Osztrák gazdaság: felkészülés a legrosszabb szcenárióra
Osztrák közgazdászok felvázoltak egy (illetve több) lehetséges jövőképet az osztrák gazdaságra vonatkozóan a gázstop, a háború, a világjárvány és az ellátási láncok problémái által meghatározott koordinátarendszerben
A viharos időkben is a jövőbe kell tekinteni – kezdte Bécsben a gazdaságkutatók középtávú gazdasági előrejelzését bemutató sajtótájékoztatón Klaus Neusser, a bécsi székhelyű Institute for Advanced Studies (IHS) igazgatója. A közgazdászok többek közt a gázellátás esetleges leállásában, az ukrajnai háborúban és az ellátási lánc problémáiban, valamint a koronavírussal kapcsolatos korlátozásokban látnak kockázatot Ausztria gazdasági fejlődését tekintve.
Helmut Hofer, az előrejelzést készítő szakember "nagyon jó híreket" említett:
2022 és 2026 között az osztrák bruttó hazai termék (GDP) várhatóan évi 1,8 százalékkal növekszik.
Első pillantásra ez nem tűnik soknak - teszi hozzá - de több év távlatát tekintve ez egészen figyelemre méltó eredmény, főleg a 2017 és 2021 közötti növekedési rátákhoz képest, amelyek 0,8 százalékosak voltak.
Ezek a számok azonban a munkaerő, a termelés és a tőke tényezők normál kihasználásán alapulnak – hangsúlyozza. A mostani 2022-es év csak kiugró szélsőérték a 3,8 százalékos növekedési értékkel, ami a járvánnyal kapcsolatos korlátozások utáni felzárkózási folyamatoknak tudható be.
Átalakulóban a munkaerőpiac
Hofer azonban figyelmeztet az osztrák munkaerőpiaccal kapcsolatos kockázatokra. A népesség elöregedése érezteti hatását, a korábbi baby-boomok csúcsán született munkavállalók nyugdíjba vonulnak, és már nem várhatók külföldről érkező munkavállalók – mint például az EU keleti bővítésekor is történt. A jelenlegi betöltetlen állásoknál pedig általános a munkaadói tapasztalat, hogy hiányzik a megfelelő képzettség az elérhető álláskeresők között. "További megelőző munkaerő-piaci politikára, minősítési intézkedésekre van szükségünk, és biztosítanunk kell, hogy az iskolát befejezők jól induljanak a munkaerőpiacon" - magyarázza Hofer.
Az infláció továbbra is probléma
Az inflációs nyomás fokozatosan enyhülni fog a következő öt évben. Idén 7,5%-ot várnak (lásd ezzel kapcsolatos korábbi bejegyzésünket itt) A közgazdászok átlagosan négy százalékot jósolnak a 2026-ig tartó időszakra. "Ez nem azt jelenti, hogy az árak csökkeni fognak, hanem azt, hogy már nem emelkednek olyan gyorsan" – jegyezte meg a szakember. A nyersolaj ára 2023-ban valószínűleg stabilizálódik, akárcsak az ellátási láncok helyzete. A magas élelmiszer- és villamosenergia-árak azonban továbbra is növelik a vállalatok árait, valamint a fajlagos munkaerőköltségeket. Ha az infláció hosszabb ideig magas marad, fennáll az ár-bér spirál veszélye is. A közgazdász azonban arra számít, hogy 2026-ban az infláció 2,5%-ra csökken.
Gázstop beárazva
Az IHS foglalkozott gázellátás esetleges jövőbeni leállásával is. Erre (még) nem került sor, de Michael Reiter, az IHS közgazdásza a következőképpen vázolja a lehetséges következményeket: A szállítás leállásával és a gázfogyasztás 27 %-os megtakarításával Ausztriában, valamint 300 eurós megawattóránkénti (MWh) azonnali piaci árakkal az IHS a bruttó hazai termék (GDP) legfeljebb három százalékos csökkenésével számol. Ez "nem szívroham a gazdaság számára" - kommentálja Reiter ezt a szcenáriót. A magas gázárak viszont csökkenteni fogják a bruttó nemzeti terméket.
A fogyasztás csökkentésével a magas árak ellen
A közgazdász a gázfogyasztás csökkentését szorgalmazza. A privát háztartások akár a felhasznált gáz 20%-át megtakaríthatják. Ezt azonban csak akkor tennék meg, ha idejében közölnék velük, hogy a sokat emlegetett fogyasztásra vonatkozó "árplafon" csak a kereslet egy csekély részét csökkenti. Ezért a háztartásokat egyértelműen ösztönözni kell a gázfogyasztás csökkentésére.
Az ipari termelésben is 20 százalékos gázmegtakarítási lehetőséget látnak az elemzők a közgazdászok – de csak termelési korlátozásokkal. A gázszükséglet harmada a villamosenergia-termelésben az olajra való átállással, a többi gazdasági ágazatban akár 35 százaléka is megspórolható. A gázfogyasztás csökkentése nemcsak Ausztrián belül fontos, hanem az egész EU-ban. Ha alacsonyabb lenne a kereslet, csökkenne a gáz ára – mondja Reiter. Az EU-nak ezért biztosítania kell az összehangolt gázbeszerzést. További lehetőség rejlik az energetikai átállással kapcsolatos műszaki fejlődésben kapcsolatban a hosszú távú jólét biztosítására, hangsúlyozza Neusser, az IHS vezetője. Végül óva int attól, hogy Ausztria elmulassza óvintézkedések meghozását a gázhelyzet kapcsán csak azért, mert éppen jön a gáz, mert: "Putyin úr játszik velünk! Fel kell készülnünk a legrosszabb esetre, és örülnünk kell, ha nem történik meg."
Forrás:
