Joey Heatherton 1960-ban hódította meg az amerikai férfiszíveket, hogy aztán csaknem két évtizeden át ő legyen az USA egyik legfőbb Marilyn Monroe-pótléka. Noha nem volt tehetségtelen színésznő − ráadásul kitűnően énekelt −, Joey elsősorban könnyed kikapcsolódást ígérő filmekben kapott lehetőséget a bizonyításra, valamint előszeretettel tartott zenés-táncos önálló esteket „igényes szórakozásra” kiéhezett katonák és matrózok számára. 1972-ben hazánkban is megfordult, itt forgatta ugyanis Richard Burton partnereként a Kékszakáll-mítosz modernizált verzióját megannyi korabeli bombanőtársa (például Sybil Danning, Raquel Welch és Karin Schubert) részvételével: Burton egy valóban tengerkék szakállú ex-náci nőcsábászt alakított, a kihívóan érzéki Joey pedig az ő utolsó feleségét. Joey csillagának fénye 1978-tól rohamosan tompulni kezdett, és a nyolcvanas évekre a díva szinte teljesen kikopott a köztudatból.
FIGYELEM! Egyes illusztrációk meztelenséget ábrázolnak, emiatt csak 18 éven felüli és ilyesmire nem érzékeny olvasóim kattintsanak a „TOVÁBB” linkre.
A hosszú ideje karrier-hullámvölgy mélyén tanyázó Joey Heathertont a szégyentelen és alacsony költségvetésű botrányfilmjeiről elhíresült John Waters hívta meg egy mellékszerepere második nagyszabású hollywoodi produkciójába, az 1990-ben bemutatott Cry-Babybe − abba a rendhagyó zenés filmbe, amelyben az ifjú Johnny Depp egy rockabilly huligánbanda vezéreként brillírozott. Joeynak az egyik bandatag lány vallási fanatikus mamáját kellett eljátszania, ám Watersnek rögtön kétségei támadtak a választása helyességét illetően, amikor fülébe jutott a hír, miszerint a temperamentumos művésznőt nem sokkal a forgatás megkezdése előtt őrizetbe vették New Yorkban testi sértésért. Joey az útlevelét akarta megújíttatni, ekkor keveredett szóváltásba a hivatal alkalmazottjával. A szőke ciklon mérgében nem csupán felpofozta az illető hölgyet, de megragadta a fejét, és párszor beleverte az asztalba a mondandója nyomatékosítása végett. Waters tehát némi aggodalommal a szívében várta a közös munkát, de azzal nyugtatgatta magát, hogy:
Mindenkinek vannak rossz napjai. Joeynak is nyugodtan lehet pár.
Joey Heatherton a Magyarországon forgatott Kékszakállban
Johnny Depp és John Waters a Cry-Baby forgatásán
A castingon Joeynak egy „nyelveken szólási” jelenetet kellett előadnia (ez a jelenség gyakori az amerikai vallási őrültek körében), és a színésznő Waters visszaemlékezése szerint (amelyet Mr. Know-It-All című 2019-es könyvében tett közzé) nem csupán kitűnően oldotta meg a feladatát, de alaposan túl is lőtt a célon:
Joey annyira belejött a nyelveken szólásba, hogy képtelen volt abbahagyni. A casting már rég véget ért, de még mindig produkálta magát, úgyhogy az egyik asszisztensem gyengéden karon fogta – akár az ápoló az elmegyógyintézet lakóját −, és szépen elvezette a lifthez. Később megtudtam, hogy Joeyt egy évvel korábban letartóztatták, miután kokainmámorban meg akarta késelni az aktuális barátját, és azt csiripelték a fülembe a madarak (vagyis egyes ismerőseim), hogy azóta kissé megzakkant. Talán furcsán hangzik, de ezt nem éreztem hátránynak. Az én filmjeimben egyáltalán nem árt egy kis zakkantság.
Az Andy Warhol által sztárrá tett Joe Dallesandro és Joey Heatherton, a Cry-Baby vallási fanatikus házaspárja
Amikor Joey megérkezett a baltimore-i forgatás helyszínénre, igazi profiként viselkedett, bár rögtön az első napokban akadtak intő jelek: például az öltözője falán lévő repedéseket sorban leragasztotta, nehogy bárki vagy bármi „beszivárogjon” hozzá azokon keresztül. A legnagyobb problémát azonban Joey retikülje okozta, amelytől nem kívánt megválni, mivel testi-lelki „barátnők” voltak – a színésznő a forgatás előrehaladtával egyre többet beszélgetett a retiküljével, sőt néha össze is veszett vele (ilyenkor senki sem merészkedett a közelébe).
Még egy Heatherton-póz a Kékszakállból
Waters végül azzal oldotta meg a munka menetét veszélyeztető helyzetet, hogy odaállított valakit Joey mellé, akinek a színésznő odaadta imádott retiküljét arra a pár percre, amíg rögzítettek vele egy-két sornyi szöveget, majd amint a kamera már nem berregett, visszavette „barátnőjét” az őrzőjétől, és megint diskurálni kezdett vele. A filmet végül sikerült határidőre befejezni és kultklasszikussá tenni, Joey Heatherton és John Waters útjai pedig sosem keresztezték többé egymást. A direktor így foglalta össze, mit tudott meg sztárja utóéletéről:
1997-ben Joey 53 évesen és a tőle megszokott top formában mutatta meg magát a Playboy magazinban, 2014-ben viszont kiderült, hogy cseppet sem változott a habitusa az évek során: ekkor azért tartóztatták le, mert tűsarkú cipővel támadta meg a felette lakó nőt, amiért az túl hangos turmixgépet használt. Szeretném azt hinni, hogy Joeyt a Desperate Living című korai filmem ihlette meg, amelyben valaki gyilkos fegyvert csinál a tűsarkújából. Őszintén meghatna, ha valóban ez állna az ügy hátterében.
Ráadás:
Joey Heatherton 53 évesen a Playboy magazinban.
