Egy templomot mindenki nagyjából ugyanúgy képzel el, és tény, hogy sok közülük tényleg hasonlóan néz ki. Persze ettől még szépek és lenyűgözőek, de mégis egy irányba mutatnak. Ismerünk azonban jó pár olyat is – jórészt az elmúlt 100 év során emelt templomokat –, melyek modern épületek, és ez teszi őket különlegessé, meg az, hogy elsőre eszünkbe sem jutna róluk, hogy templomok. Összeszedtük a kedvenceinket.
1/8
Budapesti Szentséges Szűz Mária és Mihály Arkangyal Kopt Templom
Kezdjük a város szélén a templommustrát, merthogy ott találjuk a kopt keresztények meseházikóra emlékeztető szakrális épületét. Na de kik azok a koptok? Jellemzően afrikai és közel-keleti keresztények – elsősorban egyiptomiak és etiópok –, akik közül nálunk is élnek szép számmal, és így 2011 óta templomuk is van, a XVIII. kerületi Szemeretelepen. A reformátusoktól vették át az épületet, ami korábban kocsma volt. Némi átalakuláson is átesett, mielőtt felszentelték, például van rajta egy kereszt, ami éjjel világít, és állítólag kimondottan nyugtató hatással van a környéken élőkre.
2/8
Városmajori Jézus Szíve-templom
A több elemből álló épületegyüttes (nagytemplom, közösségi tér, harangtorony és árkádsor) Bauhaus stílusban épült 1932–1933-ban, az Árkay testvérek, Aladár és Bertalan tervei alapján. A templom, ami leginkább úgy fest, mint egy mauzóleum és egy erőd szemrevaló szerelemgyermeke, abszolút megelőzte a korát mind modern külseje, mind anyaghasználat (ez az első budapesti vasbeton templom) tekintetében. Amikor 1933-ban átadták, kisebbfajta megbotránkozást keltett a hívek körében, ám napjainkra az akkori ellenállás hatalmas büszkeséggé transzformálódott. Fontos még kiemelni a főhomlokzat kapuzatát díszítő angyalos domborművet, ami Ohmann Béla munkája.
3/8
Pozsonyi úti Hálaadás temploma
Az Újlipótvárosban álló református templom Tóth Imre és Halászy Jenő egymástól független tervei alapján 1936–1940 között épült. A nagyon nem sablonos épület eklektikus stílusú: a templomrész neoklasszicista, belülről viszont Bauhaus-vonásokkal bír, akárcsak a kiegészítő épületek. Különlegességét a templomok esetében kifejezetten szokatlan hajóablakok is kiemelik. Amikor ránéz az ember, inkább nézi valamiféle kulturális szent helynek, mint templomnak.
4/8
Külső-kelenföldi református templom
A válogatásunkban szereplő templomok közül vitán felül ez a legbizarrabb. Egy korábbi cikkünkben földre pottyant ufónak neveztük az épületet, ami egyébként nemcsak templomnak nem mindennapi, hanem kábé mindennek. Megálmodója a Magyar Rádió Pagodáját is tervező Szabó István volt. Az építkezés 1979 és 1981 között folyt – a helyi lakosság állítólag azt hitte, rakétakilövő állomás épül. Pedig lehetne a pisai ferde toronyra kacsintó magraktár vagy egy föld alatti laboratóriumot elfedő gigantikus épület is. Az biztos, hogy nem lehet elmenni mellette anélkül, hogy közben ne tátaná el az ember a száját.
5/8
Budapest-Pasarét Páduai Szent Antal-plébániatemplom
Az id. Rimanóczy Gyula tervei alapján 1934-re elkészült pasaréti katolikus templom annyiból nehéz szülés volt, hogy a sokadik elképzelés valósult meg végül. A templom melletti teret csak pár évvel később alakították ki, ezt is Rimanóczy tervei szerint. A templom a ferenceseké, ezért közvetlenül mellette egy rendház is felépült ugyanakkor. Az üvegablakokat az az Árkayné Sztehló Lili festette, aki a városmajori templomét is, de Ohmann Béla is dolgozott mindkét helyszínen, Pasaréten a szószéket és az eredeti oltár domborműveit készítette el. A tekintélyt parancsoló épület a 34 méter magas harangtornyával olyan hatást kelt, mint valami könyvtár, amiben csak klasszikusokat találni.
6/8
Tours-i Szent Márton és Flüei Szent Miklós-plébániatemplom
A XIII. kerületi Vizafogó városrészben található, monumentális méretű templomot a külső-kelenföldi templomot is tervező Szabó István, illetve Borsányi László tervezték. 1982-ben épült fel, de a felszentelésre csak három évvel később került sor. A templom nagyon leromlott az évtizedek során, de 2016-ban úgy felújították, hogy még most, 6 évvel később is olyan hatást kelt, mintha most épült volna fel. A betonfalakat itt-ott hatalmas üvegfelületek törik meg, ezeket este és éjszaka kivilágítják, ami az épület nappali robusztusságát feloldja. Luther Márton szavait („Erős vár a mi Istenünk”) sehol máshol nem érezzük annyira igaznak, mint itt, ha a templomra nézünk.
7/8
Farkasréti Mindenszentek-plébániatemplom
A Farkasréti temető bejáratával szemben magasodó templomot szintén Szabó István tervezte. 1975 és 1977 között épült, és ez volt az első templom, amit a vallástalan szocializmus évtizedei alatt emeltek. Egyesek szerint kimondottan ijesztő a templom, már-már horrorfilmes hangulatú, ám nem kell tőle megijedni, egyszerűen csak modernista. Belépve pedig nem szörnyek várnak ránk, hanem kimondottan barátságos hangulat.
8/8
Szent-Gellért Sziklatemplom
Ilyen különleges templom, mint amilyen a Gellért-hegy oldalában lévő, világszerte is kevés van. 1931-ben építették meg, méghozzá úgy, hogy az itt található, természetes úton kialakult barlangot hosszabbították meg és szélesítették ki. A templom mellett egy kolostort is kialakítottak, ahova a pálosok rendje költözött be. Eleinte a bejárat előtti teraszon rendezték meg a szertartásokat, manapság viszont már bent tartják ezeket. Az egész építmény olyan benyomást kelt, mintha egy középkori vár lenne, de nem a kereszténység, hanem még a barbárság korából.
