Húsvét idején Jézus feltámadását ünnepeljük, aki az emberiség bűneiért keresztre feszítette magát. A tavasz szintén a feltámadás és az újjászületés időszaka, ezért a húsvéti hagyományok között előfordulnak régebbi, pogány eredetű szokások is.

 A húsvéti tojás 

A tojás a legtöbb mitológiai történetben az életet jelképezi. Az ókori Egyiptomban és Perzsiában az újjászületést jelentette, mert a tavasz kezdetén ezzel ajándékozták meg egymást az emberek. A piros tojás  Jézus vérére utal, mint az újjászületés szimbólumára. A csokitojás XIV. Lajos francia király idején jelent meg, aki gyakran fogyasztotta az akkor még újnak számító desszertet. Később Olaszországban az 1700-as években a lyukas csokitojás belsejébe ajándékokat is tettek.

 Húsvéti galamb

Dino Villani az 1930- ás években panettone tésztából készített galamb alakú tortát húsvétra, innentől kezdve pedig hagyománnyá vált elkészítése az ünnepi asztalok egyik fogásaként. A húsvéti galamb azonban sokkal régebbi múltra tekint vissza, az egyik legenda szerint longobárd eredetű. Alboines longobárd királynak a polgárok egy alkalommal galamb alakú szivacsos kenyeret adtak Húsvét napján.

 Magyar hagyományok 

Nagyböjt nemcsak a Húsvétot foglalta magában, hanem az ünnephez kapcsolódó és Jézus keresztre feszítése előtt és után történt eseményeket is. Nagycsütörtök napján esett meg az utolsó vacsora, amit Jézus a tanítványaival közösen töltött el. Ez a gyász napja volt, így ekkor elhallgattak a harangok is. Aznap vágták le a bárányt, az asztalra pedig zöld színű ételek kerültek. Ezért némely vidékeken zöld csütörtöknek is nevezték ezt a napot. Mivel nem volt tanácsos aludni,  nagy lármát csaptak, aztán elégették a Pilátust jelképező szalmabábut. Másnap, Nagypénteken még szigorúbban vették a böjtöt, legfeljebb csak egyszer lehetett enni aznap. Húsvét hétfőjén történt a locsolás, amelynek hagyománya bibliai eredetű. Aznap, amikor a Megváltó felkelt sírjából, az asszonyok örömükben hangosan kiáltozni kezdtek. A sírt őrző római katonák vizet öntöttek rájuk, hogy elhallgattassák őket.

Fontos megemlíteni a csak magyar lakta vidékekre jellemző tojáspatkolás hagyományát, amikor a kifújt tojásra ólomból kivágott mintákat szegezték fel a mesteremberek. Óvatosan kellett eljárni, mert a tojás könnyen eltörhetett.  A kitartó munka végül meghozta gyümölcsét, a patkolt tojás állítólag még rontás ellen is használt.

 A barka

Jézus Jeruzsálembe történő bevonulása idején a nép pálmaágakkal ünnepelte őt. Azokon a helyeken azonban, ahol nincs pálma ( mint például Magyarország), helyettesíteni kellett azt valamivel. A barka éppen ebben az időszakban virágzott, ezért levágták a fák ágairól, majd felszentelték a templomban. A tűzbe dobott barka megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig csillapította a torokfájást.

 Pisanka

A pisanka orosz és ukrán területeken meghonosodott tojásfestési eljárás és ünnep.  A madarakat az újjáéledés szimbólumának tartották, ezért a tojást a kezdetben pogány kultuszokat követő népcsoportok a tavaszi ünnepekhez kötötték. Egy szláv legendában Mária Magdolna Jézus halála után kosarat vitt magával, amely tele volt mindenféle étellel. Amikor a Jézus sírját lezáró kőhöz lépett, kinyitotta a kosarat, hogy ételt vegyen elő belőle, ugyanis biztos volt abban, hogy a Megváltó nem halt meg . A kosárban lévő tojások színesek lettek, mintha egy szivárvány esett volna rájuk. A hagyományos pisanka tojásokat a díszítés előtt kifújják, vagyis eltávolítják a belsejét. Ezután a kistka nevű toll hegyét forró viaszba mártják, hogy megrajzolják vele a tojás mintáit. Az eljárás azonban ennél jóval bonyolultabb.

A Húsvét virága 

Valamikor régen Mexikóban az emberek ajándékokat vittek a templomba Húsvét idején. Egy Pablo nevű fiú azonban nem tudott vinni, mivel szegény családból származott. Szomorúan lépett be a templom kapuin, majd Jézus szobrához ment. Mivel szégyellte magát előtte, könnyeket hullatott. Ekkor történt meg a csoda, ugyanis a könnyekből egy piros színű virág keletkezett, amelyet ma mikulásvirágnak hívunk. Pablo leszakította, majd a szobor mellé tette. Jézus nagyon örült ennek az ajándéknak, mert azt szívből adták neki .Az ilyen ajándék értékesebb a legdrágább kincsnél is.