Cartagena
Santa Martaból hazafelé az út sokkal forgalmasabb volt, mert hétköznap révén nagyon nagy volt a teherforgalom. Azonban a lassú haladás miatt volt lehetőségünk gyönyörködni az út mellett fel-felcsapó tenger óriási hullámaiban vagy a mangrove erdők borította lagúnákban.
Mivel a kocsit tele tankkal kellett leadnunk, így az utolsó benzinkútnál tankoltunk. Akkor vettük észre, hogy amíg mi bent éjszakáztunk a nemzeti parkban, addig a motorháztetőre ráesett egy kókuszdió, ami igen csúnya nyomott hagyott a kocsi elején. Nem túl nyugodtan mentünk leadni az autót. Ugyan kötöttünk biztosítást, de felkészültünk az alkudozásra. Odaálltunk a kölcsönző bejáratához és csodák csodájára visszavették tőlünk úgy a kocsit, hogy nem szóltak a sérülés miatt. Pedig ezt csak a vak nem látta. De néha nekünk is lehet szerencsénk!
Cartagena de Indias vitathatatlanul Kolumbia turisztikai központja, egy csodálatosan megőrzött szépségű történelmi város. Egyáltalán nem hasonlít az eddig megismert kolumbiai városokhoz. A Karib-tenger partján található elhelyezkedése miatt érezhetően más a hangulata, ahol az élet meleg, trópusi és színes. Az utcák a szivárvány minden árnyalatában pompáznak, a cukorka színű házaktól és a színes virágtengertől a friss gyümölcsöt árusító utcai árusokon át a helyi népviseletbe öltözött hölgyekig.
Az történelmi óvárost magas falak veszik körbe. A régi falak a sárgaszínű Óratoronnyal Cartagena egyik legfontosabb látnivalói, nagy történelmi jelentőséggel bírnak. Az óváros az UNESCO világörökség részét képezi. A falak a gyönyörű óváros köré épültek, és a város erődítményeként szolgálnak. Valaha a spanyolok építették, hogy megvédjék a várost a tengerről várható támadásoktól.
A kalandtúrás napok után visszatértünk a civilizációba. A cartagenai hotelünk az óváros egyik hangos, nyüzsgő sikátorában volt. A szerencsénk itt is folytatódott, mert egy remek, csendes szobát kaptunk a legfelső szinten. A természetben töltött éjszakák után igazán jól esett a frissítő zuhany és egy kényelmes ágy.
A Castillo de San Felipe egy nagy és gyönyörű 16. századi erődrendszer, ami a Getsemani híd túloldalán található, és mindössze 10 perces sétára van az óratoronytól. Az erőd masszív falait az ellenségnek soha nem sikerült meghódítani. Alagutak összetett rendszere kapcsolja össze a stratégiai pontokat. Az alagutak úgy készültek, hogy minden zaj végig visszhangzott rajtuk, így a közeledő ellenség lábának legkisebb hangja is hallható volt. Ugyan kicsit fárasztó felgyalogolni a magaslatra épített robosztus épülethez, de innen a városra nyíló gyönyörű kilátás kárpótol a fáradtságért.
Az erőd után benéztünk a csokimúzeumba, ahol rengeteg helyi kakaó babból készült csokit, csokipasztillát és mindenféle finomságot lehetett kapni. Ha ezt Gombóc Artúr láthatta volna? Sajnos a nagy hőség miatt csokit nem mertünk venni, hisz úgyis elolvadna, de megkóstoltuk a csokis sört. Az íze érdekes volt, de kellemes hűs, ami jól oltotta a szomjunkat.
Egész délután sétálgattunk a városban, benéztünk a templomokba, kávézgattunk, sörözgettünk, élveztük a város különleges hangulatát. Ez a város tele van gyönyörűséges koloniális stílusban épült színes házakkal, fantasztikus zárt fa erkélyekkel. Cartagena egészen más, mint Bogota vagy Medellin, sokkal inkább emlékeztet egy spanyol kereskedővárosra. A tengeri kereskedelemből befolyt hatalmas vagyon jót tett a város fejlődésének.
Cartagenai utolsó napunkat a pihenésre szántuk. A kikötőben befizettünk a Rosario-szigetek egyikére, az Isla Grande-ra, a Nagy szigetre szervezett egész napos hajókirándulásra. A Rosario-szigetek Cartagena gyöngyszeme, egy 28 szigetből álló szigetcsoport, amely nem túl messze, 1 órás hajóútra található a várostól. A szigeteken a táj és a tenger vize teljesen varázslatos.
Korán reggel gyülekezett a csoportunk a kikötőben, majd egy gyors motorcsónakra szálltunk és már repültünk is a mesebeli szigetre. Kellemes hajókázás után érkeztünk egy puha, fehér homokos partszakaszra, ahol egész nap csak nagy-nagy pihenés és fürdés volt a program. És még egy remek sülthalas ebédet is kaptunk.
A partszakasz végtelenül csendes, nyugodt volt, ahol a kis csoportunkon kívül senki sem tartózkodott. Igazi paradicsomi hangulatban lehetett pihenni, úszni, búvárkodni.
Ez a semmittevős, lustálkodós nap igazán remek lezárása volt a nyaralásunk kolumbiai részének. Este még tettünk egy búcsúsétát a városban, mert Cartagena nappal is gyönyörű, de igazán este, naplemente után indul be az élet. Zenészek, táncosok, énekesek járják a várost, és az éttermek, városi nevezetességek előtt adják egymásnak a helyet, ahol fantasztikus produkciókkal szórakoztatják a nézelődő turistákat. Buli az egész város. Ezzel búcsút is intettünk Kolumbiának, folyt. köv. Panamavárosban.
