Dewer

A Föld 10 legveszélyesebb városa és országa

2023. június 10. - Dewer_

Nemrégiben jelent meg több angol nyelvű oldalon is (például a statista.com portálon), a világ legveszélyesebb városainak frissített listája, mely nagyon érdekes tanulságokkal és információkkal szolgál. Az első mindjárt az, hogy az első 10-ben 7 mexikói település található, ami alapján azt a téves következtetést vonhatnánk le, hogy Mexikó ma a legveszélyesebb ország Földön. Ám, ha kifejezetten országokra keresünk, egy másik érdekes listát találunk, például a worldpopulationreview.com oldalán. Ezen Mexikó nincs az első 20-ban sem. De nézzük előbb a városok listáját, mely a 100 ezer lakosra jutó gyilkosságok száma alapján készült.

legveszelyesebb_varoslista.jpg

Forrás: statista.com

Ezen az ábrán jól látszik, hogy a legelső, a mexikói Celaya városa, mely Mexikóvárostól alig 260 km-re fekszik északra. Itt követik el a legtöbb gyilkosságot napjainkban. Drogbandák garázdálkodnak, sok az emberrablás, virágzik az alvilág és hatalmas számban választják a bűnöző életmódot a külterületek fiataljai. A lista folytatásában is főleg mexikói települések szerepelnek, majd jön egy város az USA területén: St Louis (Missouri), illetve az utolsó két helyen egy brazil (Fiera De Sanatna) és egy Dél-afrikai település (Cape Town).

Nagyon érdekes a legveszélyesebb országok listája is. Ezt az úgynevezett Global Peace Index alapján állítja össze az ausztrál központú Institute for Economics and Peace. A szervezet kutatói 23 szempont alapján vizsgálják a Föld országait és a végső sorrend kialakításában olyan adatok játszanak szerepet, mint például a terrorcselekmények száma (és aránya), a háborús helyzet az adott országban (vagy annak esélye), illetve a gyilkosságok száma, a politikai instabilitás, a politikai terror, a katonai fellépések megléte (esélye) ... stb.

jemen_utcakep.jpg

Tipikus jemeni utcakép a világ második legveszélyesebb országából. Forrás: LINK

Talán nem meglepő, hogy a legveszélyesebb országok listájának első helyezettje a tálibok uralta Afganisztán, ahol egyes országrészeket fegyveres csoportok uralnak és a központi vezetés is diktatórikus. A talibán kormányzat mereven ragaszkodik a Saría betartásához, mely ősi (középkori) vallási előírás-rendszer. Az országban mindenért büntetés jár, ami ettől eltér. Második helyezett a listán a háborúban (és polgárháborúban) álló, vallási harcok színteréül is szolgáló Jemen (az Arab-félszigeten), ahol 2015 óta állnak harcban egymással az északi, síita hútik és a déli szunniták. Bronzérmes a Közel-keleti Szíria (melyet szintén háborús konfliktusokkal sújtott terület).

legveszelyesebb_orszagok.jpg

Talán az sem meglepő, hogy a lista negyedik helyezettje a szomszédaival folyamatosan háborúzó és a határai mentén élőket állandóan fenyegető Oroszország. (Bár ide tartozik az is, hogy az Oroszország által megtámadott Ukrajna éppen csak lemaradt a felsorolásból, hiszen a 11. helyen áll.)

Az ötödik és a hatodik helyen két afrikai ország található: a nemrégiben létrejött Dél-Szudán (mely teljes belső anarchiában él) és a Közép-Afrikában ugyancsak instabil belső viszonyokat felmutató Kongó. Végül ott van még a 10-es listán: Irak, Szomália (Afrika szarva), Közép-Afrikai Köztársaság és Szudán. Ezek közül Szomália és Szudán története a legérdekesebb.

Szomáliában 1990 óta zajlik polgárháború, mely belső anarchiát okozott az országban: 1991 tavaszán Szomália ketté is szakadt: északi részén megalakult a két Magyarországnyi területű Szomáliföld (4 millió lakossal), délen pedig megmaradt régi nevén Szomália 4 Magyarországnyi területen (16 millió fővel). A déli részben azóta is teljes a káosz és a humanitárius katasztrófa folyamatosan fenyegeti a népességet. 1993 októberében még az USA is beavatkozott (és az ENSZ) egy ilyen megakadályozására. (Erről készítette el híres filmjét Ridley Scott, Sólyom végveszélyben címmel.)

afrika_map.jpg

A 10 legveszélyesebb országból 6, Közép-kelet-Afrikában és az Arab félszigeten.

Szudán 2005-ben szakadt ketté, amikor a hatalmas ország déli része autonómia jogokat nyert (és 2011-ben hivatalosan is létrejött Dél-Szudán állam). Az ekkoriban létrejövő déli állam az egykori Szudán egynegyedét teszi ki 12 millió lakossal. Az északi rész főként arabok lakta, sivatagos terület, muszlim vallás-többséggel, míg délen nagyobb részt feketék laknak egy erdőségekkel, mocsarakkal teli területen, 60%-ban keresztény vallású népességgel.

