A természet a kezdetektől az infokommunikációs technológiák, köztük a 3D nyomtatás egyik ihletforrása. A közösségi állatok, például madárrajok, a hangyák vagy a termeszek viselkedése alapján több robot- és mesterségesintelligencia-rendszert mintáztak már, például a rajintelligencia-modellek is ezektől az élőlényektől ellesett mechanizmusokon alapulnak.
A svéd Lund Egyetem és az angol Nottingham Trent Egyetem kutatói szerint a termeszekre vonatkozó ismereteink segítségével a jelenlegieknél energiahatékonyabb épületek nyomtathatók. Következtetésüket egy namíbiai őshonos termeszfaj viselkedését tanulmányozva vonták le.
A termeszdombokat vizsgálva állapították meg, hogy az állatok túlzott energiafelhasználás nélkül képesek kényelmes beltéri környezetet kiépíteni. Három és öt milliméter közötti rácsszerű alagutak bonyolult hálózatát létrehozva, „kifogják” és szellőzésre, a belső tér hőmérsékletének szabályozására használják a szelet, azaz „klímás otthonokat” alakítanak ki.
A kutatók arra is rájöttek, hogy a szél a felesleges plusznedvességet és légúti gázokat is elviszi. Tanulmányukban leírják, hogy a termeszdombok egymással összefüggő alagútjainak bonyolult hálózata hogyan használható az építészetben a levegő, a hő és a nedvesség áramlásának újfajta alkalmazására.
A legmodernebb technológiák kellenek hozzá, a poralapú 3D nyomtatás az egyik, amellyel létrehozhatók ennyire komplex alakzatok. A természetes szellőzőmechanizmusok alkalmazása forradalmasíthatja az építőipart, kényelmesebb, energiahatékonyabb otthonok alakíthatók ki vele, ráadásul a klímarendszerek túlzott nyári használatával megnőtt széndioxid-kibocsátás is csökkenthető. A 3D nyomtatás intelligens rendszerekbe integrálásával, a szerkezetek tovább optimalizálhatók, és az új épületek energia-kibocsátása tovább csökkenthető.
A 3D nyomtatás nagy építőipari áttörése csak akkor lesz lehetséges, ha ugyanolyan komplex szerkezeteket tudunk majd tervezni, mint amilyeneket a természetben látunk. A természetszerű építkezés kezdeténél tartunk, most lehetséges először igazi élő és lélegző épületek tervezése – állítják a kutatók.