A hyperloop technológia lényege, hogy utasszállító kapszulák villanymotor által hajtott, légritkított csőben haladnak. Megvalósulásával jelentősen felgyorsul majd a földi személy- és teherszállítás, a következő évtizedben az egymástól 350 kilométerre fekvő városok közötti távolság félóra alatt tehető meg. Igazából nem vasút, hanem a legjobb vonatokat és repülőket kombináló, teljesen új közlekedési eszköz.

Az eredeti ötlet, a Hyperloop Alpha Elon Musk cégéhez, a SpaceX-hez fűződik, 2013-ban ötvenhét oldalas tanulmányban mutatták be a technológiát. Musk szerint az új megoldás az ötödik önálló szállítási rendszer. (A közúti, a vasúti, a vízi és a légi közlekedés a másik négy.)

Andrés de León, a személy- és teherszállítással egyaránt foglalkozó kaliforniai Hyperloop Transportation Technologies vezérigazgatója szerint a technológiával az összes kontinentális távolság három óra alatt megtehető. 2026 és 2028 között válhat valósággá – emelte ki.

A hyperloop ma már kétmilliárd dolláros globális piac, az előrejelzések szerint 2040-re 800 milliárdos, 2050-re kétbilliós lesz. Egyre több a projekt, a lineáris motort, lebegő rendszert és aerodinamikus meghajtást egybekombináló spanyol Zeleros például már ezer km/h sebességben, fenntartható mobilitásban gondolkozik. A rendszer skálázhatóságán és más piacokon való alkalmazási lehetőségein is dolgoznak, többek között szállítmányok kikötőbeli mozgásának „széntelenítésére” is a hyperloopban látják a megoldást. (A tetőn lévő napelemek öt-tizenöt százalékkal több energiát generálnak, mint amennyit a rendszer fogyaszt.)

A fenntarthatósági elvek betartása egyébként is – szinte minden területen – az elsőszámú szempontok közé tartozik. Nem véletlenül, mert a közlekedés a globális széndioxid-kibocsátás huszonhárom százalékáért felelős, az általa okozott szennyezés költsége 54,1 billiárd dollár.

A környezetbarát szempontok érvényesítése („nettó zéró szén rendszer”) mellett a hyperloop másik nagy előnye a biztonság. A technológia folyamatos monitoring-tevékenységet végző, a kapszulába épített, biztonságos passzív mágneses lebegést garantáló intelligens szenzorokkal működik. A tervek szerint mindezek mellett költséghatékony és kényelmes utazási mód.

A Hyperloop Transportation Technologies hozta létre (a dél-franciaországi Toulouse-ban) az első teljes, négy méter átmérőjű hyperloop-tesztrendszert és az első komplett utasszállító kapszulát.