Felhasznált források:

dewer_alsolec.jpg

 

A világ legveszélyesebb hegyei

A Mount Everest (Csomolungma) a legmagasabb hegycsúcs a maga 8849 méteres magasságával, ám közel sem a legveszélyesebb hegy a Földön. A hegyre feljutni akaróknak "alig" 4%-a hal meg a csúcstámadás során (vagy utána). Ugyanakkor a 14 db olyan csúcs között, melyeket egyszerűen csak 8 ezreseknek hívnak a mászók, 5 olyan is akad, melyen 15% feletti a halálozási arány. Ez azt jelenti, hogy ezen az 5 hegycsúcson, minden 100 csúcstámadóból 15 - 32 mászó meghal (felfelé vagy lefelé tartva) és csak 68 - 85 ússza meg ép bőrrel a mászást. Ezek a világ legveszélyesebb hegyei. 

Az 5 közül a harmadik legveszélyesebbre, - ahol 20%-os a mortalitás és a neve: Nanga Parbat - most egy magyar fiatalember is megpróbál feljutni. Ő a 41 éves nagyváradi Varga Csaba, az Erőss Zsolt utáni második legeredményesebb magyar hegymászó.

nanga_parbat.jpg

A Nanga Parbat. Forrás: climbing.com

A 8125 méteres (kilencedik legmagasabb) csúcsra történő mászást idén június 20 és 30 közti időszakra tervezi így hamarosan újra izgulhatunk valakiért, akiben magyar vér csörgedez és a Föld egyik legveszélyesebb helyére készül. Ráadásul Csaba ugyanúgy pótlólagos oxigén illetve segítő-serpák nélkül akar csúcsra törni, mint szegény Suhajda Szilárd (aki május 25-én tűnt el a Mount Everesten). De most nézzük az említett 5 legveszélyesebb hegycsúcsot, földünk 5 leghalálosabb hegyét.

1.Annapurna, Közép-Nepál. Ironikus, hogy a legveszélyesebb 8 ezres, a legalacsonyabb a listán, hiszen "csak" 8091 méteres. A mortalitási arány az Annapurnán 32% -os, vagyis itt minden harmadik hegymászó meghal a csúcsra törve, vagy onnan lefelé igyekezve. A legfőbb veszélyt a lavinák jelentik, melyek közül az egyik 2012-ben megölte a magyar Horváth Tibort is. Ezt a csúcsot mászták meg eddig a legkevesebben a világ 8 ezresei közül.

2.A K2 hegycsúcs. A második legveszélyesebb hegy épp a második legmagasabb is (8611 m), ez a pakisztáni K2. A Csomolungmára tett kísérlete előtt Suhajda Szilárd sikeresen megmászta serpák és oxigén-palack nélkül. Mortalitás: 29% vagyis alig marad el az Annapurnától.

3.Nanga Parbat, Pakisztán. Nevének jelentése: meztelen hegy. A 8125 méter magas csúcs 20%-os mortalitást tud felmutatni, vagyis itt minden ötödik csúcs-kísérlet végződik tragédiával. Reméljük Varga Csaba nem kerül a hegy áldozatainak listájára. Egyébként ezt a csúcsot hívják "gyilkos hegynek" világszerte a mászók.

4.Dhaulagiri, Nepál. A világ hetedik legmagasabb hegycsúcsán, a "Fehér hegyen" 16% az elhalálozási arány, a 8167 méteres hegy eddig 80 életet követelt. Nem sokan merészkednek fel meredélyeire, kifejezetten nehezen mászható hegynek tartják még a tapasztalt csúcstámadók is.

5.Kancsendzönga, India. A 8586 méteres csúcs, a Föld harmadik legmagasabbja (a Mount Everest és a K2 után). Mortalitása mintegy 15%. Tragikus módon ezen a hegyen halt meg 2013-ban az eddigi legeredményesebb magyar hegymászó Erőss Zsolt és segítője Kiss Péter is (8100 méteren).

Szurkoljunk Varga Csaba sikeres csúcstámadásáért, aki jelenleg a legtapasztaltabb magyar hegymászó, hiszen oxigénpalack nélkül meghódított már 5 olyan hegyet is, mely 8 ezer méter feletti: 2013 Gasherbrum 2 (8035m), 2014 Broad Peak (8051m), 2017 Manaszlu (8163m), 2019 Gasherbrum 1 (8068m), 2021 Dhaulagiri (8167m).

vargacsaba_hegymaszo.jpg

Forrás: kronikaonline.ro

A jelenleg is aktív magyar hegymászók közül Varga Csaba az egyetlen, aki 14 db 8 ezres hegycsúcs közül ötöt is sikeresen meghódított. Előtte Erőss Zsolt volt a csúcstartó 10 ilyen sikerrel. Varga Csaba a 2014-es Broad Peak meghódítását Suhajda Szilárddal közösen vitte véghez. Érdekességként említem, hogy eddig 29 hegymászót tartanak nyilván, akik a Föld összes 8 ezresét (mind a 14-et) megmászták.

8ezres_hegycsucsok.jpg

Forrás: explorersweb.com

A fenti ábrán és térképen a világ legveszélyesebb 8 ezres hegycsúcsai láthatóak, jól érzékelhetően egyetlen hegységlánc, a Himalája részeként. A Himalája szanszkrit nyelven egyébként annyit tesz: "a hó hazája".

Hajrá Csaba, lélekben veled leszünk!

dewer_alsolec.jpg

Mennyi évre vagyunk a világvététől? Sajnos belátható időnyire

Jósnak kell lennie annak, aki megmondja, hogy milyen lesz a világ néhány évtized múlva, a nem túl távoli jövőben (de már az én generációm halála után). Nehezen megmondható, ám belegondolunk abba, hogy a ma látható folyamatok és tendenciák meghosszabbítása hová vezet, akkor azért kirajzolódik egy bizonyos jövőkép. Egy nem túl szép jövő-kép. Persze nem mindegy, hogy épp hány évesek vagyunk. Ha például most 25 körül jár valaki, akkor a 25-30 évvel későbbi világot még láthatja. Ám ha 50 körüliek (like me) akkor már nem biztos. Én most arra vállalkozom jelen posztomban, hogy a kb 25-30 év múlva legvalószínűbb világ-helyzetről írjak. Lesz, aki olvasóim közül látni fogja, sokan viszont nem. És nem biztos, hogy az előző csoport jár majd jobban.

haboru.jpg

Ha a világ biztonságpolitikai helyzetét vizsgáljuk, akkor egy következtetés mindenképp valószínűsíthető: minden egy világháború felé mutat. Ez egészen biztosan be fog következni, csak azt nem tudjuk pontosan mikor és mekkora pusztítást okoz majd. Akik ma 40-50 évesek, azok elmondhatják: ők az utolsó olyan generáció tagjai e bolygón, akik utolsóként élhették le életük nagyobb részét békében. Ám az ennél fiatalabbakra ez már biztosan nem lesz igaz. Ők bizony "kikapják" a nagy világégést (fiatalon vagy középkorúan).

Ma a világ legnagyobb atomhatalma, Oroszország (mely a legtöbb atomtöltettel rendelkezik) egyértelműen menetel egy világháború kirobbantása felé. Ha történelmi analógiát keresünk (és jómagam történészként miért is ne tenném ezt), akkor most bizony kb 1939 tavaszán-nyarán lehetünk. Az akkori világ baljósan tekintett Németországra (ahogyan most a putyini Oroszországra), de nem tudhatta senki, hogy hónapok múlva (1939 szeptember 1-én) kitör majd a világháború, 50 millió ember halálát okozva. Ahogyan most sem tudjuk mi lesz. Élt akkoriban egy német újságíró, bizonyos Fritz Gerlich, aki történész is volt és látta előre, hogy mi fog bekövetkezni, ahogyan most is akad (rajtam kívül is) olyan történész, aki tudja, látja.

Talán 3-4 év és kialakul a két nagy katonai tömb szembenállása: az egyik oldalon a NATO tagországokkal, a másikon Oroszország szövetségeseivel. Ez utóbbi tábor nagyon nagy erőkkel formálódik napjainkban, de végleges  összetételére még várnunk kell. Szinte bizonyosan tagja lesz Kína, India, Irán, Észak-Korea és persze a szovjet utódállamok egy része (pl Kazahsztán, Fehéroroszország ...stb. Innentől újabb 3-4 év kell majd ahhoz, hogy a két szövetség felkészüljön a harcra. A III. világháború kirobbanása tehát kb 7-8 év múlva a legvalószínűbb, úgy 2030-2031 körül. Az első csapások a nagy világ-városokat és nagyobb katonai bázisokat érik majd. A világgazdaság összeomlik és jön az éhezés két évtizede, ami alatt feléljük minden élelmiszer-készletünket. Körülbelül 2050-re (a háború megkezdésétől számított huszadik évre) az éhínség elpusztítja a Föld lakosságának 80-90 százalékát.

nuclear_war.jpg

Az éhínség ugyanis egyenes következménye az atomfegyverek bevetésének, melyek megmérgezik a teljes földi ökoszisztémát: levegőt, vizeket és a talajt is. És mindenhol. Nem csak ott, ahol bevetik az atomot. A Föld ugyanis egy tökéletesen összefüggő rendszer. A fogyasztható élelmiszereket csakis a konzervek jelenthetik, ám ezek készletei hamar kifogynak. Az én korosztályom a háború első 6-7 évét élheti végig max (ami innentől kb 14-15 év [8 év a háborúig + 6-7 év a harcokból]), de így is megélhetjük a 64-65-öt, ami már majdnem egy egész élet. De mi vagyunk az utolsók.

az utolsó béke-generáció

A mi üzenetünk az, hogy ne tegyétek, akadályozzátok meg. A saját érdeketekben. Sajnos nem sokat tehet a világ. Vagy nagyon is sokat? Ezt nálam okosabbak döntik majd el. Vagy nem. Sajnos Fritz Gerlichre sem hallgatott senki.

csik_uj.jpg

Ez a blog-bejegyzés soha nem kerülhet ki a világhálóra (soha nem fogják engedni, hogy kikerüljön), ha mégis valahogyan rábukkantál, tagja vagy azon keveseknek, akik belepillantottak valamibe, amibe nem jó belelátni. Felejtsd is el gyorsan!

dewer_alsolec.jpg

Kína 12 pontos béketerve

Az orosz - ukrán háború egy éves évfordulóján Kína közzétette 12 pontos béketervét, mely a fegyveres konfliktus feloldására és a további harcok befejezésére irányul. (A képen: Hszi Csin-ping a Kínai Népköztársaság elnöke.)

