Magyar Pszichológiai Társaság Ifjúsági Tagozata

MPT Ifjúsági Tagozat

Nem tőlünk függ, de az életünk múlhat rajta: a munkahelyi mobbing

2023. március 23. - Gulics Amina Flóra

Mindenki 33 százaléka

Körülbelül életünk egyharmad részét töltjük a munkahelyünkön, mégsem esik elég szó arról, hogy a munkahelyi környezet mennyire van nagy hatással a mentális egészségünkre. Minden emberi kapcsolatban léteznek nézeteltérések, de van, amiről nem tehetünk, és mégis áldozatává válhatunk. A munkahelyi traumáknak elsősorban a szociális, egészségügyi és rendvédelmi szférában dolgozók vannak kitéve, de van, amit sokan nem tudnak: valójában mindenkit érinthet.

kep1_1.jpg

A mobbing, mint trauma

A trauma fogalmát minden pszichológus-hallgató álmából felkeltve is tudja. A trauma egy olyan megrázó esemény nyomán alakul ki, amikor hirtelen, szubjektív vagy objektív megítélésünk alapján egy életet veszélyeztető helyzetbe kerülünk, gyakori a fenyegetettség és kiszolgáltatottság érzése, a kontroll elvesztése, és ami a legfontosabb: extrémen eltér a hétköznapi élethelyzetektől, amikkel egyébként nap mint nap találkozunk. A trauma mindenkinek mást jelent, ezért nem szabad relativizálnunk, amikor ez a téma felmerül.

A munkahelyi traumák kétirányúak: lehetnek direkt és indirekt traumák. Ez magába foglalja például a baleseteket, halálélményt, zaklatást, szexuális bántalmazást, tartós stresszt és a mérgező munkahelyi környezetet. A mobbing ezen belül olyan eseteket jelöl, amelyek során verbális, lelki bántalmazás áldozatává válhatunk. Fontos jellemzője, hogy ez a szisztematikus agresszió egy specifikus személyre vagy csoportra irányul. Érdekesség, hogy a „mobbing” (a „mob” az angol gang szóból származik, jelentése banda) kifejezést először 1958-ban, Konrad Lorenz osztrák kutató használta, amikor a gyengébb állatfajok megfélemlítették erősebb ellenfeleiket, és elhárították támadásaikat. Később a kifejezést a gyermekek között megfigyelhető, sorozatos bullying és erőszak leírására használták. 1980-tól pedig megjelent a munkahelyi mobbing, melynek jellemzői a támadó, etikátlan kommunikáció, amely a célba vett személyt tehetetlenné teszi a kialakult helyzetben, ráadásul többek között gyakran velejárója az elszigeteltség és a magánszféra megsértése.

 

Társbetegségek, tünetek és okok - PTSD

A munkahelyi mobbing áldozatai általában szorongást, depressziót, alvási nehézségeket, irritáltságot, koncentrációs zavart, és szomatikus tüneteket produkálnak. A poszttraumás stressz szindrómával (PTSD) való kapcsolata bizonyított, hiszen az áldozatok sokszor újraélik traumáikat, elkerülőek, és megnövekedett éberséggel funkcionálnak. A PTSD okozója általában egy olyan helyzet, melyben az egyén halál szemtanúja vagy halálközeli élményben van része, fizikai integritása veszélybe kerül vagy szemtanúja lesz más veszélyélményének; ez pedig extrém félelemmel, kiszolgáltatottsággal jár. A mobbing pszichológiai és szocioökonómiai problémákat is felvet az egyén munkahelyi produktivitásának csökkenése és munkakerülése miatt.

 kep2_1.jpg

Az áldozatok védelme

Egy tanulmányban pszichológusokat interjúztattak a mobbing témájában, akik preventív és reaktív intervenciót vetették fel. Előbbi például a vezetői skillek fejlesztése vagy etikai kódex készítése; utóbbi pedig tartalmaz olyan intézkedéseket, mint például az agresszor és áldozat elkülönítése. Ezek a technikák mind megfelelő felkészülést, valamint szaktudást igényelnek, ráadásul a tanulmányban szerepeltetett pszichológusok nem voltak áldozatai, sem szemtanúi az ilyesfajta mobbingnak. Szóval mi a helyzet az áldozatokkal?

A European Agency for Safety and Health at Work (EU-OSHA) nagy hangsúlyt fektet a munkavállalók stresszel való megküzdésének képességeire. Az EU-OSHA az intervenció kérdésében javasolja a pszichológiai tanácsadáson, segítő csoportokban való részvételt, rehabilitációt és a back-to-work stratégiákat is. A tanulmányban emellett megjelennek az önsegítő csoportok, kognitív viselkedésterápia, és a narratív terápia is.

Összegzés

Ahogyan a fent felsoroltak között is látszik, napjainkban a mobbing jelenségére adott preventív gyakorlatok nem célzottan a mobbingra fókuszálnak. A szervezetpszichológusoknak fontos szerepe van az ilyen krízishelyzetek prevenciójában és intervenciójában is, valamint ezek továbbfejlesztésében, és a munkahelyi környezet mentális terheinek csökkentésében, a munkavállalók lelki egészségének megőrzésében, a munkahelyi kapcsolatok harmóniájának fenntartásában.

Fontos, hogy az áldozatok tudjanak segítséget kérni, akár a fenti lehetőségeket figyelembevéve, és tudják, hogy ezek a fajta cselekedetek jogi kategóriába esnek mint munkahelyi zaklatás. Az áldozati oldalról segítséget jelenthet:

  • visszaélés-bejelentő rendszerre (ún. etikai forródrót) tett bejelentés;
  • közvetlen felettes, vagy annak felettese megkeresése;
  • szervezeti ombudshoz fordulás;
  • érdekképviseleti szervek (szakszervezet, üzemi tanács, munkavédelmi képviselő) megkeresése;
  • HR megkeresése.

 

Források:

  1. https://www.gettysburg.edu/news/stories?id=79db7b34-630c-4f49-ad32-4ab9ea48e72b
  2. https://traumakozpont.hu/blog/mi-a-trauma/
  3. American Psychiatric Association (1994) Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 4th edn. Washington, DC: American Psychiatric Association
  4. https://www.theguardian.com/commentisfree/2022/sep/21/workplace-trauma-can-affect-anyone-in-any-occupation-how-can-we-deal-with-it
  5. Baran Tatar, Z., & Yuksel, S. (2018). Mobbing at Workplace - Psychological Trauma and Documentation of Psychiatric Symptoms. Archives of Neuropsychiatry. doi:10.29399/npa.22924
  6. Rissi, V., Monteiro, J. K., Cecconello, W. W., & Moraes, E. G. D. (2016). Psychological interventions against workplace mobbing. Temas Em Psicologia, 24(1), 353-365.
  7. https://ado.hu/munkaugyek/mit-tehetunk-munkahelyi-zaklatas-eseten/

A bejegyzés trackback címe:

https://mpt-it.blog.hu/api/trackback/id/tr9018078404

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása