Rekreációs közelítések magam felé

Élet a Schwartzer - szanatóriumban

Élet a Schwartzer - szanatóriumban

Csapkodás az arab konyha felé - vöröslencsés-spenótos-cukkinis köleskása

2024. április 16. - retibenedek

Ha az ember elég gasztro-kontentet néz az interneten, akkor szépen lassan a tudatalattijába belekódolják az algoritmusok a különféle látványokat, az ahhoz párosuló kulturális közeget, elképzelt ízeket és egy napon a semmiből inspirációt érzünk, hogy csináljunk valami olyasmit, amit már annyiszor láttunk, de nincs pontos kép a fejünkben és receptet sem tudunk, csak a belső konyhánkra kifeszített tiszta abroszunkra elkezdenek rácsepegni mindenféle fűszerek meg hozzávalók, mintha valami felettünk lévő nagy asztalról  csorognának le a népek konyháinak ízei.

Így jött, hogy valamilyen fűszeres kása-szerű dolgot ennék, olyasmit mint az indiai kitchari/khichdi, amiben általában mungóbab van és rizs, de dobott fel nekem már a végtelen internet más verzióban is. Erre cseppent rá, hogy valami zöldséget is kellene beletenni és a céklával nem akartam átszínezni az egészet, az édesburgonya túl karakteres így hát maradt a (nekem) semlegesebb cukkini. De valahonnan az éléskamrám tudatalattijából csak átszivárgott erre a képzeletbeli abrosz-vászonomra, hogy mi lenne ha beletennék minden olyat, ami így első blikkre eszembe jut az észak-afrikai és arab konyháról és persze van itthon. Így ez egy meglehetősen hibrid, de ezúttal nem az indiai irányba bomló fogás lett, hanem egyfajta csapkodás az arab konyha felé, ami remélem kicsit jobban bekúszik majd a repertoáromba. 

Már csak az illatok miatt is érdemes elkészíteni, mert az olajban izzó feketekardamon, harissza és fahéj az valami mesés együtt és természtesen utánozhatatlan, de mivel is lehetne valamit nem önmagával utánozni, pláne ha fűszerekről van szó?

img_3471.jpg

Amíg felaprítjuk a fokhagymát, a gyömbért és felvágjuk a hagymát, addig feltesszük főni a kölest és ha van elég hely a tűzhelyen, akkor a vöröslencsét is, de ezt lehet egybe majd az egésszel. A cukkinit felvágjuk nem túl nagy darabokra, kicsit előfőzzük/sütjük egy serpenyőben olajon, sóval és a létező vagy nemlétező marokkói fűszerkeverékünkkel. Azért létező vagy nem létező, mert nekem pusztán azért van, mert a húgom hozta nekem Észak-Afrikából, de ehhez kell az az együttállás másoknak is, hogy legyen húga, aki járt Észak-Afrikában és aki hozott fűszerkeveréket. Reméltem, hogy a marokkói fűszerkeverék hozzáadása és az hogy kicsit megpirítom a cukkinit varázsol valami ízt bele, de nézzünk szembe kíméletlen őszinteséggel a tényeknek. Nem lett semmilyen íze, így talán csak az is elég ha megpároljuk, hogy kicsit átfőjjön. 

Ha más zöldség van itthon, akkor azt tegyünk bele, ne rohanunk pánikszerűen a zöldségeshez cukkiniért, hasznnáljuk azt, amink van, vagy ha nincs, akkor semmit. Ez az egész főzés dolog sokkal egyszerűbb kéne, hogy legyen minthogy izzadva követünk egy receptet. 

Ha a köles, cukkini és a vöröslencse már a finisben van, akkor vegyünk egy nagyobb edényt, öntsük bele a főzőzsiradékunkat és amikor már elég forró, akkor dobáljuk bele az elsőkörös fűszereket és hadd sisteregjék ki magukat, majd bele a hagyma, egy kis dinsztelés/pirítás után a fokhagyma-gyömbér, a harissza és a porfűszerek. Amikor már kezd szépen sötétedni a színük, akkor pedig a köles, vöröslencse, cukkini és minden egyéb, ami maradt még. Tamarind, citrom, ghee, só, spenót, a petrezselyem és a koriander. Főzzük addig, amíg a lencse megpuhul és összeölelkezve egymással az ízek, békésen egymásba simulnak. 

Ha a korianderért nem rajongunk vagy valami mást nem szeretünk akkor, azt ne tegyük bele, ez nem szentírás, ez csak egy recept. 

Anyag: 

  •  1 bögre vöröslencse átmosva, beáztatva ha lehet egy éjszakára
  •  fél bögre köles jó alaposan átmosva és lehetőségek szerint beáztatva egy éjszakára
  • egy nagy marék spenót
  • egy nagyobb cukkini
  • 1 fej hagyma felcikkezve
  • 3 cm gyömbér
  • 4-5 db fokhagyma
  • valamilyen főzőolaj/zsiradék

A főzőolajhoz adott fűszerek: 

  • valamilyen főzőolaj/zsiradék
  • 1 ek egész római kömény
  • 2 db fekete kardamon
  • 3-4 db egész szegfűszeg
  • egy tk feketehagymamag

Az összes többi fűszer:

  • 3 ek lehetőleg házi harissza
  • 1 ek marokkói fűszerkeverék, amit a húgom hozott Észak-Afrikából (nem tudom mi van benne, ez a szűk keresztmetszet) ha nincs tegyünk bele, őrölt római köményt, cayenne borsot, paprikát, ilyeneket
  • 1 ek őrölt fahéj
  • 1 ek őrölt szegfűbors
  • 1 tk őrölt kardamon
  • 1 ek tamarindpaszta
  • friss koriander és petrezselyem amennyi jól esik
  • 1 citrom leve
  • ghee
  •  

Mellé bizonyosan jól mutatna és esne is valamilyen lepénykenyér, de addig, amíg nem kutatom ki, hogy milyenek az arab világ lepénykenyerei, addig egy kis fantáziával egy ilyen chapati is megteszi. 

A bejegyzés trackback címe:

https://schwartzerija.blog.hu/api/trackback/id/tr4418381935

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása