A hírek iránti érdeklődés, a televíziós tájékozódás nagyobb aránya a hírfogyasztásban növeli a bizalmat, míg a jobbára közösségi és online médiára épülő informálódás bizonyos országokban csökkentheti – többek között ezt állapították meg az Oxfordi Egyetem kutatói a Journal of Communication című folyóiratban 2025 februárjában megjelent tanulmányukban. Nagyszabású nemzetközi vizsgálatuk arra kereste a választ, hogyan befolyásolja a hírekbe vetett bizalmat az életkor, a nem, az iskolai végzettség, illetve az egyes országok médiarendszereinek különbségei, a hírfogyasztás változó formái.
Az oxfordi kutatók az egyetemhez tartozó Reuters Institute for the Study of Journalism felméréseit használták fel, amelyeket 2015 és 2023 között évente rögzített az intézet. Az adatkészlet 46 ország összesen közel 700 ezer lakosától származik, a mintavételbe ázsiai és amerikai államokat is bevontak.
A preferenciák hatása
Az eredmények – amelyekre a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság(NMHH) hívta fel a figyelmet trendfigyelőjében– igazolták a hírekbe vetett általános bizalom szintjének világszerte csökkenő tendenciáját, és az is kiderült, hogy
azokban az országokban, amelyekben a TV-híradók erősebb szerepet töltenek be a hírfogyasztásban, a megkérdezettek a médiakörnyezetet kevésbé részrehajlónak, az újságírói tudósításokat pedig egységesebbnek, következetesebbnek és kiegyensúlyozottabbnak tartották.
A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a televíziós híradások jobban ragaszkodnak a pártatlanság szakmai normáihoz, míg a közösségi és az online médiában
a nézőpontok nagyobb pluralitása olyan környezetet teremt, amelyben alternatív magyarázatok sokasága létezik és mindent meg lehet kérdőjelezni.
Ez pedig csökkenti a hírek tartalmába vetett hitet.
Demográfiai befolyás
A médiahasználatot, a hírek iránti érdeklődést és bizalmat befolyásolja továbbá az életkor, a nem és az iskolai végzettség.
Az idősebbek, a nők és az egyetemi végzettséggel nem rendelkezők jobban érdeklődnek a hírek iránt, a tájékozódásra vonatkozó fokozott igény pedig érdemben növeli a hírekbe vetett bizalmat.
Médiaviszonyok az adott országban
A kutatók megállapították, hogy
az erős politikai megosztottságot mutató médiarendszerekben a bizalom az elmúlt tíz évben csökkent, míg a kevésbé polarizált, inkluzív médiapiaccal rendelkező országokban stabil maradt.
Kijelenthető azonban, hogy a hírekbe vetett bizalmat jobban befolyásolják a médiahasználat változásai, mint a média rendszereinek különbségei.
Kapcsolódó írás
Hogyan változott a magyarok viszonya a hírforrásokhoz és az internethez az elmúlt öt évben?
Egyre inkább a közösségi médiából tájékozódunk, bár egyre kevésbé bízunk benne.