Magyar Természettudományi Múzeum Blog

A magyarországi zuzmóflóra egyik rejtélye! Tudják-e a bodnárok, milyenek a bodrányok? Ki volt ’Muzsó’, és mi köze a Zempléni-hegységhez?

Szerzők: Lőkös László (zuzmógyűjtemény) és Varga Nóra (zuzmógyűjtemény)

 A magyarországi zuzmóflóra egyik rejtélye!

A Xanthoparmelia mougeotii tudományos névre hallgató zuzmófajt ’Muzsó-bodrány’-nak is hívhatnánk, ha mindenáron magyar nevet szeretnénk adni neki. A legtöbb zuzmónak azonban csak a latin nevét használjuk. A Xanthoparmelia mougeotii-t 2015-ben Matus Gábor, a Debreceni Egyetem docense fedezte fel Magyarországon, a Zempléni-hegységben, a Fövenyes-tetőn. A zuzmófaj beazonosítását követően a felfedezésről konferencia-előadás (Matus és Lőkös 2015), tudományos cikk (Matus et al. 2017) és más híradás (Dobronoki 2022) is megjelent.

 Xanthoparmelia mougeotii (fotó: Matus G.)

A Xanthoparmelia mougeotii elsősorban mérsékelt övi elterjedést mutat mind az északi, mind a déli félgömbön. Európa legtöbb országában honos, szórványosan, főként a hűvös, nedves klímájú, óceánikus-szubóceánikus területeken, zömmel savanyú kémhatású kőzeteken él. A Kárpát-medencében eddig csak egyetlen, izolált lelőhelye volt ismert Szlovákiában (Strečno, Malá Fatra), ami kb. 200 km-re van a szintén izolált zempléni-hegységi előfordulástól.

A Xanthoparmelia mougeotii elterjedése (GBIF 2024, © OpenStreetMap contributors, © OpenMapTiles, https://www.gbif.org/species/2604973)

A Zempléni-hegység hasonló tulajdonságú élőhelyeinek tüzetes átkutatása során nem sikerült további élőhelyeket felfedezni. Ezáltal a vizsgálatok megerősítették, hogy a Xanthoparmelia mougeotii-nak jelenleg csak a zempléni-hegységi állománya ismert Magyarországon.

A Xanthoparmelia mougeotii élőhelye (fotó: Matus G.)

Ez számos kérdést vet fel. Vajon miként élhet meg nálunk, távol a neki legkedvezőbb élőhelyi feltételektől? Honnan, mikor és hogyan telepedett meg a Fövenyes-tető szikláin? Állatok hozták magukkal vagy a szél útján érkezett a szorédiumai segítségével? Miért nem találták meg már korábban az elmúlt század zuzmókutatói? Miért csak ezen az egy helyen telepedett meg? Sajnos ezekre a kérdésekre egyelőre nem tudunk pontos választ adni. Ez a hazai zuzmóflóra egyik rejtélye…

 Tudják-e a bodnárok, milyenek a bodrányok?

Az iskolában igen keveset tanulunk a zuzmókról. Így nemcsak a bodnárok, de a laikusok többsége sem tudja, milyenek, illetve mik is azok a bodrányok. A bodrányok vagy tányérzuzmók (Parmelia s. l.) közé korábban több mint 1300 fajt soroltak. Az utóbbi időben sokat változott e zuzmók rendszertani megítélése, mára mintegy 90 nemzetségben már 2400 fajt tartanak számon. Lombos telepű, rendszerint feltűnő, szabad szemmel is jól látható, változatos színű (szürke, szürkészöld, sárgászöld, barna, sötétbarna), viszonylag nagyméretű fajok tartoznak ide. A Xanthoparmelia nemzetségben jelenleg kb. 500 fajt ismerünk. A Xanthoparmelia mougeotii kilóg a ’szokványos Parmeliák’ sorából, egyrészt a hazai tányérzuzmók közül a legkisebb méretű, a sárgászöld színű Xanthoparmeliák közül pedig az egyedüli, amelynek szorédiumai vannak (a szorédiumok a zuzmó szaporítóképletei, a telepen látható apró fehér foltokban képződnek).

Átlagos méretű tányérzuzmó faj (balra) Xanthoparmelia mougeotii (jobbra)

Ki volt ’Muzsó’, és mi köze a Zempléni-hegységhez?

Jean-Baptiste Mougeot [’Muzsó’] (1776–1858) francia orvos és botanikus volt. Élete nagy részében a Vogézekben, szülővárosában, Bruyères-ben élt és tevékenykedett. Bár orvosi hivatása idejének nagy részét lefoglalta, nagy részt vállalt a Vogézek természettudományos feltárásában saját ásványtani, geológiai, zoológiai és botanikai gyűjtéseivel.

Jean-Baptiste Mougeot (Bul. Soc. Mycol. France, XX1, 1905)

A botanikusok és az algászok körében is jól ismert Mougeot neve, számos növényfaj és egy alganemzetség is őrzi nevét. A botanika területén két fontos munkája jelent meg: a Stirpes cryptogamæ vogeso-rhenanæ (1810–1860) és a Considérations générales sur la végétation spontanée du département des Vosges (1845). Főleg a kriptogám növényvilággal foglalkozott, együtt dolgozott Wilhelm Philipp Schimper mohásszal és Ludwig Emanuel Schaerer zuzmásszal, kiktől rengeteg segítséget kapott.

 A Considérations générales sur la végétation spontanée du département des Vosges (1845) borítója.

A Xanthoparmelia mougeotii első példányát Mougeot gyűjtötte a Vogézekben (Mt Helledraye, Bruyères), Franciaországban, az 1800-as évek első felében. Az 1845-ben megjelentetett munkájában változatként (Parmelia conspersa var. quartzicola Moug.) nevezi meg a gyűjtött zuzmót. Faji rangon azonban csak Schaerer svájci zuzmókutató közölte le, aki tisztelete jeléül a fajt Mougeot-ról nevezte el (Parmelia mougeotii).

A Xanthoparmelia mougeotii  első gyűjtőhelye, északkelet-Franciaországban.   (https://en.m.wikipedia.org/wiki/File:Carte_topographique_des_Vosges.svg)

Mougeot valószínűleg sohasem járt a Zempléni-hegységben, de a róla elnevezett zuzmófaj igen. Sőt, még meg is telepedett!