Korábban is voltak információink az orosz városokban működő arcfelismerő rendszerekről, ahogy az orosz internet cenzúrázásáról is, de most – hála a Vsquare alapos oknyomozó munkájának – minden eddiginél mélyebb betekintést nyerhettünk a Nagy Testvér világába. Hát bizony, ezek tényleg mindent látnak és hallanak, de még azt is, ami nem is érdekli őket.

(Képünk illusztráció)

A Kremlből kiszivárgott dokumentumokból kiderül, hogy Vlagyimir Putyin rezsimje egy hatalmas, mesterséges intelligencia-alapú megfigyelési műveletet finanszíroz: az arcfelismerés segít a Kremlnek a „hűtlen és destruktív” személyek felkutatásában. Ezt a rendszert használták az Alekszej Navalnij temetésén részt vevő emberek letartóztatására, és korábban a 2018-as oroszországi világbajnokság és a 2022-es katari világbajnokság alatt tesztelték futballszurkolókon.

Vlagyimir Putyin nem sokkal azután, hogy győztesnek nyilvánította magát az orosz elnökválasztáson, felszólította az orosz biztonsági szolgálatokat, hogy fokozzák az árulók utáni hajszát.

Most a Kreml Leaks-ből származó dokumentumokból kiderül, hogy az orosz adminisztráció hogyan finanszíroz egy hatalmas, mesterséges intelligencia-alapú megfigyelő apparátust, amely hatékonyan képes valós időben követni a polgárokat, rögzítve minden mozdulatukat és gesztusukat. A rendszer a közterületeken elhelyezett kamerákat egy „videótovábbításokat feldolgozó” központhoz kapcsolja. Eddig ezek a kamerák mintegy 40 orosz várost fednek le – mondta az orosz állami Rosztek vállalat vezetője 2023 augusztusában. Néhány hónappal később, 2023 októberében az NtechLab vezérigazgatója bejelentette, hogy arcfelismerő rendszerük 60 orosz régióban működik, szemben a 2021-es mindössze öt régióval. Moszkvában, ahol a rendszer üzemel és a legelterjedtebb, több százezer kamera van a metróhálózatban, az utakon és a lakóépületekben.

A kiszivárgott dokumentumokból kiderül, hogy Vlagyimir Putyin kormánya legalább 11,2 milliárd rubelt (több mint 111 millió euró) különít el a rendszer fejlesztésére 2024-2026 között. A dokumentumok szerint a rendszer operatív központja a GlavNIVTS-ben, az elnöki adminisztráció elsődleges kutatási és adatközpontjában kap majd helyet.

A „Kreml Leaks” a Szergej Kirijenko által vezetett orosz elnöki adminisztráció úgynevezett belpolitikai blokkjából kiszivárgott dokumentumok alapján készült.

A kiszivárgott aktákat, amelyek közül a legfrissebbek 2023 decemberéig nyúlnak vissza, az észt Delfi szerezte meg. A dokumentumokat közös vizsgálat céljából megosztották a VSquare és a Frontstory.pl (Lengyelország), az Expressen (Svédország), a Meduza és az iStories (független orosz kiadványok), a Paper Trail Media, a Der Spiegel és a ZDF (Németország), a Der Standard (Ausztria), a Tamedia kiadványok (Svájc), az YLE (Finnország) és a The Guardian (Egyesült Királyság) között.

Veszedelmes alkalmazás

Hét évvel ezelőtt egy új orosz mobilalkalmazást mutattak be, amellyel "az utcán véletlenszerűen meglátott emberekről lehet megtudni dolgokat", és amelyet a társkeresés forradalmaként mutattak be.

A FindFace nevű alkalmazás valóban forradalmi eszköznek bizonyult - de a célja nem az, hogy segítsen az embereknek romantikát találni az utcán...

„Érdekes lenne egy olyan algoritmust létrehozni, amely hatékonyan tudna együttműködni a CCTV-kamerákkal. (...) Ez jelentősen biztonságosabbá tenné városainkat” – mondta Artyem Kuharenko ugyanebben a videóban. Kuharenko adatelemző, társalapítója és annak idején vezérigazgatója volt az NtechLabnak, a FindFace arcfelismerő technológia mögött álló cégnek.

A cég 2021 őszén már „vezető AI-szoftverfejlesztőként” mutatkozott be, arc- és testfelismerést, valamint járműfelismerést kínálva. Akkoriban az eszköz „több mint 30 országban” működött világszerte (többek között Dél-Ázsiában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában).

Andrej Telenkov matematikus, az NtechLab korábbi vezérigazgatója 2021 októberében Sorrentóban, a G20 Innovációs Liga rendezvényén tartott beszédében felsorolta a vállalat sikereit, köztük az Egyesült Államokban bejegyzett szabadalmat. „Van egy saját fejlesztésű keresőalgoritmusunk, amely 1,5 milliárd ember fotóját kevesebb mint 0,3 másodperc alatt képes átnézni” – tette hozzá.

Miközben Telenkov olyan lehetséges felhasználási módokat sorolt fel, mint a „bűncselekmények megelőzése”, „az idősek támogatása” és az „eltűnt gyermekek felkutatása”, kihagyta a vállalat technológiája által elért egyéb „sikerek” megemlítését. Elfelejtette például megemlíteni, hogy a Kreml által ellenőrzött orosz biztonsági szolgálatok 2021-ben Oroszország-szerte arra használták az eszközt, hogy letartóztassák az Alekszej Navalnijt támogató tüntetéseken részt vevő embereket.

A „Kremlin Leaks”-ben - a Kreml közigazgatási költségvetését és projektjeit részletező titkos dokumentumokban, amelyeket a VSquare és partnerei elemeztek - bizonyítékot találunk arra, hogy a Kreml több millió eurót fizetett ezekért a fejlett megfigyelési technológiákért.

A Kreml 2024-ben mintegy 4,86 milliárd rubelt különített el erre a projektre. A 2024-2026 közötti időszakra pedig legalább 11,2 milliárd rubelt - több mint 111 millió eurót.

Ezt a pénzt „a szolgáltatásból érkező adatok aggregálására szolgáló platform létrehozására szánják a videofolyamok intelligens feldolgozására, az érdekes objektumok felismerésére és a szolgáltatás analitikai támogatására”.

Az egyik kiszivárgott költségvetési dokumentum egyik sora részletesebben is leírja a projekt célját:

„A belpolitika feladatainak keretében: a fenyegetések, a belpolitika területén kockázatot hordozó objektumok időben történő azonosításának biztosítása, azok nyilvántartása, tanulmányozása és elemzése, beleértve a videofolyamok és a jó minőségű fényképek felismerését, valamint a mátrixok és a személyek destruktív és/vagy hűtlen magatartásának ellenőrzését.”

A költségvetési dokumentumokból az is kiderül, hogy az elnöki adminisztráció speciális arcfelismerő szoftvert fog vásárolni az NtechLabtól. A speciális szoftver licencét évente több mint 80 millió rubelért vásárolják meg.

Az NtechLab FindFace technológiáját a 2018-as oroszországi Fifa világbajnokságon alkalmazták tömegesen – és az NtechLab ezt még mindig sikertörténetként hirdeti. A világbajnokság alatt a rendszer a stadionokban, a szurkolói zónában és az eseményeket körülvevő városokban lévő kamerákhoz kapcsolódott, és 1,8 millió látogatót figyelt meg. Az NtechLab saját tájékoztatása szerint a biometrikus adatokat rögzítették, és összehasonlították a bűnözők és más gyanús személyek adatbázisával. A vállalat azt állította, hogy rendszerük két másodperc alatt képes azonosítani egy személyt.

Miután Oroszország 2022 februárjában teljes körűen inváziót hajtott végre Ukrajna ellen, a FIFA bejelentette, hogy felfüggeszti Oroszország részvételét a világbajnokságon. De bár az orosz csapat nem volt jelen a 2022 novemberében Katarban megrendezett világbajnokságon, az orosz megfigyelőrendszer mégis ott volt – még nagyobb mértékben és még több kamerával.