hszi_csinping.jpg

A kép forrása: straitstimes.com

A putyini Oroszországgal egyre szorosabb gazdasági - katonai kapcsolatokat kialakító Kína béketerve tipikusan önérdekeket szolgáló javaslat mely kiemeli például Kína részvételét az újjá-építésben. A javaslat-terv pontjai sokkal inkább kedveznek Putyinnak, mintsem az ukrán oldalnak. Fontos pontot kap benne például az orosz ellenes szankciók azonnali felfüggesztése, de az már nem, hogy Oroszország hadserege kivonuljon Ukrajna területéről. Pozitívuma ugyanakkor az atomerőművek nemzetközi felügyelete az atomfegyverek bevetésének tilalma, a humanitárius ENSZ segélyek Ukrajnába juttatása és a Fekete-tengeri gabonakereskedelem biztosítása. De nézzük azt a bizonyos 12 pontot, mely jottányit sem változtat az újra kétpólusúvá alakult világrend jelenlegi képén (mely legutóbbi posztunk témája volt) ahogyan szerintünk igazságos megoldást sem kínál Hszi Csin-ping terve.

  1. Minden ország szuverenitásának tiszteletben tartása. 
  2. Valamennyi ország jogos biztonsági érdekeit és aggályait komolyan kell venni, és megfelelően kell kezelni. 
  3. Az ellenségeskedés beszüntetése. A lehető leggyorsabb közvetlen párbeszéd Oroszország és Ukrajna között a helyzet fokozatos enyhítése és végül az átfogó tűzszünet elérése érdekében. 
  4. A béketárgyalások folytatása, A válság mielőbbi békés rendezése. 
  5. A humanitárius válság megoldása. Az ENSZ-t támogatni kell abban, hogy koordináló szerepet játsszon a humanitárius segélyek konfliktusövezetekbe történő továbbításában. 
  6. Civilek és hadifoglyok védelme. Kína támogatja a hadifogolycserét Oroszország és Ukrajna között, és felszólít minden felet, hogy teremtsenek ehhez kedvezőbb feltételeket. 
  7. Az atomerőművek biztonságban tartása a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség aktív szerepével.
  8. A stratégiai kockázatok csökkentése. El kell kerülni és meg kell akadályozni a nukleáris fegyverekkel való fenyegetést vagy atomfegyverek használatát. 
  9. Gabonaexport elősegítése a Fekete - tengeri egyezmény betartása.
  10. Az egyoldalú szankciók leállítása.
  11. Az ipari és ellátási láncok stabilizálása. Közös erőfeszítésekre van szükség nehogy a válság megakadályozza a nemzetközi együttműködést az energia, a pénzügy, az élelmiszer-kereskedelem és a szállítás terén. 
  12. A konfliktus utáni újjáépítés elősegítése. Kína kész segítséget nyújtani és konstruktív szerepet játszani ebben a törekvésben. [forrás]

china_flag.jpg

A kép forrása: mehrnews.com

Ha valóban objektív béketervet szeretne a világ, akkor azt talán nem egy orosz-párti kommunista diktatúrától kellene várni. Erre sokkal alkalmasabb lenne az ENSZ egyik független szakértői köre. A végső békében mindenképpen szerepelnie kell(ene) az orosz agresszió beszüntetésének és az orosz támadó csapatok visszavonásának a nemzetközileg elismert határok mögé. Ez afféle alap a további pontokhoz, melyekben valóban lényeges az atomerőművek nemzetközi ellenőrzés alá helyezése és a humanitárius katasztrófák elhárítása. A további békepontokról viszont egészen biztosan nagy viták lesznek még a világ nagyhatalmai között.

dewer_alsolec.jpg

 

Újra kétpólusúvá alakul a globális világrend

Átalakulóban van világunk, melynek ezernyi jelét láthatjuk, ha bekapcsoljuk tévénket, vagy elolvassuk az online híreket. Egyre több a globális feszültség és a Föld országai között mind gyakoribbak az ellenségeskedések, válsághelyzetek. A második világháborút követő kétpólusú világrend csak egy időre tűnt el a Szovjetunió felbomlását követő évtizedekben, napjainkra újra kialakulni látszik egy polarizálódó, új berendezkedés (világméretű keretekben). Érdemes megvizsgálnunk a szemben-álló oldalakat.

ketpolusu_terkep.jpg

A hidegháborús kétpólusú világ mai keretek között. Forrás: LINK

Az egyik oldal a Moszkva-Peking (Orosz-kínai) tengely mentén jön létre, legfőbb szervezője pedig Vlagyimir Putyin. Az orosz vezető az egykori Szovjetunió történelmi nagyságának "bűvöletében" élte le egész eddigi életét. Kezdetben - vagyis rögtön iskolái elvégzését követően - KGB tisztként és az állambiztonsági hálózat fejeként, majd 1999/2000-től az Oroszországi Föderáció elnökeként. Hivatali ideje alatt, az elmúlt 23 évben hazáját egy fél-diktatórikus autoriter rendszerré alakította át, melyben egy sajátos birodalmi nacionalizmust honosított meg. Putyin nacionalizmusa az egykori Szovjetunió feltámasztását szolgálja, részben területszerző háborúkkal (Ukrajna), részben csatlakozásra kényszerítéssel (Fehéroroszország), részben pedig megfélemlítéssel (Közép-ázsiai volt szovjet államok). Kiépített egy második "holdudvart" is a lekötelezett államokból (pl Szerbia, Magyarország), melyekben őt támogató rendszerekkel működik együtt. Mára az orosz külpolitika két legfőbb bástyáját a nyugat-ellenesség és az expanzió alkotja. Az első pillér a nyugat-ellenes államok vezérévé teszi Putyint, a második pedig a Föld nagyhatalmává, melytől félni kell és előtte behódolni. Legalábbis ezt üzeni az orosz diktátor a Föld országainak, atom-fenyegetéssel nyomatékosítva doktrináját. A gyengék elhiszik propagandáját, a még gyengébbek önként be is hódolnak neki. De nézzük a másik oldalt is.

Az euroatlanti országok három csoportba tartoznak: az EU -ba és a NATO -ba is egyidejűleg beletartozó tagállamok, a két tömörülés közül csak az egyikbe tartozó országok és egyikbe sem tartozó, de ezeket támogató államok (mint Japán, Ausztrália, Dél-Korea). Közös bennük három tényező: a globális szemléletű piacgazdaság követése, a parlamenti demokráciára épülő berendezkedés fenntartása és a gazdasági - katonai összefogás működtetése az előbbi kettő megtartása érdekében. Ezen országok számára három fenyegető tényező létezik: az Oroszország jelentette expanzió és nukleáris veszély, a Kína jelentette terjeszkedés (gazdasági, katonai téren) és a globális terrorizmus. (Persze vannak köztük olyan államok is, melyek csak látszólag tartanak a közös célokkal, valójában vezetőik és lakosságok egy jelentős része a másik oldallal szimpatizál.)

putin_kinai_kezfogas_2019.jpg

Putyin és Hszi Csin-ping kézfogása 2019 november 13-án. Forrás: LINK

A két ideológia, vagyis az autoriter - birodalmi gondolkodás és a globalista piacgazdaság-központú politizálás megosztja a világot és egyre inkább egy új, kétpólusú rendszert teremt, mely a hidegháborús időket idézi. Az új globális világrend jövőjét három kérdés dönti el

hogyan végződnek a mostanra kialakult fegyveres konfliktusok (mint a tajvani válság és az ukrán háború) másodszor: mennyire képes önellátó módon működni és "virágozni" a kínai-orosz összefogás (elvágva magát a nyugati kapcsolatoktól [már ha ez valóban megtörténik teljes-körűen, azaz Kína esetében is]) és végül a legfőbb kérdés: kialakul e valódi háború a két oldal között és ez világháborúvá, (netán atomháborúvá) fajulhat e?

Megpróbálva válaszolni mindháromra, érdekes esély-latolgatást tehetünk. Az első kérdésre azt mondanám: Ukrajna felosztása sajnos elkerülhetetlen. Minden jel arra utal, hogy Oroszország kiszakít bizonyos területeket Ukrajnából, viszont a maradék részen kialakulhat egy nyugat-barát, NATO védelem alá tartozó ország. Ez a felosztás az 1949-es német kettéosztáshoz lehet majd hasonló, amikor létrejött a Bundesrepublik Deutschland nyugaton és a Deutsche Demokratische Republik keleten. Mindez 51 évre befagyasztva Németország kettéosztását.

Jelenleg csak az a kérdés: mekkora területet csatol majd el Oroszország és mekkora nagyságú marad a nyugat-barát Ukrajna. A háború 1 éves évfordulójának napján 20% (azaz 120 ezer km2) tartozik orosz megszállás alá és 80%, vagyis 480 ezer km2 a szabad Ukrajna területe. A további harcok ezekért az arányokért folynak majd. Ha az euroatlanti államok leszállítják a 150 db (esetleg 300) harckocsit Zelenszkijnek és vadászgépeket is biztosítanak neki, akkor maradhat a jelenlegi 20%-nyi elcsatolás (esetleg valamivel csökkenthető is lesz), ha viszont nem adják meg a modern harci-eszközöket, akkor Oroszország az elkövetkező 1 évben megkaparinthat újabb ukrán régiókat, előretörve Harkovig, Zaporozsje nagyvárosáig és esetleg a tengerparti Odesszáig. Ebben az esetben a nyugat-barát Ukrajna visszaszorul egy Kijev környéki és a lengyel határig elnyúló kisebb területre (50 százalékra csökkenve területileg). Ez nagy orosz győzelmet jelentene, de ehhez már két új fejlemény is kell(ene): egyrészt Kína teljes-körű katonai támogatása (főleg fegyverekkel, lőszerrel és pénzzel) másrészt egy általános sorozás nagyjából 1 millió orosz katona bevonásával. A legtöbb szakértő szerint ez már túlterjed az oroszok lehetőségein és Putyinnak is a székébe kerülne. A magam részéről viszont nagyon is elképzelhetőnek tartom, mert az orosz - kínai paktum nagyon is a levegőben van már és ketten együtt igenis képesek lehetnek Ukrajna illetve Tajvan megkaparintására a nyugatiak orra elől.

