Aliga I. is említésre méltó, de minket Aliga II. érdekelt, úgyhogy kocsiba ültünk és megnéztük hol pihentek a hatvanas évek kiváltságosai a kommunizmus idején. 

Előzmények:

A trianoni békeszerződés gondoskodott arról, hogy a Balaton legyen a legkedveltebb fürdőhely Magyarországon, mivel a legnépszerűbb gyógyfürdők és üdülőhelyek határon kívülre estek. Majd a második világháború után munkásokat és gyerekeket nyaraltattak Balatonaligán, ám ennek hamar vége lett, mikor Vas Zoltán felesége (Vadas Sára) meghívta az akkor miniszterelnököt. Rákosi Mátyás látogatása után, 1948-ban megpecsételődött Balatonaliga sorsa. Az itt élő 130 családot áttelepítették a környező falvakba. A párt tagjai a jobb állapotú villák közül választhattak, többit lebontották és így született meg a pártüdülő, amely kettő részből állt.

Aliga I.

Az alacsonyabb rangú pártalkalmazottakat, valamint az oktatás és média kiemelkedő személyiségeit fogadta, akik ingyen nyaralhattak itt. A területen kőépületek és fabungalók voltak kialakítva számukra. Fontos megjegyezni, hogy az ide utazó személyeknek kivételeseknek kellett lenniük. Még itt sem vehetett részt akárki, hogy az itt nyújtott luxust élvezze, mint például a minibárban található röviditalok és déligyümölcsök vagy a bármilyen fogást elkészítő étterem.

Aliga II.

Kizárólag engedéllyel lehetett bejutni. Itt nem azok voltak, akik közel vannak a tűzhöz, mint Aliga I-en. Itt maga a tűz volt! Mi sem bizonyítja, hogy a területet hivatalos iratokban egyszerűen csak "Aligai objektum"-ként emlegették és a hírekben sem számoltak be róla. Mára nem sok maradt az egykori luxusból. A kerítésnek és a gépfegyveres őröknek még a helyét sem láttuk, akik a pártüdülő ezen részén feleltek a biztonságáért és a nyugalomért. A balatonaligai üdülő felújítás alatt áll, viszont a munkálatok nagyon lassan haladnak. Megmutatjuk mi van most, de menjünk szépen sorba:

Uszoda:

Egy robusztus és romos épület. Lánc van kifeszítve mind a kettő bejárathoz vezető üvegfalas részen, rajta egy tábla, amelyek a balesetveszélyre figyelmeztetnek. Persze ez minket nem tud megállítani. Átléptünk, majd elindultunk a bejárat felé. Az “uszoda” felirat szinte már nem is látszik. A bejárati ajtó tárva-nyitva, minket csalogatva, hogy lépjünk beljebb. Hát legyen! A szokásos dolgok fogadtak minket: törött üvegek, graffitik és a rombolás nyomai. Szinte teljesen üres az épület, de pár apróságot és dokumentumot azért fel lehet lelni. Kóvályogtunk az öltözők, WC-k és zuhanyzók labirintusában amíg el nem értünk ahhoz a helyhez, ahol a luxust igénylő párttagok úszkáltak egykor a fedett medencében. Egészen a 2000-es évekig működött tekepályával az emeleten. Azonban elképzelhető, hogy rá is bontás vár.

Kádár Villa:

Kádár János nyolcvan négyzetméteres villáját (más néven: IV. Számú villa) a hetvenes években építette a párt. Kádár felesleges fényűzésnek tartotta, mert luxusban nem volt hiány. Itt lett beüzemelve Magyarország első színes tévéje és klíma felelt a megfelelő hőmérsékletért. Mára “kicsit” átalakult az épület. Üvegszilánkokkal kell küzdeni, ha látni akarjuk az épület belsejét. Állapotáról annyit, hogy az álmennyezet is egyetlen helységben van még fent. A jelenlegi helyzetet luxusnak egyáltalán nem nevezném, a kilátást leszámítva. Kettőt fordulva már körbe is jártuk a villát, semmit nem találtunk ami egy kicsit a múltat elevenítené meg, ezért tovább is haladtunk. A ház előtt található Kádár szigeten (ami egyébként mesterséges sziget és a villához tartozik) elég sok ember töltötte idejét a ragyogó napfényben, amikor arra felé jártunk.

Mozi és étterem:

Nehéz elmenni mellette úgy, hogy ne vegyük észre. A dombtetőn ékeskedő hatalmas épület volt Aliga II. egyik központi épülete, ahova a pártvezetők jártak enni-inni és kikapcsolódni. Az emeleten lakosztályok is megtalálhatóak voltak. A moziban állítólag egy alkalommal a matiné alatt, gyerekfilm helyett véletlenül pornófilmet vetítettek le, ami az esti szórakozáshoz volt bekészítve, ezzel kisebb felháborodást okozva. Természetesen hivatalos információ erről sincs, de az biztosra mondható, hogy az akkori kor tiltott filmjeit is vetítették. A konyhát saját gazdaságból tartották fent, hogy elkerüljék a fertőzéseket és ehhez társult egy KÖJÁL-ellenőr, aki az ételeket és a konyhát folyamatosan ellenőrizte. A falak biztos, hogy tudnának mesélni, de most csak némán küzdenek a természet erői ellen. A vörös függönyök darabjait lengeti a szél a betört ablakokon keresztül. A megviselt vászon és az egyik helységben található széttört vetítőgép ami kicsit emlékeztet egy mozira. A tetőtéren található teraszról egykor az egész Aliga II. belátható volt. Ma csak a rombolás jeleit láthatjuk az épületben, viszont a mostani befektető meg akarja menteni. 

Castro Villa:

Eredeti nevén: elnöki villa. Itt külföldi, magas rangú vendégeket fogadtak, mint Nyikita Hruscsov, Jurij Gagarin, Ho Si Minh, Erich Honecker és Mihail Gorbacsov. Azonban 1972-ben Fidel Castro is látogatást tett és ezután lett átkeresztelve a mostani nevére. A pletykák szerint Castronak Siófokról hozattak pingpongasztalt, hogy ne kelljen nélkülöznie a kedvenc sportját. Az épület egyik sarkában egy kidobott pianínó szomorkodik, amelyen néhány hangot még meglehet szólaltatni. Sajnos ebbe a gyönyörű épületbe nem tudtunk bejutni. Végig néztem az összes ajtót és ablakot, minden zárva van és kamerák figyelik, hogy nem-e rongál valaki. Feltehetőleg itt még vannak emlékek a múltból, de mi azt már nem láthattuk.

Többi, egykor itt található épületet már lebontották. Viszont elég a rizsából, beszéljenek a képeink (197):

Forrás: Dívány, Magyar Nemzet, Mandiner