Milyen volt a nők élete az ókori Görögországban? Nem számítottak teljes jogú állampolgárnak

Az ókori Athénban a nők élete a háztartás vezetésére és a gyermeknevelésre korlátozódott. Jogokkal szinte alig rendelkeztek akkoriban az asszonyok.

Nők élete az ókori Görögországban
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az ókori társadalmak nagy részét teljesen a férfiak uralták, a nők feladata általában a háztartás vezetése és a gyermeknevelés volt. Nem volt ez másképp Görögországban sem: itt az asszonyokat például teljes jogú állampolgárnak sem tekintették.

A hölgyek jogait erősen korlátozták, így nem volt olyan könnyű dolguk. Eláruljuk, milyen volt a nők élete akkoriban.

A fiatal lányok élete az ókori Athénban

A kislányok sorsa gyakran már születéskor megpecsételődött. A lánygyermekeket nem tartották olyan értékesnek, mint a fiúkat, ezért a szülők sokkal gyakrabban mondtak le róluk, hagyták el őket. Amennyiben a család úgy döntött, megtartják a megszületett babát, később ugyanúgy iskolába járhatott, mint a fiúk, csak egy kicsit eltértek a tanulmányai: az alapok mellett náluk sokkal nagyobb hangsúlyt fektettek a táncra, a gimnasztikára és a zenei oktatásra, utóbbi tudásukat fesztiválokon és ünnepségeken mutathatták meg. Az iskola feladata a lányoknál egyértelműen az volt, hogy felkészítse őket a feleség- és családanyaszerepre.

Az apák általában 13-14 éves korukban adták férjhez a lányokat, akiknek meg kellett őrizniük szüzességüket a házasságig. A férfiak sokkal később, harmincéves koruk közül léptek frigyre, és kiválaszthatták azt is, hogy ki legyen a feleségük leendő házastársa, ha ők elhunynának. A kapcsolatok tehát elrendezettek voltak, így legtöbbször hiányzott belőlük a szerelem, és sokszor csak barátság alakult ki a felek között. Ha egy nő nem feleségként, akkor papnőként, prostituáltként vagy rabszolgaként élte az életét az ókori Athénban.

Nők a házasságban

Az asszonyok feladata a házasságban leginkább az volt, hogy vezessék a háztartást, és biztosítsák az utódokat férjük számára. Ezenkívül a gyermeknevelés is az anyák kötelessége volt, szabadidejüket pedig főleg olyan tevékenységek töltötték ki, mint például a szövés vagy a textilkészítés. A gazdag családok nőire a rabszolgák miatt kevesebb, míg a szegényekére több munka hárult. Találkozhattak a barátaikkal, részt vehettek a vallási szertartásokon, illetve a fesztiválokon, férfiakkal viszont nem nagyon tarthattak kapcsolatot. Elvárták tőlük a hűséget, ezzel szemben a férjek tarthattak szeretőt, és igénybe vehették a kurtizánok szolgálatait is. Ha egy nőt hűtlenségen kaptak, ura megölhette felesége partnerét.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Mindezek ellenére a válást bármelyik fél kezdeményezhette, de a nőknek valamely férfi rokonuk segítségére volt szükség ehhez, ők ugyanis nem intézhettek ilyen ügyeket. Ebben az esetben a hozomány visszakerült az apához, az asszony pedig megtarthatta a házasság alatt szerzett javak felét. A gyermekeket azonban mindig az apának ítélték. A lehetőség ellenére a legtöbb nő nem vágott bele a válási procedúrába, hogy megőrizzék jó hírnevüket a városban.

Erősen korlátozott jogok

A lányok, asszonyok először apjuk, majd férjük tulajdonát képezték. Nem tekintették őket teljes jogú állampolgárnak, nem szavazhattak, nem vehettek részt a közgyűléseken, nem örökölhettek, nem beszélhettek politikáról, sőt a legtöbb városban még kísérő nélkül sem közlekedhettek az utcán. Nem válhatott belőlük költő, művész vagy tudós, a társadalom igazából teljesen átnézett rajtuk, sőt Arisztotelész egyenesen haszontalannak tartotta a nőket. Akkoriban úgy vélték, a hölgyek nem képesek jó döntéseket hozni, ezért a férjeiknek kell ezt megtenniük helyettük. Jogaik korlátozottságát sokan úgy próbálták kijátszani, hogy megpróbálták elnyerni a férfi bizalmát, és a szövetségesükké tenni őt, ám ez nem mindig sikerült.

A spártai hölgyek az athéniakkal szemben sokkal több jogot és szabadságot, nagyobb hatalmat és tiszteletet élveztek, a politikában azonban ők sem vehettek részt.

Ilyen nőnek lenni Észak-Koreában

Az köztudott, hogy Észak-Koreában igen szigorú szabályok uralkodnak, melyek gyakran az alapvető emberi jogokat is sértik, vagy akár teljesen a földbe tiporják. Rengetegen élnek mélyszegénységben, az éhezés mindennapos, gyakori probléma, a nők helyzete pedig még szörnyűbb: szinte teljesen kiszolgáltatottak a rendszernek és a férfiaknak.

Milyen nőnek lenni Észak-Koreában? Brutális dolgokat meséltek a megszökött asszonyok

Ahol mindennapos, társadalmilag szinte elfogadott jelenség a szexuális erőszak, a bántalmazás: az Észak-Koreában élő nők helyzete megdöbbentő és elkeserítő egyben.

Elolvasom

(Képek: Getty Images.)

Ezt is szeretjük