Az ötlet viszont, hogy Kína közvetítsen egy Oroszország - Ukrajna (vagy Putyin kontra nyugat) békében körülbelül olyan, mintha egy demokráciát érintő vitában Amerika és Irán között, Kim Dzsongunt kérnék fel döntőbírónak. Pedig a megegyezésre nagyon szükség lenne, a harcoló felek gazdaságilag is kimerülőben vannak. Mindkét oldal hatalmas pénzeket költött el ugyanis a háborúra: az euroatlanti államok 100 milliárd dollárnál tartanak (amiből 50 milliárd a katonai támogatás [annak is felét az USA adta]) és Oroszország is nagyjából ennyit költött, a Forbes becslése alapján kb 115 milliárdot.

Ami a világ jövőjét és a szemben álló táborokat illeti: az egyik oldal összetartóan működik, ám a másik még mindig provizórikus. Az egyik oldal "magját" a NATO adja, a másikon az orosz - kínai - iráni - észak-koreai tengely egyelőre a megszervezett (keleti tömb). Az elterjedtebb felfogás szerint a keleti tömb vezére Kína lesz és Hszi Csin-ping, mert a kínaiaknál van a nagyobb gazdasági potenciál, így az Egyesült Államokra és az euro-atlanti összefogásra nézve is ők a veszélyesebbek. Ám ez aligha teszi majd Kínát a putyini Oroszország elé, mely a maga agresszivitásában (és sokkal nagyobb atom-arzenáljával) mindig sokkal veszélyesebb lesz Kínánál (sajnos a világ egészére nézve).

dewer_alsolec.jpg

A hithez való viszony 5 típusa

Időnként kicsit elgondolkodunk az életünkről és néha a hit kérdésein is elmélkedünk (ki hosszabb ki rövidebb ideig). Átfut az agyunkon például, hogy jókat cselekedtünk e az év során és hogy mennyi bűnt illetve mennyi pozitív cselekedetet tudunk felmutatni. Miként döntene felettünk egy isteni ítélő-mester, ha most kellene elé-járulnunk? 

hit.jpg

A kép forrása: LINK

Ezen a ponton bennem felmerül a kérdés: vajon hogyan gondolkodnak a "hitről" az emberek. Úgy gondolom, hogy 5 embertípus létezik az Istenhez való viszonyulást tekintve.

Az első csoport a legnépesebb, hiszen ide azok tartoznak azok, akik nem törődnek vallással, nem törődnek a hittel és semmiféle emberfeletti transzcendentális erőben nem hisznek. Egyszerűen nem képezik életük részét ezek a dolgok és nem is foglalkoznak semmi ilyesmivel Élik életüket és ha néha el is gondolkodnak mélyebb dolgokon, egy vállrándítással el is intézik az egészet. A második csoport azoké, akik épp az első csoport ellentétei, vagyis nagyon is erős hittel bírnak és kifejezetten Istenben bíznak, akit jóságosnak és bölcsnek vélnek. Ők Istenhez imádkoznak és neki/érte könyörögnek. A harmadik csoport az ateistáké, akik elszántan hit-, és vallás ellenesek nagyon is eltérnek a legelső csoporttól, hiszen náluk nem arról van szó, hogy passzívak és érdektelenek lennének a hit kérdésében, hanem nagyon is aktívak, mert elutasítják azt. Egy részük materialista, mások nihilisták, kommunisták vagy valamiféle tudományos pragmatizmus követői, ide értve a szkepticizmust dogmává fejlesztők körét is. Végül az utolsó két csoport jön: a negyedikben a "hívő, de nem vallásos" emberekkel, akik bár nem tartoznak egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, mégis hisznek különböző dolgokban: természetfeletti erőkben, UFO lényekben, Jedi vallásban (az erő misztériumában), a Szíriusz bolygó megváltóiban ... stb, stb. Végül az utolsó csoport azoké, akik szerintem a legérdekesebbek, mert hisznek Istenben, de abban már nem, hogy jóságos volna.

Mivel az ötödik csoport tagjaival mind többet találkozom, elgondolkodtam azon amit vallanak. És van benne valami: aki odafent hatással bír mindenre, sajnos valóban nem igazságosan alakítja közös sorsunkat és benne az egyéni történeteinket sem. Az egyház soha nem tudta megmagyarázni, hogy Isten miért hagyja a háborúkat, a sok embertelen háborús bűn elkövetését, a katasztrófákat, a járványokat és a sok gyermek-halált szerte a Földön. Egyéni történetemet illetően: Édesanyám és nővérem elvételét, a rengeteg igazságtalanságot amit velem tett és annak a számtalan jó embernek a megkínzását, akiket személyesen ismertem (illetve ismerek). Ugyanakkor a másik oldalon jó sorssal jutalmaz gazembereket, vagyonnal illet szélhámosokat és hosszú élettel áld meg rongy-embereket. Létezik Isten? Igen. Jóakaratú és tévedhetetlen? Nem.

Idén százezrek otthonát tiporta el az ukrajnai háborúban egy hatalmát-féltő, mások földjére áhítozó, mohó diktátor miközben többször is atomháborúval fenyegette a világot (és fenyegeti most is), újabb százezrek haltak meg járványokban, egyéb háborúkban és milliók betegségekben. Az emberiségre katasztrófák egész sora zúdul egy ideje, melyekben sokan valamiféle elrendeltetett kollektív büntetést látnak. Csakhogy ez a büntetés nem egyformán sújt mindenkit, a gazemberek most is jól járnak.

