Kép forrása: Architectural Digest
Élhetőbbé tehető-e egy utca szinte kizárólag magánforrásból? Hogyan lehet egy vasútállomás helyén 10 futballpályányi zöldterületet és élhető otthonokat kialakítani? A MEGAKOM Tanácsadó Iroda munkatársainak 2022 októberében lehetősége nyílt egy kétnapos szakmai kirándulás keretében választ kapni a fenti kérdésekre, egyúttal megismerni a Bécs belvárosát elmúlt években leginkább meghatározó városfejlesztési projekteket.
Előző bejegyzéseinkben az osztrák főváros két ikonikus városfejlesztési helyszínére invitáltuk blogunk olvasóit, Nordbahnviertel és Aspern Seestadt városrészekben, most virtuális sétánk folytatásában kiderül, hogy megszüntethető-e 140 parkolóhely fájdalommentesen, és hogy a Supergrätzl nem az idei nyár legnépszerűbb osztrák étele.
Egy szakmai kirándulás pontosan az, aminek hangzik – interaktív mód a tanulásra. Lehetővé teszi új ismeretek megszerzését, az azonos vagy hasonló szakterületen tevékenykedő emberekkel való találkozást és ezzel egyidejűleg az első kézből való tapasztalatszerzést is. A megszokott irodai környezetből való kimozdulás hatékony módja annak, hogy motiváljon egy csapatot – a szakmai kirándulás témájától függetlenül. Részt venni a várostervezési folyamatok fejlesztési szakaszában, illetve személyesen is bejárni egy-egy már megvalósított városfejlesztési projektet két nagyon különböző élmény.
Az osztrák fővárosban töltött első napunk a superwien urbanisztikai és fenntartható építészeti stúdióban indult. A 2017-ben Roland Krebs és Stefan Mayr által alapított cég számos tapasztalattal rendelkezik a részvételen alapuló és párbeszéd-orientált tervezési technikák, a városi és regionális fejlesztési tervek, stratégiák, valamint közterületfejlesztési projektek terén. A kölcsönös bemutatkozást után a következő helyszínekre kalauzoltak el minket:
Herrengasse – „Találkozózóna” - magánfinanszírozásból
A Bécs 1. kerületében található, az egykori római limes mentén húzódó Herrengasse nem csupán a város első felhőkarcolójának, a történelmi Café Central kávéháznak és a Belügyminisztériumnak ad otthont, a 2016 áprilisában indult fejlesztéseket követően immár egy egyedi találkozóhellyé vált. A projekt különlegessége annak összetevőiben rejlik: a különböző köz- és magánszereplők (pl. ingatlanfejlesztő, lakástulajdonos, ügyvéd) együttműködése valódi értéket teremtett a közösség számára.
Hogyan is jött létre ez a rendkívüli projekt?
A Looshaus egy kereskedelmi és lakóépület Bécs belvárosában. Az Adolf Loos tervezte épület építése 1912-ben fejeződött be, azóta is a bécsi modernizmus egyik ikonikus elemeként tartják számon, habár akkoriban heves viták övezték. Közvetlenül a Looshaus (a képen jobbra) mellett található egy másik építészeti ékszer is, a „Herrengasse felhőkarcoló” (a képen balra), Bécs első felhőkarcolója.
Forrás: Wikimedia commons
A Herrengasse történelmi múltja mellett a jelenben is nagy figyelmet fordítottak arra, hogy a hely értéke ne csak pénzben legyen mérhető. A két ikonikus épület földszintjén található boltok mellőzik a nagy áruházláncokat, nem találkozunk gyorsétterem óriások logóival vagy Starbucks kávézóval, helyette bécsi hangulatú üzletekbe tekinthetünk be. Az egyedülálló történetű Herrengasse korábban kevés figyelmet kapott a várostervezésben, az utca zsúfoltsága befolyásolta a gyalogos forgalmat, a térvilágítás elavult volt. Így született meg a gondolat, hogy magánkezdeményezésből újratervezzék az utcát, középpontjában a két ikonikus épülettel.
A fejlesztés mintegy 450 méteres szakaszon valósult meg, kezdve egy fontos vízvezeték megújításával. Egységesítésre került az utcaszint, amely minőségi osztrák gránitlap takarást kapott, korszerűsítették a tér közvilágítását, csökkent a parkoló autók száma és új ülőbútorok is kihelyezésre kerültek. A korábbi parkolóhelyeket az utcában található üzletek teraszai foglalták el, a szűk járdákat kiszélesítették.
