Hol és mennyi jogdíjat fizet külföldön a tartalmak után a Facebook vagy a Google?

A Repropress álláspontja szerint a technológiai óriások, mint például a Google, a Microsoft vagy a Meta visszaélnek pozíciójukkal, erőfölényükkel, hogy megkerüljék az uniós jog érvényesítését, amivel a hazai sajtókiadóknak iparági szinten több milliárd forintos bevételkiesést okoznak. A szervezet ennek érdekében még 2023 őszén javaslattal élt, amelyben felvázolta az egyik lehetséges és transzparens módját annak, miként lehet az eddigi torz gazdasági erőviszonyokat valamelyest egyensúlyba hozni – a hazai hatóságok együttműködésével –, új jogdíjgyakorlatot és díjszabást kialakítani. Erről a MediaFuture ebben a cikkében számolt be.

Azonban 2024 március elején az igazságügyi miniszter végül nem hagyta jóvá a sajtókiadványok kiadóinak védelmére vonatkozó jogok kapcsán benyújtott díjszabási elképzeléseket. Ennek apropóján néztük meg, hogy vajon külföldön jelenleg hol tart ez a vita?

Egyesült Államok

Tavaly ősszel több amerikai egyetem közösen  készített tanulmányt arról, hogy mennyivel is tartozhat a Facebook és a Google Search a hírkiadóknak a tartalmak használatáért. Ám Amerikában a honatyák még nem fogadták el az erre vonatkozó törvényt, így az elméleti számítások jelenleg nem ültethetők a gyakorlatba. Amy Klobuchar demokrata szenátor, 2020-as elnökjelölt, terjesztette még be a JCPA (Journalism Competition and Preservation Act – szabad fordításban: az újságírói verseny megőrzéséről) névre keresztelt törvényjavaslatát. Ez lényegében megerősítené a hagyományos médiavállalatok kollektív alkupozícióit a Facebookkal szemben, és amelynek elfogadását mindkét amerikai párt támogatja.

Ez azt jelenti, hogy az új törvény szerint a médiavállalatok kollektív szerződést köthetnének a nem kis részben ezen vállalatok által előállított tartalom újracsomagolásából élő Facebookkal. A bökkenő ott van, hogy elfogadott jogszabály még nincs, a legutolsó hírek szerint 2023 tavaszán még a Szenátus vitatkozott róla és fogadott be hozzá kiegészítő javaslatokat. Így most a novemberi elnökválasztási küzdelem hajrájában nem valószínű, hogy a JCPA-t bármelyik párt elővenné és érdemben megtárgyalná.

Szerintük a bevételek tisztességes megosztása esetükben azt jelentené, hogy a hírekkel megkeresett bevételek 50-50 százalékát kellene megkapniuk a Google-től és a FB-tól is. Véleményük szerint a Facebook és a Google is világszerte a szerintük tisztességesnek tartott díjazásnál jóval kevesebbet fizet a kiadóknak.

Kanada

Kanadában már 2023-ban életbe lépett ez az Online News Act, amikor a kanadai kormány megállapodott a Google-lel egy 100 millió kanadai dolláros kompenzációról. Kanada egy hibrid megoldással állt elő. Abból indultak ki, hogy a platformok erőfölényben vannak, ami alapvetően megnehezíti azt, hogy bármilyen jóhiszemű díjban meg tudjanak állapodni. Végül a kormány bekeményített és rákényszerítette egy mechanizmus révén a Google-t arra, hogy a vállalást – miszerint 100 millió kanadai dollárt fizet a hírkiadóknak – elfogadja.

Az Online News Act egyébként azt mondja, hogy a jogdíjakat a bevétel százalékában kell megállapítani és ez a jogdíj mérték 4 százaléka. Ha nem állnak rendelkezésre a nagy platformok kanadai piacra vonatkozó bevételei, akkor az adott platform globális bevételeiből GDP-arányosan vezetik le, hogy mennyi lehet a kanadai bevételük.

Az európai gyakorlat

A MediaFuture megkeresésére Lábody Péter szakjogász, az Információs Társadalom Kutatóintézet kutatója kissé visszament az időben. Mint mondta, a 2000-es években, amikor a keresőplatformok fejlődni kezdtek, kialakult egy őket segítő szabályozás, aminek az volt a lényege, hogy rájuk csak közvetítőkként tekintettek. Ez azt jelenti, hogy egyfajta felelősségkorlátozás élt velük kapcsolatban, azaz afféle mentesülési rendszer, ami azon alapult, hogy ők valójában nem gyakorolnak kontrollt afölött, hogy a felhasználóik milyen tartalmakat töltenek fel a platformjaikra. Eközben ugyanakkor reklámbevételük származik abból, hogy e tartalmak látogatószámokat generálnak. Ezzel komolyabban eleinte senki nem foglalkozott, mert az akkori piaci környezetben ezt még egy fejlődő üzleti modellnek tartották.

Idővel azonban napvilágot láttak olyan kimutatások, amelyekből kiderült, hogy milyen komoly bevételt kezdenek generálni ezek a platformok. Egyre nagyobbak és jelentősebbek lettek a reklámbevételek. Ekkoriban lépett először az Európai Unió, hogy valamilyen részesedést tudjon a reklámbevételeikből kicsikarni a sajtókiadók számára, hiszen az ő tartalmaikból tudtak generálni a platformok bevételt. Erre viszont a platformok elég sarkosan reagáltak, vagy léptek fel, gyakorlatilag vagy levették a tartalmakat, vagy azzal fenyegettek, hogy akkor ők ezeken a piacokon nem fognak a továbbiakban ilyen tartalmakat elérhetővé tenni.

Lábody Péter azt mondja, az új szerzői jogi irányelv megalkotásán már a 2010-es évek közepétől dolgozott Brüsszel, amit végül végül 2019-ben fogadtak el. Ez lett a Copyright in the Digital Single Market Directive (DSM Irányelv) nevű jogszabály, amelyet a tagállamoknak 2021 nyaráig kellett átültetniük a saját jogrendszerükbe.

Ennek lényege, hogy ha a platformok elérhetővé tesznek sajtótartalmakat, akkor ezzel kapcsolatban kötelezettségeik vannak. Egyfelől engedélyt kell kérniük, és jogdíjat kell fizetni a sajtókiadóknak, amelyeknek az így befolyt bevételeikből részesedést kell adniuk az újságíróknak. Vannak kivételek: akkor nem kell fizetni, ha csak linkeket tesznek elérhetővé, vagy ha csak szavakat, esetleg rövid részleteket. Viszont az irányelv nem határozza meg, hogy konkrétan hány szóról is van szó, illetve a tudományos cikkeknél sem irányadó ez a fajta fizetési kötelezettség. Magyarországon az Irányelv által előírt rendelkezések a szerzői jogi törvénybe beépítésre kerültek.

Franciaország

A franciáknál úgy néz ki a dolog, hogy 2021 környékén a Google kapott egy határidőt, hogy kezdjen el egyeztetni és jóhiszemű tárgyalásokat folytatni. Ezt a határidőt végül is nem sikerült tartani a Google-nak, ezért kapott egy 500 millió eurós bírságot, aminek az eredményeként aztán mégis elkezdődtek az egyeztetések a sajtókiadókkal. Ám úgy tűnik, a dolog nem megy zökkenőmentesen, ugyanis a francia szabályozó hatóság nemrég 250 millió eurós bírságot szabott ki a Google-re a médialicenc-szerződés megsértése miatt, miszerint a technológiai óriáscég nem tartja be a kötelezettségvállalásait, és nem „jóhiszeműen” tárgyal a kiadókkal.

Egyébként létrejött egy közös jogkezelő szervezet is Franciaországban. A magazinkiadók szervezetének (SEPM: ez 80 kiadót és 400 képviselt címet jelent) keretmegállapodása a Google-lel 2022-ben végül azt eredményezte, hogy 20 millió eurót fizet az óriásplatform évente és ezt a keretet alkalmazzák az egyedi megállapodások megkötésekor is.

Ugyancsak az Alliance de la Presse 2022 márciusában írt alá megállapodást a Google-lel, az összeg nem publikus, és ennek alapján minden kiadó külön megállapodásokban szerződik. 2021 októberében pedig a Facebookkal is keretmegállapodás jött létre.

Németország

A németeknél egy kicsit más volt a helyzet. Már 2021-22 környékén a közös jogkezelő, a Corint Media arra az álláspontra helyezkedett, hogy a digitális monopóliummal rendelkező keresőóriásokat arra kell kényszeríteni, hogy átalánydíjat fizessenek a sajtótartalmakért, amellyel addig gyakorlatilag ingyen működtették a saját maguk hasznára az üzleti modelljüket.

Jelentős áttörés volt, amikor 2022 júliusában a Corint Media megállapodott a legnagyobb európai keresőszolgáltatóval, az Ecosiával, a tartalmak felhasználására vonatkozó licencszerződésről, amely tartalmazta a kiadói jogokért járó jogdíjak kifizetését is. Az Ecosia vállalta, hogy árbevétele 11 százalékát kifizeti a sajtókiadóknak, méghozzá visszamenőlegesen a szomszédos szerzői jogok bevezetésének 2021 júniusi időpontjától.

Folyt a csatározás a Microsofttal, a Bing keresőmotor által felhasznált tartalmak kapcsán is. A Corint kezdeményezésére a Német Szabadalmi és Védjegyhivatal (DPMA) Választottbírósága előzetes határozatot hozott 2022 végén, amelyben 1,2 millió eurós ideiglenes kifizetést javasolt a Microsoftnak a 2021 júniustól eltelt időszakra. Végleges döntés későbbre várható.

Fontos megjegyezni, hogy míg a Microsoft Bingje a német keresőmotor-piacon 5 százalékos részesedéssel rendelkezik, addig a Google részesedése 93 százalék.

Dánia

Dániában a DPCMO közös jogkezelő a dán sajtókiadók 97 százalékát tömöríti. 2022 szeptemberében szándéknyilatkozatot írtak alá a Microsofttal, amelyben a platform elismeri és támogatja a sajtókiadókat illető szomszédos jogokat. Egy hónappal később az upday nevű híralkalmazás is megerősíti a dán kiadók iránti elkötelezettségét, majd egyetértési nyilatkozatot írt alá a DPCMO és Európa legnagyobb híralkalmazása, az upday. Ezen a téren a következő lépés a licencszerződés megkötése lesz majd.

2023 májusában a DPCMO ideiglenes licencmegállapodást kötött a Google-lel is. Ez a DPCMO tagok azon tartalmaira vonatkozik, amelyek a digitális egységes piacon a szerzői jogról szóló új irányelv értelmében védettek és ültettek át a dán szerzői jogi törvénybe. Jelenleg egy hosszútávra szóló megállapodás részleteiről egyeztetnek.

Svájc

A svájci egyeztetések megértéséhez a MediaFuture megkereste a hazai közös jogkezelőt, a Repropress-t, amely komoly háttéranyaggal segítette a cikk megírását. Havas Katalin főtitkár elmondta, svájci kutatások és elemzések szerint a Google az alpesi országban az információs szükségletek kielégítésében az elsőszámú választás és ezáltal kapuőrként igen jelentős szerepet vállal a médiumok számára a láthatóság, a versenyben, a figyelem felkeltése tekintetében és a hozzáférések „elosztóközpontjaként”. Felmerül a kérdés, hogy miként  lehet a média hozzájárulását a „Google-keresés” értéket teremtő ökoszisztémájához oly módon megfizetni, hogy az ökoszisztéma fenntarthatóan tudja kínálni az embereknek az egyértelműen pozitív előnyét? Ehhez a médiának az ökoszisztémához való értékbeli hozzájárulását bizonyítékok alapján kell mérni.

Ennek az alapját adott két központi kérdés: először is, mi annak a forgalomnak a megfelelő mérési alapja, amelyet a Google a médiatartalmakkal elér? Másodszor pedig mi ennek a mérési alapnak a tisztességes elosztása („fair share”), amely a médiát megilletné? Ha a keresőmotoros hirdetésekkel elért forgalmat leosztjuk az információs Google keresésekre vonatkozó releváns piaci részesedésre, amelyet a médiatartalmakkal válaszolnak meg, úgy a mérési alap mintegy évi nettó 385 millió svájci frank összegben határozható meg.

Ha a Google nem a piacot uraló monopolhelyzetben lenne a webes keresések tekintetében, hanem ahogy máshol működő hirdetési piacokon is, ahol természetesen komoly konkurenciája lenne, úgy ennek a forgalomnak a 40 százaléka lenne a piacon szokásos díjazása a médiumok értékbeli hozzájárulásának. Eszerint a „fair share”, amivel a Google a médiának tartozik, hozzávetőlegesen évi 154 millió svájci frankot tenne ki. Havas Katalin elmondta, hogy jelenleg Svájcban a jogi keretek megállapításáról folyik egyeztetés a parlament szakbizottságaiban.