Fél évszázad után nem vagyok nihilista vagy ateista de nem vagyok hívő sem, viszont hiszek abban, hogy létezik Isten és abban is, hogy odafentről irányítja sorsunkat illetve a világ sorsát. Ám jóakaratáról, jóságáról már nem vagyok meggyőződve. Különben nem úgy nézne ki a világ, ahogyan kinéz.

dewer_alsolec.jpg

 

Az idő története

Az idő mindig telik, mindig múlik ahogyan Kronosz, az idő istene (Zeusz apja) rendeli könyörtelen következetességgel. Egy emberélet vagyis átlagos élettartam Magyarországon 73 év, gyorsan eltelik. Az idő mérése viszont történhet örömöt okozó eszközökkel is. Jelen poszt ezekről szól.

Napjainkban a pontos időt már az interneten ellenőrizzük asztali számítógépünk vagy okos telefonunk kijelzőjén (esetleg más elektronikus eszközön), így a karórák egyre inkább ékszerekké, öltözetünk díszítő elemévé, egyéniségünk kifejezőjévé válnak. Ugyanakkor el kell ismerjük, hogy a minőségi karóra még most is "öltöztet" bennünket és viselése örömet okozhat számunkra. Így vagyok ezzel magam is, aki 50 évem alatt több tucat karórát gyűjtöttem össze jellemzően a közép árkategóriában, melyben nem szerepelnek Rolexek, Omegák, Breitlingek, Longinesek, Tissot példányok vagy Tag Heuerek [sajnos]. Van viszont több Citizenem, Lorusom, Festinám, Pulsarom és rengeteg Casiom, melyeket ugyanúgy imádok, mint mások a százezres netán milliós karóráikat.

Közben felmerült bennem a kérdés: az óra mint időmérő szerkezet vajon milyen múltra és előzményekre tekint vissza. A talány kapcsán kicsit kutakodni kezdtem - bevetve történelemtanári kvalitásaimat - és megszületett ez a kis posztom, melyet szívesen megosztok a karórák szerelmeseivel.

A mai értelembe vett első hordozható órák Peter Henlein műveként 1500 körül jelentek meg. Ezek voltak az úgynevezett "nürnbergi tojások". Ezek a zsebórák ősei voltak, bár inkább tarisznyákban mint zsebben vitték magukkal azok, akik ilyenekkel rendelkeztek  Később, az 1500 -as évek vége felé fokozatosan kialakult a ma is használatos kerékbillegő-szerkezet. A hajszálrugót kutatásai "melléktermékeként" 1675-ben Huygens fedezte fel, gyakorlatilag egy időben az angol Robert Hooke-val (az angol szakirodalom máig Hooke-t tartja az elsőnek). Ezzel megszületett a hordozható órák ma is ismert szabályozó eleme. Ezen a ponton már élesen szétválik a stabil állóórák és a hordozható órák fejlődése. Az állóórákat forradalmasította a Galileo Galilei által 1583 körül felfedezett inga. Ennek felhasználásával az első valóban használható ingaórát szintén Huygens készítette el 1657-ben. Ez volt a világ első igazán pontos, csillagászati mérésekre is használható (és használt) órája. Ezek az első órák még hatalmas méretűek voltak.

elso_orak.jpg

John Arnold neves angol órásmester műhelyében 1764-ben készült az első olyan működőképes óra, melynek mérete a „tűrhető” kategóriába került. (Igazság szerint remekműnek számított, mivel III. György angol királynak készítve egy pecsétgyűrű köve helyére építette. Ez a különlegesség cilinderjárattal működött, és emellett egy negyedütős ismétlőszerkezetet tartalmazott. Még mai szemmel nézve is csúcsminőségű "mütyürnek” számított.) Ebben a korszakban már az egyes államok is támogatni kezdték az óra fejlesztéseket. Ennek oka pedig a hajónavigációban volt keresendő. Ugyanis a földrajzi hosszúságot leginkább a helyi, és a referenciának számító kikötő idejének összehasonlításával lehetett volna meghatározni, éppen csak a referencia idő megőrzése volt megoldatlan.

A megoldás az lett volna, ha egy pontos órát vihetett volna a hajó magával, és a nap helyi delelésének és az otthoni időnek az összevetésével meghatározható lett volna a földrajzi hosszúság. De ez bizony nagyon pontos, az akkori utak sokszor több hónapos, esetlegesen akár egy éves hosszúságát figyelembe véve legfeljebb napi néhány másodperc eltéréssel működő óra kellett. Ennek a megoldására 1714-ben Anna királynő jelentős, 20000 fontos pályázatot írt ki pontos óra kifejlesztésére. Ez akkor nagyon komoly összeg volt, el is indult a versengés. A pályadíjat az időközben technikatörténeti fogalommá vált John Harrison nyerte el (aki Graham műhelyében tanult), gyakorlatilag egy élet munkájával, négy különböző konstrukció kidolgozásával. Valójában az ő konstrukciói és órái nem terjedtek el de munkája és tapasztalatai utat nyitottak az utána jövőknek. Például a francia Pierre Le Roy –nak, aki 1750 körül feltalálta a kronométer gátszerkezetet. A minőség javításában szintén nagy jelentőséggel bírt, hogy 1704-ben. Nicolaus Fatio genfi órás bevezette a drágakő csapágyak alkalmazását az órákban. Erre az a felismerése vezetette rá, hogy azonos keménységű anyagok sokkal jobban koptatják egymást, mint az eltérő keménységűek. [forrás: mvltrade.hu. Antal Péter]

