A korrupcióellenes küzdelemben sehol sincs a fejlett Nyugat

IMG 1527
2018.12.10. 14:47

Hétéves az a kezdeményezés, hogy az állami intézmények összefogjanak a korrupció visszaszorításáért. A kezdeményezés célja az állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítése. Éves értékelést tartottak a Parlamentben a következő szervezetek és vezetők:

  • Pintér Sándor, Belügyminisztérium
  • Rigó Csaba, Közbeszerzési Hatóság, elnök
  • Dr. Handó Tünde, Országos Bírósági Hivatal, elnök
  • Dr. Lajtár István, Legfőbb Ügyészség, legfőbb ügyész helyettes
  • Dr. Kónya István, Kúria, elnökhelyettes
  • Dr. Windisch László, Magyar Nemzeti Bank, alelnök

Mondhatni, fontos téma, a jelenlegi kormánnyal és a fent felsorolt szervezetek nagy részével szemben sokszor felmerülő kritika, amit messze nem csak a kormánnyal nem szimpatizálók vetnek fel rendszeresen.

Hogy ne menjünk messzire, éppen vasárnap, a kormányt erősen támogató Professzorok Batthyány Köre írta éves jelentésében, hogy a korrupció jelenleg is rendkívül súlyos probléma, és vissza kell szorítani annak minden formáját, „az adóelkerüléstől a járadékvadászatig, melynek során nem valós teljesítménnyel, hanem politikai segítséggel, a törvények kijátszásával akarnak egyesek új vagyont létrehozni vagy versenyelőnyt szerezni".

A most megjelentek, azt hiszem, megnyugtatták a professzorokat, mert ha valamiben, hát korrupció tekintetében rendkívül jól állunk, derült ki a beszámolókból.

Pintér Sándor belügyminiszter szerint a jelentős előrelépések megkérdőjelezhetetlenek. Azt emelte ki, hogy első lépésként az oktatás felé fordultak, mert ez az alap,

"ami lehetővé teszi, hogy a felnövekvő generáció mentes legyen az ilyen gondolatoktól".

Így először a Közszolgálati Egyetemen, majd a tisztképzésnél is bevezették a témát az oktatásba, és most pedig a cél, hogy a középiskolai képzésben is megjelenjen a korrupcióellenes oktatás, mert ez jelentheti a valódi megelőzést.

Pintér szerint a kísértés a legnagyobb veszély, annak kizárásán kell dolgozni, ennek legegyszerűbb módja pedig az, ha az ügyfél és ügyintéző elválik egymástól térben is (lásd: a NAV-hoz bekötött pénztárgépek vagy a gyorshajtás mérésének és bírságolásának automatizálása).

Hogy azért nincs teljesen, száz százalékig minden rendben, azt mutatja például a Transparency International éves jelentése, vagy az, hogy csak Magyarország és Fehéroroszország nem járult hozzá, hogy az Európa Tanács (ET) korrupcióellenes intézménye közzétegye az útmutatásainak végrehajtásáról készült országértékelést.

De ha konkrét eseteket nézünk, akkor a Microsoft-botrányról írtuk, hogy átszőtte az egész államigazgatást, vagy itt van a röszkei határőrök ügye, vagy a NAV-osok ügye, vagy ez a cikk, vagy ez a cikk, volt megvesztegetett ex-rendőrkapitány is, és hát biztosan sajnálta Pintér, hogy a miniszterelnök vejét érintő Elios-ügyben nem tudott példát mondani, hiszen az az ügy már a készenléti rendőrség nyomozati szakaszában elhalt, az OLAF jelzésének fontos részét képező konkrét közbeszerzéseknél és megvalósulásoknál keletkezett iratokat be sem kérve az érintett településektől.

Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a törvényhozás támogatása,a megfelelő törvényi keretek segítik a korrupcióellenes harcot, jelentős az előrelépés. Ő is a kísértés kizárását emelte ki, ez teremtheti meg a bizalmat. Hozzátette: nem elég az állami alkalmazottak munkája, a társadalomra is szükség van.

"Az állampolgároknak is együtt kell működni velünk, hogy a magyar állam kulturálisan is előre tudjon lépni"

– mondta. Domokos szerint általános vélekedés, hogy a korrupciónak negatív hatása van a gazdaságra, gátló hatása van a növekedésre, ám mivel a magyar gazdaság ennek homlokegyenest az ellenkezőjét mutatja, ezért ez azt jelenti, jó az antikorrupciós helyzet.

"Évek óta fegyelmezett és szabályszerű a közpénzekkel történő költségvetési gazdálkodás és javult a közbeszerzések átláthatósága"

– mondta az ÁSZ elnöke.

Handó Tünde, az OBH elnöke azt mondta, van, amiben a magyar bírósági szervezet megelőzi az amerikait: odaát egy hete nevezték ki a szövetségi bíróságok mellé az első integritásfelelőst, nálunk már több mint egy éve van. Handó azt is kiemelte, hogy sajnos nem csak rajtuk múlik, hogy milyen kép alakul ki róluk, mert sokan éppen abban érdekeltek, hogy ez a kép ne legyen túl fényes. 

