Tavaly tavasszal indítottam ezt a blogot - és látszik, hogy mikortól találtam munkát. Ugyanis akkor szűntek meg a posztok...
Nade. Mostanra stabilizálódott az életem. A munkahelyem nagyon rendben van, szeretem, amit csinálok. Anyagilag is könnyebb így, bár bevallom a vállalkozói szabadság azért hiányzik. Ami viszont szokatlan, és nagyon élvezem: fél 4kor, amikor véget ér a munkaidőm, akkor valóban véget ér. Nincsen még 328 rám váró messenger üzenet, nincs csak még egy kérdés, agyban is befejezem a munkát.
Szeptemberben döntöttem úgy, hogy a magamnak kiosztott havi fonalpénzemet nem verem el azonnal, hanem perselybe rakom, és ha már összegyűlt egy nagyobb összeg, akkor nyúlok csak hozzá. A Cserepesházban rendezett Fonalsziget Téli vásárról tök véletlenül értesültem, és amikor megláttam a résztvevő árusokat, azonnal tudtam, hogy ott a helyem. És a fegyelmezett gyűjtögetésemnek hála, életemben először minden árustól tudtam venni valamit!