elso_karora_tulaj.jpg

Az 1800-as évek második felében születtek meg a Rieffler ill. Strasser féle szabad gátszerkezetes csillagászati ingaórák. Ezek zárt burkolatban, kompenzált ingákkal működve elérték a napi 0.006 - 0.01mp pontosságot, amely körülbelül évi 2-3mp eltérést jelent. (Erre még a mai kvarcórákból is csak a magas árú stabil laboratóriumi példányok képesek. Ez valahol a mechanikus órával elérhető pontosság csúcsa.) Az első karórát, az 1847 –ben alapított Cartier cég gyártotta 1904 –ben, mégpedig egy Alberto Santos-Dumont nevű pilóta megrendelésére. A pilóták a repülésre koncentrálva értelemszerűen nem tudtak zsebórákat használni. Tőlük vették át a karórák használatát a XX. század első évtizedeiben a hétköznapi életet élő polgárok.

elso_karorak.jpg

Az első karórák. A baloldali Santos-Dumont órája (forrás: LINK)

Az óra fejlődésében a következő lépés a tisztán elektronikus időalap kialakítása volt. Ezen irányú kutatások egyik eredményeképpen született meg a kvarcóra. Az első kvarcórát 1928-ban Morrison készítette. Ez még elektroncsöveket használó, ruhásszekrény méretű, mázsás szerkezet volt, de már ez is napi 0.001s járáseltérést tudott produkálni. A kvarc karóra a 60-as évek végén - a japán SEIKO műveként - jelent meg. Itt már a ma szabványosnak tekinthető 32768 Hz frekvenciájú kvarckristályt alkalmazták. (Az első kvarc-oszcillátoros karóra 1968-ban jelent meg, ez volt a Seiko Astron modellje.) Innentől a fejlődés rohamossá vált. Egymás után jelentek meg a mind tetszetősebb kivitelű és egyre modernebb rendszerű karórák (amivel párhuzamosan megmaradt az érdeklődés a mechanikus órák iránt is).

Nyolc érdekesség az órákról

  1. Babilonban és Egyiptomban már az i.e. 4. évezredben használtak különböző nap- és árnyékórákat. Sok ezer évvel ezelőtt Egyiptomban például az obeliszkek is napóraként funkcionáltak. Az oszlopszerű építmények árnyékából bárki leolvashatta az idő múlását.
  2. A középkori szerzetesek körében népszerű gyertyaóráról – melyeken a vízórához hasonlóan behúzott sávok mutatták az eltelt időt – elsőként egy 520-ban keletkezett kínai vers tett említést.
  3. A homokórák eredete az ókori görögök és a rómaiak időszakába vezet. Később, a 14. században Európa-szerte megjelentek a mechanikus órák a városok tornyaiban. 1336-ban Milánóban, 1350-1370 között pedig Firenzében, Bolognában, Ferrarában, Nürnbergben és Párizsban is elkészült az első toronyóra.
  4. A közmegegyezés szerint a világ legrégibb, ma is működő órája a Salisbury katedrálisban található, 1386-ban készített toronyóra.
  5. Bár a témával kapcsolatos források hiányosak, sok szakértő Peter Henlein (1485-1542) nürnbergi lakatost tekinti az első zsebóra készítőjének.
  6. Az első, valóban időmérésre használatos férfi karórát 1904-ben, egy pilóta barátja kérésére készítette el Louis Cartier.
  7. Az ingaórákat az 1930-as években felváltották a kvarckristály alapú órák, amelyek még a továbbfejlesztett ingaóráknál is jóval pontosabban mutatták az időt.
  8. A világ első kereskedelmi forgalomban kapható kvarc karóráját 1969 –ben készítették Japánban.

A posztban szereplő adatok és szövegrészletek forrása: Antal Péter (volt egyetemi tanár), az Óra Magazin szerkesztőségi tagja és a mvltrade.hu/orak szerzője. (Írásának felhasználását engedélyezte.)

omega_jamesbond.jpg

A világ nem elég című 1999-es James Bond filmben Pierce Brosnan tett híressé egy Omega Seamaster karórát, mivel több jelenetben is felbukkan ez a valóban gyönyörű, sportosan elegáns darab. (Fenti kép)

Végül egy ugyancsak szép karóra a még kifizethető ár-kategóriában a Citizentől. citizenora.jpg

***

dewer_alsolec.jpg

 

 

Dewer blog

A fekete és fehér farkas harcolnak legbelül és hol az egyik győz hol a másik, miközben egy "félig élet" homokszemei peregnek a homokórán, félig sikeres félig tragikus, félig boldog félig pedig boldogtalan színjátékban egy felemás élet keretei között, melynek első fele örömöket a másik fele szomorúságot hozott.
Ez a blog elvekről, elméletekről, gondolatokról és a hit kérdéseiről szól, melyek mellett megfér (reményeim szerint legalábbis) néhány pragmatikus érdekesség is. A "dewer" egyébként egy lefordíthatatlan szójáték plusz annak a személynek is a neve, akinek a sok-sok ezer éves emberi történelem legszebb írásait köszönhetjük. Ő volt de Vere (teljes nevén: Edward de Vere) a valódi Shakespeare.

dewer_alsolec.jpg

 

süti beállítások módosítása