Elmondta, hogy mindenki egy esetleges jogvitában pártatlan és tisztességes jogi eljárást szeretne, ehhez a szervezeti és egyéni függetlenséget is meg kell teremteni. Majd elmondta, hogy 2019-et a bírók és bíróságok fokozott védelmének szentelnék, hiszen számos külső és belső, pszichikai támadásnak vannak kitéve, főleg a komolyabb ügyeknél, ezért a bírókhoz szólva azt mondta:

"Legyen tartásuk, bátorságuk, erejük, ne hagyják magukat befolyásolni akár a sajtó negatív, vagy épp ellenkező irányú véleménye által sem"

Az viszont kimaradt az előadásából, hogy milyen óriási felzúdulást keltett a korrupcióellenes belső tervezete, itt olvashat erről, itt pedig arról, hogy az Alkotmánybíróság is elkaszálta a tervet.

Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes szerint az ügyészség jelentős eredményeket ért el a korrupciós bűncselekmények terén.

Az OLAF ajánlásai és jelzései nyomán minden esetben elrendelt nyomozások eredménye pedig meghaladja az uniós átlagot, közölte. A magyarországi 52,4 százalékhoz képest Romániában 33 százalék, Ausztriában 29 százalék, Szlovákiában 18 százalék, és van olyan uniós ország, ahol egy esetben sem volt vádemelés, mondta.

Lajtár szerint a Legfőbb Ügyészségnek kiváló és folyamatos a munkakapcsolata az OLAF-fal, majd kiemelte, hogy amikor az OLAF-ajánlás után indult ügyben a költségvetési csalás mellett a vesztegetés gyanúja is megfogalmazódik, akkor a nyomozás erre is kiterjed, mint például a 4-es metró ügyében, ahol 5 gyanúsított is van jelenleg.

Itt sincs azért rendben minden, legalábbis erősen erre utal, hogy a kormányzat nem nagyon akarja például, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Aztán tavaly írtunk arról, hogy egy ismert debreceni ügyész, Tilk Ferenc az egyik gyanúsítottja annak a társaságnak, amelynek tagjait őrizetbe vették. Azzal gyanúsítják őket, hogy pénzért cserébe bűnözőknek segítettek. A társaság tagja a NAV egyik bűnügyi igazgatója, de köztük van Tilk volt felesége is. 

Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese pedig arról beszélt, hogy több szabály és eljárásrend is módosult, és több elnöki utasítás is született, hogy egyetlen terület se maradjon, ahol nincs egyértelműen meghatározva a feladatok és felelősök köre.

Dr. Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke sem beszélt másról, mint hogy az MNB fellép a jogi és etikai normák megszegői ellen. A kiosztott irományban pedig azt írják: mivel a pénzügyi intézmények kötelesek belső kockázatértékelést készíteni a pénzmosással, terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos kockázatok feltérképezésére, ehhez a jegybank úgynevezett sorvezetőt is készített a felügyelt intézményeknek.

Itt is kimaradt az előadásból, hogy az MNB nem éppen az átláthatóság mellett tette le a voksát, amikor saját magáról és a 260 milliárdos alapítványi hálózatáról volt szó.

Rigó Csaba, a Közbeszerzési Hatóság Elnöke arról beszélt, hogy kiemelt céljuk a korrupcióellenes tevékenység erősítése. A közbeszerzési eljárások törvényessége felett a döntőbizottság őrködik, amelynek már a bírságolási gyakorlatából, az évről évre megtöbbszöröződő kiszabott bírságokból látszik, hogy komolyan veszi a feladatát. Rigó szerint uniós szinten is kiugróan jól működnek: nemcsak  a közbeszerzési hirdetményeket, de a szerződések teljesítését is ellenőrzik, erősen visszaszorították a hirdetmény nélküli közbeszerzések számát, és a hirdetmények és eredményeik száz százalékát feltöltik elérhetővé. Utóbbiban Rigó szerint

"az úgynevezett fejlett Nyugat-Európa siralmas képet mutat."

Rigó elmondta, hogy a közbeszerzési hatóságnál a jogorvoslati esetek kérelemmel indulnak.

"Nem úgy van, hogy trendi ügyekben azonnal vizsgálódunk, vagy mert olvasunk valamit a lapokban"

– mondta, de ahol bejelentik, vagy kapnak egy jelzést az OLAF-tól, ott vizsgálódnak. A jogorvoslatok évről évre nőnek, egyre többen fordulnak a hatósághoz, de egyre több a hivatalbeli kezdeményezés is. A bírságolásnál elmondta, hogy 2015-től egy következetes bírságolásra tértek át, és a komolyabb ügyeknél sokkal komolyabb bírságokat szabnak ki, infografikán is kiugró a változás:

"Mi ez, ha nem a korrupcióellenes küzdelem ékes bizonyítéka?"

– mondta. Szerinte ha ez a bírságolási gyakorlat megmarad, a jogsértések csökkenni fognak. És külön ajánlotta mindenki figyelmébe a Napi Közbeszerzés nevű mobilappot.

Közbeszerzési korrupciógyanús ügyek egyébként szinte minden hétre jutnak, egy átfogó képhez ezt az interjút ajánljuk például.

Számos tévhitet eloszlató prezentációkat hallhattunk,

mindannyian biztosak lehetünk abban, hogy célzott és eredményes fellépések történnek a korrupció visszaszorítására,

hallhattuk az esemény végén a konferansziétól.

(Borítókép: Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke,  Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter, Lajtár István közjogi legfőbb ügyész helyettes, Handó Tünde, az OBH elnöke és Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a Parlamentben 2018. december 10-én. Fotó: Nagy Szabolcs / Index)