Bár a poszt témája, hogy mikor történt a legelső lőfegyverek használata a történelemben -  melyre posztunk választ is fog adni a legelső ilyen csaták pontos megnevezésével - előzetesen ki kell emeljük, hogy az ágyúk és puskák igazi kora csak a XVI. századra érkezett el Európába, amikor a tűzfegyverek a csataterek meghatározó fegyvereivé váltak (tömeges alkalmazásokkal). Ekkor cserélődött le a korábbi, középkorra jellemző, íj és lándzsa használat a modernebb lőfegyver alkalmazására, hadtörténeti korszakhatárt hozva kontinensünkre. Az európai országok közül elsők között gyarmatosító Spanyolország már ezekkel igázta le az amerikai indián kultúrákat (aztékokat, majákat és inkákat) mégpedig az 1500-as évek elején. Ám kérdéses, hogy mikor és hol volt a LEGELSŐ eset, amikor ágyúkat illetve puskákat használtak egy-egy európai csatában?

Forrás: LINK

A válaszhoz egészen a puskapor feltalálásáig kell visszanyúlnunk. A salétrom (kálium-nitrát), faszén és kén keverékének azaz a puskapornak a különleges tulajdonságait legelőször a kínaiak fedezték fel a Krisztus utáni első században. Később IX. században már vallási ceremóniákon, felvonulásokon, ünnepségeket használták kisebb robbantgatásokhoz, majd a X. századtól a hadszíntereken is alkalmazták bambuszcsövekből történő nyíl kilövésekre. Európában a puskapor csak a XIII-XIV. században jutott el, így előbb a mongolok, majd a törökök és az arabok használták.  

Az első dokumentált ágyú-használatra Európában, a 100 éves háború során került sor, 1346 augusztus 26-án, amikor Crécy mezején (Észak-Franciaországban) csaptak össze a franciák és az angolok. A területi és trónkövetelésekkel előálló III. Edward angol uralkodó, normandiai partraszállását követően ütközött meg VI. Fülöp hatalmas francia lovag-seregével. Az ütközetben az angolok vetettek be ágyúkat, ám a csata nem ezek alkalmazásán múlott, hanem a sáron (melybe a francia lovagok tömegesen ragadtak) és a gyilkos brit nyílzáporokon, melyek óriási pusztítást okoztak a franciák soraiban. Végül a franciák 30 ezer embert vesztettek, az angolok pedig csak százat. Az ágyúk legelső magyarországi bevetésére 1428-ig kellett várni. Ekkor próbálta meg Zsigmond visszafoglalni a törököktől, az előző évben hozzájuk került Dunaparti Galambóc várát (a szerb-magyar határvidéken). Ám az ostrom kudarcot vallott az ágyúk bevetése ellenére is. Maga Zsigmond is csak nagy nehézségek árán tudott elmenekülni a vár alól. Bár akad forrás, mely már Nagy Lajos királyunk Zára elleni 1346-os ostrománál is említ ágyúra hasonlító eszköz-leírásokat.

A legelső puskákat az ágyúk módosításával alkották meg. A legelső kézi ágyú Európában 1396-os keletkezésű és az észtországi Otepää településén találták meg. Nem tudni azonban, hogy hol és mikor használták (ha használták egyáltalán). A XIV.század végén Itáliában is készültek hasonló fegyverek (schipoppik) de ezek alkalmazása, bevetése sem tisztázott. Akik azonban bizonyíthatóan vetettek már be puskáknak tekinthető lőfegyverek, azok a cseh husziták (az 1415-ben kivégzett Husz János prédikátor követői). A legelső európai csata, amelynek leírásában szerepel puskák bevetése, a csehországi Kutná Hora mellett zajlott 1421 december 21-én és kuttenbergi csata néven vonult be a történelembe. Az ütközetet a husziták nyerték meg, bár itt sem az új fegyverek, sokkal inkább a huszita harcmodor volt a döntő.

A későbbiekben az 1400-as években sorra fordult elő egy-egy európai csatában az egyre fejlettebb puskák alkalmazása. Ezek eleinte elsütő-billentyű nélküli, kanócos eszközök, majd úgynevezett szakállas puskák voltak, elöltöltős kivitelben. A XV. században már az oszmánoknál és Mátyás fekete seregében is előfordultak ezek. A puskák igaz korszaka azonban csak a XVI. századra, az 1500-as évekre következett el, amikor már az ütközetek főszereplőivé váltak. A spanyolok tömegesen használtak puskákat az aztékok, maják, inkák ellen, majd az 1525-ös páviai csatában is ezekkel kerekedtek felül a franciákon Itáliában. A hadtörténészek komoly korszakhatárnak tekintik máig is a páviai csatát.

Később, a XVII. századtól megjelentek a karabélyok, majd a XVIII. században terjedni kezdett a huzagolás (bár tömeges alkalmazására csak a XIX. században kerül sor). Átalakult a harctéri hadviselés is: a felsorakozó seregek dobszóra történő egymás felé menetelése helyett kialakult a lövészárok-harc. Végül 1836-ben Samuel Colt révén szabadalmaztatásra kerültek az első pisztolyok, a század középső harmadában pedig (amerikai polgárháború) megjelentek a gyorstüzelő fegyverek (Gatling-géppuska).

Felhasznált anyagok:

• A puskapor megjelenése - Harmat Árpád tortenelemcikkek.hu (2015.02.19.) 
• History of the of the firearm - wikipedia.org 

Ha tetszett a poszt kövess bennünket a Facebook -on is! 

2022.04.26.(21:02)