Kontent • 7 nap
A szürkület az őszi esték jellemzője, még akkor is, ha ezt évszaktól függetlenül egy napon belül is emlegetjük. De ennek visszafelé is működni kell. Ébresztő, lépjünk ki a fényre!
Létezik olyan, hogy az esélytelenek nyugalmával… igen, nem csak a sportban. Legyintettek is sokan, amikor a Kétfarkú Kutyapárt bejelentette a szürkeség-rendezvényt. De a kétkedők azóta mindkét kezüket (meg a hangjukat) is felemelték, és a reakciójukra inkább a kapálózás a jellemző!
A FIDESZ-t legyőzni nem lesz könnyű 2026-ban, ezt azért mindenki tudja. Főleg, hogy már úgy „megszoktuk” őket. Ami a nagyobb baj, hogy ők is megszokták. Arról nem is beszélve, hogy a győzelem önmagában nagyon kevés. Ha nem lesz kétharmad, akkor egy hosszú vegetáció veheti kezdetét. Ez pedig az ország mostani helyzetét ismerve újabb lépés a szakadék felé. Aminek szélébe már így is erősen kapaszkodunk. Szóval a jelenleg legerősebbnek tűnő ellenzéki tábornak lehet, hogy ugyancsak szüksége lesz egy bibircsókra az orrán. Egy szürke szexepilre. Ami erősen hajaz egy kutyaformára.
Ha már most volt a költészet napja is, adózzunk néhány pillanatot a kultúrára is!
Weöres Sándor: Kutya-tár — vers
Harap-utca három alatt
megnyílott a kutya-tár,
síppal-dobbal megnyitotta
Kutyafülű Aladár.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!
Húsz forintért tarka kutya,
tízért fehér kutya jár,
törzs-vevőknek 5 forintért
kapható a kutya már.
Kutya-tár! kutya-tár!
Kutyafülű Aladár!
Jaj, távol álljon tőlem, hogy a „kutyákokat” belezavarjam egy kényszerházasságba! Valahol azért én is állatbarát lennék. De azért, hogy „komolyan” vegyék őket, nem kelthetik annak látszatát, hogy valamiféle megélhetési alakulat képében tetszelegjenek. Hááááát, most éppen szürkeségükkel léptek ki a fényre. Azt ugyanis, hogy ekkora tömeget vonzanak be, szerintem ők se gondolták komolyan. Ahhoz viszont, hogy a rendszerváltókkal egy lapon emlegessék a Kétfarkúakat, mindenképpen szemmel kell tartani azokat (vagy jelen esetben azt) aki(k) egy kicsit nagyobb követ dobtak a politikai állóvízbe, mint ők.
Van mitől tartania a jelenlegi (kar)hatalomnak. Ahhoz túl sokan voltak a „szürkék”, hogy viccnek lehessen nevezni a megjelenésüket. Annál is inkább, mert a Bayer féle „ellentüntetés” csak a „házi média” jelentős „támogatásával” került fel a „tüncitérképre”. A mai nemzeti „egységkormány” megmutatta az utat. Az egészséges, ha a vezető párt hordoz egy bibircsókot az orrán. Ezért nyitva hagynám a kérdést, bármennyire is szürkének tűnik. Főleg úgy, hogy szinte maguktól segítenek. A zebra már egy lépés a szürkeség felé. Csak össze kell mosnunk a vonalakat. Igen, nem kell beletenni színfogót.
Egyszerűen felfoghatatlan, hogy a jelenlegi hatalom „árulásból” akar tőkét kovácsolni. Fel is ötlött bennem egy kérdés. (Persze csak költői, így a költészet napja után szabadon…) Aki „bűnösöket” árul el, az is áruló? Ez nem úgy szokott lenni, hogy „vádalku” jön létre. Tudom, még nem vagyunk a „népi ítélőbíróság” előtt. Az majd csak jövőre jön. Meglátjuk, hogy kb. nyolcmillió „esküdt” hogyan határoz.
Persze a kutyapárt eddig is tudta, mit csinál. Sőt, ők tudták csak igazán. Még tovább megyek, azt csinálták, amit mondtak. Éppen ezért nem is kell őket (le)sajnálni, mint a kis szürke (templom) egerét.
Kép: MKKP Kecskemét
üdv: Jumbóka a #Fejszelep, és a #BloggerKépző és az #Mbbkujratöltve ajánlásával
