Levették a világörökségi státuszra javasolt listáról az Óbudai-szigetet

A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent egy szűkszavú határozat arról, hogy a kormány "A Római Birodalom határai - A dunai limes magyarországi szakasza" világörökségi jegyzékbe jelöléséről szóló 2016-os kormányhatározatot fenntartja, ugyanakkor annak a budapesti Óbudai-sziget nem képezi részét - vagyis kivették az eredeti listából, vette észre a Népszava.

A kormányhatározatot nem indokolják, az Orbán Viktor által jegyzett közleményből csak az derül ki, hogy a határidő azonnali, és a végrehajtásáért a Miniszterelnökséget vezető miniszter a felelős.

A Népszava szerint az Óbudai-sziget az UNESCO védettségre javasolt helyszínek közül a legfontosabb, mert ott volt Alsó-Pannónia provincia helytartójának palotája. A 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. A 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palota egyes vélekedések szerint a II. század elején, Hadrianus császár uralkodása idején épült.

A palotát 1854-ben tárta és mérte fel Rómer Flóris, majd 1941-ben és 1951-56 között ásatásokat is végeztek, azonban a feltárt romokat visszatemették. Jelenleg egy könnyűszerkezetes ipari csarnok van fölötte, de a feltárt freskók és mozaikok közül a legszebbek láthatók az Aquincumi Múzeum állandó kiállításán. Amióta a hajógyár bezárt, folyamatosan napirenden van a kérdés, hogyan lehetne magukat a romokat is bemutatni, vagy akár részleges rekonstrukcióval jelentős turisztikai attrakcióvá fejleszteni.

Az egykori Óbudai Hajógyár, a főváros legrégebbi ipari nagyüzeme hosszú haldoklás után 1991-ben zárt be. A megüresedett ipari terület ezután szórakozónegyeddé alakult: itt épült fel a híres-hírhedt Vizoviczki-birodalom, ami az éjszakai élet urának 2012-ben történt letartóztatásáig élte a fénykorát. Közben a terület a gyár megszűnése után 2004-ben magántulajdonba került, és Álomsziget néven nagyszabású fejlesztési tervek készültek rá. A 400 milliárd forintos beruházást sokan kritizálták, mert attól tartottak, hogy a kaszinóváros tönkreteheti a terület régészeti, műemléki és természeti értékeit, elronthatja Budapest panorámáját, ennek ellenére 2009-ben kiemelt beruházássá nyilvánították. Ezt a státust 2010 novemberében az Orbán-kormány vonta vissza, ami már jelezte, hogy a terveket állami támogatás híján nem fogják tudni megvalósítani.

2013 őszén az izraeli tulajdonú Álomsziget Kft. 4 milliárd forintért eladta a területet a magyar államnak, ami a korábbi koncepciót elvetve a sziget kulturális és közösségi célú hasznosítását ígérte. Ebből egyelőre csak annyi valósult meg, hogy 2014 februárjában az összes bérlőnek, így a megmaradt szórakozóhelyeknek is ki kellett költözniük az épületekből. A terület azóta nagyjából üresen áll. (A volt hajógyár nem azonos a sziget nagyobb részével, ahol a fesztivált is szervezik; ez a rész régóta közpark státusú, de a római emlékek nem itt, hanem a gyári területegységben találhatók.) 

2014-ben az Orbán-kormány a palota feltárását, bemutatását és egy mindenki előtt nyitva álló park létrehozását nevezte meg célként. Az egykori helytartói palota még mindig föld alatt rejtőző maradványaival magyarázható, hogy a szigetet belevették abba a pályázatba is, ami világörökségi rangot szeretett volna szerezni a Római Birodalom dunai limese (vagyis határvidéke) hazai emlékeinek. 2016-ben dr. Visy Zsolt régész kinevezték a jelöléssel és a Hajógyári-szigeten fekvő helytartói palota bemutatásával összefüggő feladatok koordinációjáért felelős miniszteri biztosnak.

A kormány által elfogadott hasznosítási koncepció azonban az elmúlt években sem született, 2018 februárjában viszont Magyarország benyújtotta az UNESCO-hoz - három másik országgal együtt - a közös világörökségi pályázatot. Visy akkor azt mondta, "150 millió forintos állami keretből ebben az évben elkészül az összes helyszín kitáblázása többnyelvű feliratokkal, képekkel és információkkal." Visy miniszteri biztosi posztját a legutóbbi kormányzati átszervezés után is megőrizte, tavaly novemberben 2020-ig meghosszabbították a megbízatását.

Hogy mi változott azóta, azt egyelőre nem lehet tudni. A lap megkereste a Miniszterelnökséget és az óbudai önkormányzatot, hogy miért vették ki a helyszínt a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül, de még nem válaszoltak a kérdéseikre.