New York Times: Orbán segíthet feltölteni Putyin európai kémhadtestét

D MTI20190128010
2019.03.18. 11:23

Nyugati biztonsági tisztviselők fejezték ki aggályaikat azért, mert Magyarország totális diplomáciai és pénzfelügyeleti mentességet adott egy, a Kreml által dominált intézménynek, a Nemzetközi Beruházási Banknak (IIB).

A New York Times arról ír: miközben számos európai nemzet kiutasította az orosz ügynököket, és a Kreml pénzügyeit is visszaszorította területén annak érdekében, hogy egységet mutasson Európa – miután Moszkvát azzal vádolják, hogy beavatkozott az amerikai választásokba, továbbá a Szkripal-ügyben is súlyos aggályok merültek fel a Kreml szerepe kapcsán –, Orbán Viktor újabb súlyos kételyeket kelt nyugati szövetségesei körében.

Magyarország, pontosabban az Orbán-kormány ugyanis a szövetségeseivel ellentétben széles körű mentességet adott egy, a legnagyobb, 40 százalékos tulajdoni arányban Vlagyimir Putyin kezében lévő nemzetközi befektetési banknak.

Az éppen az Index által feltárt, példátlan diplomáciai mentesség nem a beruházási bankok esetében egyedi eljárás, hanem azért, mert orosz személyek részesülhetnek benne. Erre hívja fel a figyelmet a New York Times is, a lap cikke külön is említi, hogy miközben a kormány szerint ez egy üdvözlendő fejlemény, ami erősíteni fogja Budapest pénzügyi központ jellegét, a valóságban az IIB nemzetközi szinten nem egy befolyásos pénzintézmény, hanem sokan inkább Putyin és az orosz titkosszolgálat trójai falovának tartják. 

A gyanakvást nem segít eloszlatni az a tény sem, hogy a pénzintézetet egy híres orosz kémcsalád sarja vezeti, és hogy a magyar parlament megszavazta az orosz banknak a teljes pénzfelügyeleti és diplomáciai mentességet Magyarországon, így nemcsak ő maga és családja, hanem a vendégeik is a diplomáciai mentesség szabályai szerint mozoghatnak az Európai Unióban.

Az intézményt Nyikolaj Koszov igazgatja, akiről mi is megírtuk, hogy híres KGB-s családból származik. Koszov édesanyja, Jelena, és édesapja, Nyikolaj Antonovics Koszov, még a főiskolán találkoztak, majd egy ideig az Egyesült Államokban éltek, ahol Jelena hivatalosan az ENSZ-nél végzett emberi jogi tevékenységet, ám közben az amerikai atomtitkok kikémlelésével megbízott kémcsoport összekötője volt. Az idősebb Koszov 1956 után Magyarországon végzett kémtevékenységet, feladata az volt, hogy felmérje, hogyan viszonyulnak a nyugati országok a magyar forradalom leveréséhez. Ezt követően a 70-es évektől az apa a magyar Belügyminisztériumban lévő állandó KGB-s képviseletet vezette, míg az anya később szobrászként tevékenykedett Magyarországon, több kiállítása is volt, megformázta Arany és Petőfi mellszobrát is.

Az közismert, hogy Vlagyimir Putyin szívesen nevez ki olyanokat fontos pozíciókra, akik így vagy úgy, de kötődnek az orosz titkosszolgálatokhoz. A most hazánkba érkező fiatalabb Koszovról nem tudni, hogy személyesen lenne-e köze bármilyen titkosszolgálathoz, csakhogy  korábban az orosz kormányzat számára politikailag fontos projekteket finanszírozó és ezáltal Putyin egyik fontos eszközének tartott állami Vnyesekonombank vezetőségének volt a tagja.

A New York Times megkeresésére a IIB cáfolta, hogy vezetőjének vagy a banknak bárminemű köze lenne a a KGB-hez, illetve más szolgálathoz, ugyanakkor a lapnak név nélkül nyilatkozó nyugati biztonsági tisztviselők úgy vélik, hogy Koszov igenis az orosz hírszerzésben szolgált, noha posztját és egyéb ezzel kapcsolatos tényeket nem fedhettek fel. A bank minden idevágó kérdést elutasított: azt állítva, hogy sem az elnöknek, sem pedig a részvényeseknek nincs köze az orosz hírszerzéshez, éppen ezért ez nem is érdemel kommentárt. Azt is írták a New York Timesnak, hogy a Budapestre költözés „természetes lépés volt a terjeszkedésükben”.  Szakértők ugyanakkor vitatják ezt, sőt, az egyik európai biztonsági tisztviselő azt mondta a lapnak:

a megállapodás lehetőséget nyújt Vlagyimir Putyin számára, hogy feltöltse kémhadtestét Európában, miután innen és az Egyesült Államokból is orosz diplomatákat utasítottak ki a Szkripal-ügy megtorlásaként.

A lap felidézte, hogy miközben Orbán az Oroszországot érintő uniós szankciók legnagyobb kritikusa, ráadásul mindenféle pályázati nyilvánosságot kerülve, érdemi verseny nélkül Putyinnal és a Roszatommal kötött megállapodást a paksi atomerőmű bővítésére, számos egyéb aggasztó jel is mutatkozik az Orbán–Putyin-közeledésre. A NATO-tagállam Magyarország ugyanis titokban tartózkodási engedélyt adott egy orosz törvényhozónak, Vlagyimir Blotszkijnak és hozzátartozóinak, valamint az orosz külföldi hírszerző szolgálat vezetőjének, Szergej Nariskinnek és családtagjainak. A cikk felidézte azt is, tavaly a magyar hatóságok nem teljesítették az Egyesült Államok kiadatási kérelmét két orosz fegyverkereskedő ügyében, inkább Oroszországnak adták át ezeket az embereket. Mindezek fényében igencsak félelmetes a nyugati diplomaták és az Egyesült Államok számára is az újabb, akár végtelen számú orosz állampolgárnak diplomáciai mentességet biztosító, így valóban ügynökhálózat kiépítésének lehetőségét is magában hordozó bankügyi megállapodás.

(Borítókép:   Orbán Viktor miniszterelnök (j2) és Nyikolaj Koszov az NBB elnökének (b2) megbeszélése Budapesten a Karmelita kolostorban 2019. január 28-án.  - fotó:  Szecsődi Balázs  / Miniszterelnöki Sajtóiroda   /  MTI)