Forrás: fcp.at
A fejlesztéseket gondos PR munka is kísérte, a város vezetésének támogatása után a lakosság elismerését is sikerült elnyerni, a parkolósáv megszüntetése sem váltott ki túlzott ellenállást. A Herrengasse megújítása nem arról szólt, hogy mindenkinek a kedvében próbáljanak járni, az egyértelműen a gyalogosoknak kedvezett. A korábban túlzsúfolt utca szűk járdái helyett immár egy harmonikusan működő közterületet találunk, amely adaptálható a jövőbeli forgalomcsillapító projektekhez is. A megújított közterület számos értéket hordoz magában úgy a lakosság, mint a helyi üzlettulajdonosok számára, elvégre a Herrengasse látogatói immár egy gondosan átalakított, színvonalas területet tudhatnak magukénak, ami az ingatlanok értéke mellett az itt eltöltött időt is értékesebbé teszi.
Helmut Zilk Park – Integrált városfejlesztési projekt a bécsi főpályaudvarnál
Virtuális sétánkat a bécsi főpályaudvartól nem messze, a Helmut Zilk parkban folytatjuk. A 70 ezer négyzetméteres park szíve egy hatalmas füves-virágos terület több száz fával, játszótérrel, kávézóval, kutyafuttatóval és közösségi kerttel. A zöldterületet egy sokszínű, kis építési telkekből álló, építészetileg változatos környék övezi. A vízió egy elsősorban autómentes, peremterületi adottságokkal (sínek, parkok, vasútállomás, közlekedési infrastruktúra) rendelkező, lassított belső sétánnyal kiegészített lakónegyed volt a park szomszédságában.
Mi volt a kiindulási pont?
A Bécs 10. kerületében található egykori Déli pályaudvar területe mintegy 1,5 kilométerre található a belváros középpontjától, a Belvedere kastélytól, a város egyik legjelentősebb turisztikai helyszínétől. A város vezetése az Osztrák Szövetségi Vasutakkal (ÖBB) együttműködve 2004 óta dolgozott az egykori pályaudvar barnamezős területének hasznosításán, hogy a korábbi pályaudvar helyére új, modern főpályaudvar épülhessen. Az építkezés 2009-ben, a labdarúgó EB után indult meg, mintegy 886 millió eurós költségvetéssel. A bécsi főpályaudvar (Wien Hauptbahnhof) ma már Ausztria legfontosabb nemzeti és nemzetközi pályaudvara egyben.
A főpályaudvartól csupán párszáz méterre található a Helmut Zilk Park, melynek teljes fejlesztési területe 109 hektár – ebből mintegy 59 hektáron vegyes felhasználású fejlesztések valósultak meg. A környéken több, mint 7000 lakás, 20 000 munkahely, valamint egyéb szociális infrastruktúra és még egy oktatási kampusz is létesült a 7 hektáros park mellett. Mindez tudatos tervezés eredménye: az új, kompakt városrész – illeszkedve a meglévő városi szövetbe – magas színvonalú élet-, munka- és rekreációs lehetőségeket biztosít.
Forrás: saját felvétel
A környék változatos épületei mögötti tervezésben innovatív koncepciót ismerhetünk meg. A terv kezdettől fogva az volt, hogy a tervezett 1,2 milliárd négyzetméter bruttó alapterületű épületállomány lakóépületei többet nyújtsanak puszta lakhatásnál és karizmatikus építészeti megoldásoknál. A tervezőknek és kivitelezőknek gondolniuk kellett arra is, hogy milyen kulturális kínálattal, rendezvényekkel vagy épp civil szerepvállalással gazdagíthatják projektjeiket.
Az Aspern-Seestadt városrészhez hasonlóan a Helmut Zilk parkot körülölelő lakóövezetet is változatos magasságú és formájú lakóházak, közöttük játszóterek, kertek, sétálóutcák, kisebb-nagyobb zöldfelületek alkotják. A környék földszinti zónájának kulcsszerepe van: nemcsak kávézók, éttermek, szupermarketek, gyógyszertárak, orvosi rendelők, mozi, játszóház találhatóak itt, hanem számos olyan vállalkozás is, amelyek jelentősen hozzájárulnak a környék sokszínűségéhez. Az induló, egyszemélyes, illetve kis- és középvállalkozások számára különböző kedvezmények révén tették elérhetőbbé és megfizethetőbbé az új üzlethelyiségeket és irodákat. De a bérleti szerződésekre vonatkozó egyedi megközelítések és a szociális lakhatást fókuszba helyező megoldások is helyet kapnak a környék sajátosságai között.
