Az alacsony oxigénszinttől a kabin száraz levegőjén át a munka és a magánélet eltolódott egyensúlyáig a légiutaskísérők munkáját számos probléma nehezíti.

Alig pár évtizeddel ezelőtt légiutaskísérőnek lenni a legirigyeltebb szakmák egyike volt. Sok utazás, elegancia, csillogás: kívülről változatos, izgalmas munkának tűnt az övék. A légitársaságok megtehették, hogy a legszigorúbb kritériumok alapján válogatnak a jelentkezők közül. Szinte csak a fiatal, teljesen egészséges, több nyelven beszélő és rendkívül jó külsejű jelölteknek volt esélyük. Manapság jóval kevesebben akarnak légiutaskísérők lenni, mint korábban. Az emberek ugyanis egyre inkább tisztában vannak a szakma árnyoldalaival: fokozott testi-lelki megterhelés és számos egészségi kockázat jellemzi ezt a munkakört.

Alacsony oxigénszint és légnyomás

Az utasszállító repülőgépek általában körülbelül 10 ezer méteres utazómagasságon repülnek. Ilyen magasságban olyan alacsony a légköri nyomás, amelyet az ember nem képes túlélni. A gép kabinjában ezért mesterségesen növelik a nyomást, körülbelül 1500-2400 méteres tengerszint feletti magasságnak megfelelő mértékre. Csakhogy ezen a magasságon a belélegzett levegő és ennek következtében az artériás vér oxigéntartalma is alacsonyabb, mint tengerszinten, így tulajdonképpen enyhe oxigénhiányos állapotban vannak az utasok és a gép személyzete. Az utasok és a pilótafülkében dolgozók ülnek, légiutaskísérők azonban ezen csökkent oxigénszinten végeznek intenzív fizikai munkát, ezért esetükben a kimerülés veszélye fokozott. A légnyomás fel- és leszálláskor is változik. Emiatt a rugalmas testüregek kitágulnak, ami enyhe hasi puffadással, dobhártyafeszüléssel járhat. A légiutaskísérőknek ezt akár naponta többször is át kell élniük.

A légiutaskísérők fokozottan ki vannak téve a világűrből érkező ionizáló sugárzásnak is. A kutatások egyelőre ellentmondóak arról, hogy a sugárzásnak való erősebb kitettség növeli-e a rákos megbetegedések esélyét. Egyes vizsgálatok szerint növelheti többek között a mellrák vagy a bőrrák kockázatát.

Száraz levegő és fertőző betegségek

Viszonylag köztudott, hogy a repülőkön meglehetősen száraz a levegő. Egy néhány órás utazás során ez általában semmilyen panaszt nem okoz az utasoknak, hosszú távon azonban, ha valaki naponta, vagy hetente többször repül, ez is vezethet egészségügyi problémákhoz. A tartósan száraz levegő ugyanis orrdugulást, szem-, orr-, torok- és bőrirritációt, fejfájást, fáradtságot és koncentrációs nehézségeket okozhat. A levegő szárazsága mellett korábban évtizedekig problémát jelentett, hogy a gépeken megengedték a dohányzást, és emiatt a légiutaskísérők ki voltak téve a passzív dohányzás ártalmainak. Nem véletlen, hogy körükben magasabb volt a szívkoszorúér-betegség, a stroke és a tüdőrák előfordulási aránya. Ma már minden gépen tilos a dohányzás.

A légiutaskísérők a különböző fertőző betegségeknek is jobban ki vannak téve, mint például egy irodai dolgozó. Ugyan a repülőgépek szellőzőrendszere folyamatosan működik, és cseréli a levegőt, sok ember jelenléte kis helyen mindig növeli a fertőzés kockázatát. Ezért lehetséges, hogy a légiutaskísérők körében nagyobb arányban fordulnak elő vírusos gyomor-bélhurut, megfázásos és influenzaszerű megbetegedések, mint más foglalkozási körökben.

Mentális problémák

A hosszabb, időzónákon átívelő járatokon dolgozó légiutaskísérőknek sokszor meg kell küzdeniük a cirkadián ritmus zavarával is. A szervezet cirkadián ritmusának azokat a biológiai folyamatokat nevezzük, melyek szabályos napszaki ritmus szerint ismétlődnek, és minden nap újrakezdődnek. Bár a ritmust alapvetően az ember belső időmérő rendszere vezérli, külső stimulusok, például a napfény is segítik.

Nem nehéz belátni, hogy a ritmust mennyire megzavarhatják az időzónákat érintő repülések, az éjszakai műszakok, a rendszertelen időbeosztás, ami a légiutaskísérők munkájával jár. A cirkadián ritmus zavara hosszabb távon alvászavarokat, mentális problémákat, szív- és érrendszeri megbetegedéseket, hormonális problémákat, termékenységi gondokat okozhat. A lelki egyensúly felborulásához az is hozzájárulhat, hogy a repüléssel járó rendszeretelen időbeosztás, a gyakori távollétek miatt nehéz megtartani a munka és a magánélet egyensúlyát, a harmonikus családi életet.

A cikk a Budai Egészségközpont belgyógyászának közreműködésével készült el.