Még a nyáron befészkel Budapesten Putyin bankja

2019.04.25. 09:49

Júniusban már költözne is Budapestre a Nemzetközi Beruházási Bank (International Investment Bank, IIB). A legnagyobb arányban orosz tulajdonban álló, nemzetközi befektetésekkel foglalkozó banknak a kormány által adott előjogokról az Index írt először, most viszont a Direkt 36 új részleteket tudott meg arról, milyen formában képzelik el a magyarországi, így uniós területen való működésüket. Így derülhetett ki, nem várnak 2-3 évet, már most Budapesten folytatják tevékenységüket.

Orbán Viktor és Nyikolaj Koszov, az NBB elnöke Budapesten a Karmelita kolostorban 2019. január 28-án.
Orbán Viktor és Nyikolaj Koszov, az NBB elnöke Budapesten a Karmelita kolostorban 2019. január 28-án.
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A portál szerint már eldőlt az is, hogy mintegy 30-40 fős stábbal fognak dolgozni (ami a banki szférában elég kicsinek számít), továbbá jelenleg is aktívan keresik a székhelyüket, és felmerült a brit nagykövetség egykori impozáns belvárosi épülete, valamint a Szabadság tér környéke is.

A bank vezetésében magyar részről újonnan szerepet vállal Boros Imre, az első Orbán-kormány egykori minisztere, akiről korábban titkosszolgálati múlttal kapcsolatos vádak és dokumentumok jelentek meg.

Boros tagadja az ügynökvádat, kissé pikáns ugyanakkor, hogy az IIB egész Budapestre költözését és az orosz vezetőséget is körbelengte az ügynökkérdés vádja. 

Boros most a Direkt36 megkeresésére nem árulta el, hogy mikor csatlakozott az IIB-hez, és hogy ki jelölte a pozícióra. Az egykori miniszter csak annyit mondott a Direkt36-nak, hogy „mostanság” került a bankhoz, hogy azok jelölték, „akiknek kell”. Hozzátette, hogy a posztra az teszi alkalmassá, hogy korábban negyed századot töltött el a bankszektorban, és nemzetközi pénzügyi tapasztalata is van. Megjegyezte, hogy négy nyelven beszél, köztük oroszul és angolul is.

A bank érkezését övező kritikákra reagálva közölte, hogy „lehet durcás arcot vágni az oroszokra, de ez ostobaság lenne”, hiszen Magyarországnak van kereskedelmi kapcsolata Oroszországgal. Az IIB pedig szerinte azért jön Budapestre, mert az EU területéről a nemzetközi pénzpiacokhoz jobban hozzá lehet férni. Azt nevetségesnek tartja, hogy kémkedési célból hoznák ide a bankot.

Az oroszok nagyon meg lennének szorulva, ha kémkedéshez ezt a bankot használnák fel

– fogalmazott Boros.

Többször is írtunk arról, hogy a Vlagyimir Putyin elnök által pár éve újjáélesztett egykori KGST bank Budapestre költözése miatt súlyos nemzetközi, diplomáciai aggályok fogalmazódtak meg, nyíltan tiltakozott az ügylet ellen az Egyesült Államok, mert ez szerintük a fenyegető orosz befolyás terjedésének újabb nyilvánvaló jele, és európai diplomaták is kifejezték félelmeiket a háttérben amiatt, ahogy a magyar kormány magyarázza az ügyet.

A Direkt 36 szerint ráadásul

zárt ajtók mögött még a magyar titkosszolgálatok is elismerik, hogy ők sem tudják kétséget kizáróan megállapítani, hogy a bank nem jelent hírszerzési veszélyt Magyarországra.

Az éppen az Index által feltárt, példátlan diplomáciai és pénzfelügyeleti mentesség, amelyet a bank megkapott az Orbán-kormánytól nem a beruházási bankok esetében egyedi eljárás, hanem azért, mert orosz személyek, elsősorban a bankot vezető, feltételezett titkosszolgálati múlttal rendelkező Nyikolaj Koszov részesül benne. A pénzintézetet ugyanis egy híres orosz kémcsalád sarja vezeti, ráadásul a magyar parlament szinte mérlegelés nélkül megszavazta az orosz banknak a teljes pénzfelügyeleti és diplomáciai mentességet Magyarországon, így nemcsak ő maga és családja, hanem a vendégeik is a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak az Európai Unióban. Az ügynökgyanút ráadásul számos egyéb körülmény is erősíti.

A bank ugyanakkor tagadja, hogy az orosz titkosszolgálat trójai falova lenne, és a magyar kormány is folyamatosan bagatellizálná az orosz befolyás jelentőségét, méghozzá azzal: öt uniós tagállam, Bulgária, Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország együttes többségi részesedése 50,16 százalék, az orosz tulajdonrész 40,03 százalék az IIB-ben.

Valójában azonban ennek a pénzintézetnek az elődjét 1970-ben a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST) tagjai közül a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alapította. Mint arról szintén a  Direkt 36  még 2018-ban írt: 2012-ben Vlagyimir Putyin orosz elnök élesztette újjá az egykori kommunista blokk intézményét, a KGST-banknak is nevezett Nemzetközi Beruházási Bankot. Ez a lépés jól illeszkedett Oroszország azon nagypolitikai törekvéseihez, hogy újra kiterjessze nemzetközi befolyását, különösen a korábban általa uralt kelet-közép európai térségben.

Ekkor nevezték ki a bank elnökévé Nyikolaj Koszovot, aki korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja.

Az intézményből még az első Orbán-kormány lépett ki 2000-ben, a bank akkoriban „nem kellően átlátható tevékenysége” miatt. Ezzel szemben a harmadik Orbán-kormány, már a paksi bővítési megállapodást követően, 2014-ben döntött arról, hogy újracsatlakozunk az addigra egyértelműen orosz dominanciájú multibankhoz, akkor is azzal az indoklással:

AZ ÚJ ALAPOKRA HELYEZETT NBB CÉLJAI, MŰKÖDÉSI STRATÉGIÁJA ÉS HITELEZÉSI MECHANIZMUSA EGYBEVÁG A MAGYAR NEMZETGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉRE KIDOLGOZOTT ELKÉPZELÉSEKKEL.

A csatlakozással jóváírták az ország számára azt a 20 millió eurót (6,4 milliárd forintot) amely a korábbi tagságnak köszönhetően a banknál maradt – és amelyet az bő egy évtizeden át nem fizetett ki. A magyar állam ezen felül további 20 millió euróval járult hozzá a bank alaptőkéjéhez, így az ország 2015-ös csatlakozását követően hamarosan a harmadik legnagyobb részvényese lett.

Ezzel párhuzamosan – mint arról szintén írtunk – az IIB több esetben valóban olyan vállalatokkal kötött szerződéseket Magyarországon, amelyek a kormányhoz kötődnek, vagy pedig magyar kormányzati támogatásaikkal élve jelen vannak az orosz piacon. Még 2014-ben 15 millió eurós (4,8 milliárd forint) hitelszerződést kötöttek a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó, a magyar vállalkozások exporttevékenységét segítő Eximbankkal. Az OTP-vel 2016 júniusában stratégiai együttműködési megállapodást, a Mollal 2017 júliusban pedig egy speciális finanszírozási szerződést írtak alá, sőt: ugyanezen év augusztusában hitelszerződést kötöttek a Takarékbankkal, amely azóta alig titkoltan Mészáros Lőrinc bűvkörébe került. Ők finanszírozzák azt is, hogy a MET csoport megvásárolhassa a Tigázt.

A Direkt 36 most arról is ír, a pénzintézet az eddig ismerteken túl március elején egy újabb magyarországi projekt finanszírozásáról is döntött, de egyelőre nem árulják el, miről van szó.

Arról is vannak értesülések, hogy a magyar kormány már a szintén orosz irányítású Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankkal (IBEC) is csatlakozási tárgyalásokat folytat. Az orosz tervek szerint ez a pénzintézet a jövőben egyesülni fog a Budapestre költöző IIB-vel.