Forrás: saját felvétel
A tervezéskor a környék parkolási igényeire is gondoltak, a legtöbb épületben nem engedélyezték mélygarázsok építését, helyette 3 parkolóházban több, mint 500 parkolóhely került kialakításra, amelyek alig pár perc sétával elérhetőek az itt lakók és a látogatók számára. A vasút felé néző két magasgarázs egyben zajvédő falként is szolgál. A központi park mellett villamos közlekedik, az épületek közötti utcákban kerékpárral, rollerrel, gyalogosan közlekedőkkel találkozhatunk, a közúti forgalom hang- és légszennyezése helyett gyerekzsivaj tölti meg a környéket.
Bernardgasse – Hogyan szabaduljunk meg 140 parkolóhelytől?
Következő helyszínünk a történelmi lakóházairól ismert Bernardgasse, Bécs 7. kerületében. Korábbi példáinkkal ellentétben ez a fejlesztés még folyamatban van. Az egysávos, növényzet nélküli utca járdái keskenyek, két oldalról parkoló autók zsúfolják. Mivel az utca vízvezetékei felújításra szorulnak, a kerület vezetősége egyúttal szeretné megragadni a lehetőséget, hogy a Bernardgasse zöld utcává és találkozózónává alakuljon.
Forrás: Twitter
A Bernardgasse átalakításának célja az utca klímabarátabbá és fenntarthatóbbá tétele, amelyre már ki is dolgozták a kezdeti koncepciókat. A fejlesztés katalizátora egy az Osztrák Kutatásfejlesztési Ügynökség által finanszírozott GLARA (Green Living Augmented+virtual ReAlity) nevű program, amely lehetővé teszi a zöldterületek részvételi alapú tervezését.
Forrás: Green4Cities
Az AR – azaz Augmented Reality, magyarul kiterjesztett valóság – és VR (virtuális valóság) 3D-s vizualizációs technológiák használatával kerül bemutatásra a megtervezett zöldterület az érdeklődők számára, illetve a mikroklímára gyakorolt közvetlen pozitív hatások is intuitív módon megtapasztalhatók. Mivel a cél, hogy minden érintett bekapcsolódjon a tervezésbe, a GLARA ötvözi a személyes és az online részvételi formákat.
A Bernardgasse esetében a lakosság aktív része volt a tervezési folyamatnak, kezdve a helyszíni nyitórendezvénnyel, ahol közvetíthették elképzeléseiket, illetve csoportmunkában megfogalmazhatták az átalakítással kapcsolatos elvárásaikat. Ezt követően információs pontokat hoztak létre, ahol számos résztvevő élt a lehetőségekkel, hogy további ötletekkel járuljon hozzá a fejlesztési folyamathoz. Ezzel párhuzamosan a GLARA alkalmazásban elérhető volt egy kérdőív, amelyen keresztül az érdeklődők véleményezhették magát a tervezési folyamatot és a javasolt fejlesztési elképzeléseket is. További helyszíni felmérések is készültek az utcában parkoló autókkal kapcsolatban, amiből kiderült, hogy nagy részük akár napokig el sem mozdul a helyéről, számos autó nem az utcabeli lakosoké, közülük többen azt nyilatkozták, hogy normál esetben nem találnak parkolóhelyet a saját utcájukban.
A GLARA alkalmazás nyilvánosan elérhető, a Google Play Áruházból és az Apple App Store-ból is letölthető okostelefonon és táblagépen is bemutatva a Bernardgasse fejlesztésének forgatókönyveit, így például szimulálhatóak a különböző zöldítési és parkolási megoldások, valamint a várható mikroklimatikus hatások is.
Összességében a Bernardgasse fenntartható városfejlesztési jógyakorlatként szolgál a részvételen alapuló tervezésre, valamint az analóg és digitális megoldások ötvözésére.
Szakmai kirándulásunk második napján a Bécsi Műszaki Egyetem Közlekedéstervezési és Közlekedésmérnöki Kutatóközpontjában fogadtak minket. A központ több, mint 40 éve folytat interdiszciplináris kutatásokat a fenntartható mobilitás területén (pl. gyalogos, kerékpáros és közösségi közlekedés, közlekedési biztonság, utazási magatartás és modellezés, e-mobilitás, automatizált vezetés). Következő, és egyben jelen blogcikkünk utolsó példáját a Bécsi Műszaki Egyetem kutatóitól ismerhettük meg.
Supergrätzl – A barcelonai szuperblokk koncepció tesztelése Bécsben
Az osztrák fővárosban tett virtuális sétánk utolsó állomása a barcelonai minta alapján létrehozott szuperblokk Bécs 10. kerületében. Hogy mi is pontosan a szuperblokk? Egy jól körülhatárolható terület a városon belül, amely több háztömböt is magában foglal, illetve különböző forgalomcsillapító megoldásokat alkalmaz, lehetőséget biztosítva a lakosság és látogatók számára a minőségi szabadidő eltöltésére. A szuperblokkon belül a motoros forgalom korlátozott, kizárólag az ott lakók, a mentőegységek és a szemétszállítók hajthatnak be. A bécsi a Gudrunstraße – Leebgasse – Quellenstraße – Neilreichgasse által határolt területen a forgalomcsillapítás mellett az utcák kialakítását és funkcióját is megváltoztatták zöldítési és árnyékolási megoldásokkal kombinálva az új közhasználati lehetőségeket.
Forrás: Blog Stadtentwicklung
A koncepciót először egy kísérleti projekt keretében tesztelték 2021 júliusa és 2022 októbere között, amihez a 9,5 hektáros, sűrű beépítettségű terület ideális feltételeket kínált: a nyaranta túlságosan felforrósodó területen sokan laknak, ami miatt több mozgástérre és zöldfelületre van szükség, emellett az óvodák és iskolák jelenléte megköveteli a biztonságosabb gyalogos és kerékpáros közlekedést is.
2022 nyarán a tesztfázis részeként valósult meg a bécsi szuperblokk forgalmának újraszervezése. Az átmenő forgalom csillapítása érdekében új forgalmi rendet alakítottak ki, a közlekedési táblák és aszfaltra festett jelölések mellett utcabútorok és fizikai akadályok (oszlopok, virágládák) kerültek kihelyezésre. Míg a kereszteződésekben a kerékpárosok továbbra is minden irányban közlekedhetnek, a gépjárműveket a környező főutakra terelik. A Supergrätzl-hez el lehet vezetni, de átautózni rajta már nehezebb. A kerületben található iskola előtt új gyalogosövezet került kialakításra, fák és ülőhelyek színesítik az utcákat, lehetőséget biztosítva az élénkebb közösségi életre.
Forrás: saját felvételek
A megszüntetett parkolóhelyeken klímaalkalmazkodási megoldásokat valósítottak meg, fákat, ködoszlopokat, ültetőládákat fedezünk fel az utcákban sétálva. Az aszfaltra felfestett színes jelzések kettős funkciót töltenek be: egyfelől jelentősebb infrastrukturális beavatkozás nélkül jelölik a változásokat legyen szó a járdák vizuális kibővítéséről vagy a kerékpársávról, másfelől mutatják a még tervezett intézkedéseket, például az ültetni kívánt fák vagy az iskola előtti gyalogos zóna helyét. A projektről, illetve a változásokról többnyelvű tájékoztatót olvashatunk, amely nemcsak a lakosokat, de az érdeklődőket is naprakészen tartotta a tesztelési időszakban.
A változások hosszú távú bevezetése és azok alkalmazása még valamelyest várat magára. Ott tartózkodásunk során több autós teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a forgalmirend-változásokat, mások bizonytalanul közelítették meg a környéket, mert a GPS navigáció még nem alkalmazkodott a helyi változásokhoz.
Jöttünk, láttunk… visszamennénk?
Bár ezúttal virtuális sétánk, egyben két napos szakmai kirándulásunk végére értünk, kétségtelen, hogy a bemutatott városfejlesztési projektek mellett számos további kezdeményezés szolgálhat jó példaként, amelyeket, ha nem is feltétlenül tudunk teljes egészében a hazai gyakorlatba átültetni, érdemes részletesebben is megismerni és törekedni az alkalmazásukra helyi viszonyok között. Bécs számos élményt nyújt: óriáskerekezhetünk a Praterben, ihatunk egy édes melange-t a Stephansdom mellett vagy felfedezhetjük a klasszikus és posztmodern kultúra értékeit, de mindezeken kívül érdemes szakmailag is nyitott szemmel járva rátalálni azokra az innovatív és újszerű – akár jelen blogcikkben bemutatott – megoldásokra, amelyek élhetőbbé tehetik saját városunkat is.
Forrás:
https://www.derstandard.at/story/2000032602166/wiener-herrengasse-wird-begegnungszone
https://www.fcp.at/de/projekte/details/herrengasse
https://www.clemenskirsch.at/begegnungszone-herrengasse/
http://www.hochhausherrengasse.at/wp-content/uploads/2017/03/Forum-Mobil_Herrengasse.pdf
https://www.uniola.com/en/project/cui707_uit883_oag568/
https://superwien.com/portfolio/leben-am-helmut-zilk-park/
https://www.oekom.de/_files_media/zeitschriften/artikel/GAIA_2023_Sonderheft-1_54.pdf
https://smartcity.wien.gv.at/en/viennese-supergraetzl/
https://www.wien.gv.at/stadtplanung/supergraetzl-favoriten
https://blog.stadtentwicklung.wien.gv.at/supergraetzl-favoriten/
