„Az Everesten egy halott is csak egy térképészeti pont”

A hegymászó a Mount Everest harmadik magyar áldozata azok közül, akik oxigén nélkül próbálták megmászni a világ legmagasabb pontját. Suhajda Szilárd a múlt héten szerdán adott utoljára életjelet magáról, és bár később egy másik mászócsapat őt láthatta a Hillary-lépcső magasságában – akkor már feltehetően igen rossz állapotban –, a keresésére indult mentőcsapat tagjai nem találtak rá, így végül feladták a keresést. 

A témában azóta számos ismert és ismeretlen ember is véleményt nyilvánított. A mászót sokan azzal bírálják: felelőtlen volt, amiért nem fordult vissza, ugyanis felesége és négyéves kisfia várta itthon. Pintér László szerint Suhajda célja nem csupán a csúcs megmászása volt, hanem az is, hogy épségben hazatérjen a családjához.

Egy mászás végeredménye mindig apró döntések sorozatából rajzolódik ki a végén, ugyanakkor minél feljebb megyek egy hegyre, ezeket a döntéseket annál nehezebb meghozni

– fogalmazott a kommunikációs vezető.

Megvenni a tudást, az Everestre

Véleménye szerint az Everest meghódítása, az a huszonnégy óra mindenki számára keserves, senki sem jön le úgy a hegyről, hogy „jól néz ki”, mivel az ottani körülmények kizsigerelik az emberi szervezetet. Ez hatványozottan igaz, ha valaki oxigénpalack segítsége nélkül mászik. 

Beszélt arról is, hogy nagyon sokféle oka és előzménye lehet annak, hogy fent a hegyen ki hogyan dönt az előtte álló feladat nehézségéről és saját kapacitásairól, ugyanakkor azt is elmondta, Suhajda Szilárd nem volt kifejezet ten sokat kockáztató hegymászó. Viszont korábban érték támadások a teljesítményét illetően, ezek bántották, így bizonyítani is akart. 

Pintér László kitért rá, hogy az üzleti célú mászás kritériumai az utóbbi években rendkívül felhígultak. Akinek van egy alap állóképessége és átlagos fizikuma, az akár egy év alatt is fel tud készülni a csúcsmászásra. 

Innentől kezdve már csak pénz kérdése a dolog, tulajdonképpen a hegymászótudást vásárolod meg

– fogalmazott a kommunikációs vezető.

Szerinte egy hegymászó  semmiképpen sem hős, ugyanakkor az általa letett teljesítményből más emberek motivációt gyűjthetnek.  Pintér szerint „az alatt a negyvenegy év alatt, amit Suhajda Szilárd megélt, több értéket termelt, mint sokan a kritikusai közül”. 

AKonkrétan legújabb adásában Rónai Egon arról is beszélgetett Pintér Lászlóval, hogy:

• mi hangzott el a Suhajda Szilárddal zajló utolsó beszélgetés alatt,
• miért nagyobb feladat lejutni a hegyről, mint megmászni azt,
• az Everesten több mint kétszáz holttest van, némelyik tájékozódási pontként szolgál,
• mi a serpák dolga a mászás során.

(Borítókép: Pintér László. Fotó: Lapat Lili / Index)