„A FIFA nem felelős az egyes technológiák közbiztonsági hatóságok általi esetleges alkalmazásáért” – mondta Helmut Spahn, a FIFA biztonsági főnöke a lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatában, hozzátéve, hogy a világbajnokság biztonsági kérdései a rendező ország nemzeti hatóságainak hatáskörébe tartoznak.

A nyomok Ciprusra vezetnek

A nemzetközi szankciókkal sújtott orosz állami védelmi konszern, a Rosztek sajátjaként mutatta be az NtechLab megfigyelőrendszert. Egy vállalati feljegyzésben megemlítik, hogy „2022-ben a vállalat 36 országban hajtott végre projekteket; a Rosztek rendszerét használták a katari FIFA-világbajnokságon is”. A tájékoztató ugyanakkor arra is panaszkodott, hogy „kormányzati szinten nincs elég támogatás a program baráti országokban történő népszerűsítéséhez”.

2019 áprilisában a Rostec már bejelentette, hogy az NtechLab arcfelismerő rendszerét „a fegyveres erők és a különleges erők igényeihez” fogják alkalmazni.

A 2015-ben alapított NtechLab tulajdonosi struktúrája bonyolult – a vállalat tulajdonosa egy ciprusi N-Tech.Lab Ltd. nevű szervezet, amelynek tulajdonosi viszonyai összetettek. A ciprusi nyilvántartási dokumentumok szerint az N-Tech.Lab-nak jó néhány részvényese van, többek között:

– Az Invesztko, egy orosz cég, amelynek tulajdonosa egy Alekszandr Nyikolajevics Nazarov nevű magánszemély. Nazarov viszont 2022 decemberéig a Rostek hivatalos befektetési ágát jelentő RT Business Development vezérigazgatója volt.
– Aton befektetési alap, amely az Aton Capital Markets (ACM) nevű, az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező befektetési társasághoz kapcsolódik. Az alap valódi kedvezményezettjeinek kiléte nem világos.
– ND Blue, egy ciprusi szervezet, amely végső soron egy Ruben Vardanjan orosz-örmény oligarchához kapcsolódó alap tulajdonában van. Vardanjant korábban számos médiaorgánum azonosította az NtechLab befektetőjeként. Ukrajna orosz megszállását követően Vardanyan felkerült az ukrán kormány által szankcionált személyek listájára, mivel igazgatósági tagként részt vett a Volga-Dnyepr orosz légi áruszállító vállalatban, amely jelentős szerepet játszik az orosz hadsereg légi szállításában. Jelenleg azonban nem áll nyugati szankciók hatálya alatt.
– A Thirty Seventh Investment Company, amely végső soron az Abu Dhabi Emirátus kormányának tulajdonában van. Az ugyanahhoz az Abu Dhabi alaphoz tartozó befektetési ág, a Mubadala szintén befektetett az NSO Groupba, a Pegasus, a számos kormány, köztük tekintélyelvű rezsimek által használt hírhedt kémprogram mögött álló izraeli vállalatba. Az NtechLabba további befektetéseket eszközölt az orosz állam tulajdonában lévő és az Egyesült Államokban szankciókkal sújtott Promising Industrial and Infrastructure Technologies nevű orosz alap. 2020-ban az NtechLab bejelentette, hogy a Mubadala alap és egy orosz állami alap 15 millió dollárral járult hozzá az NtechLabhoz befektetésként.
– Az Ayar International Investments Company, egy szaúd-arábiai székhelyű alap, amely számos más orosz befektetési projektben is aktív.
– A Perun Overseas Ltd, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég, amelynek részletes tulajdonosi szerkezete nem világos. A Rostek-kel együtt kisebb részesedéssel rendelkezik egy másik orosz vállalatban.

A Nyugat által 2022 szeptemberében szankciókkal sújtott Andrej Nikanorov, az NtechLab projektportfólió-menedzsere bemutatta a vállalatot a moszkvai Digital Aviation & Travel Forum konferencián. Az oroszországi repülőtéri infrastruktúra és a turizmus fejlesztéséről beszélve kiemelte, hogy „a FindFace szoftver az Oroszországi Föderáció kormányának 969-es rendelete alapján átesett az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat kötelező tanúsításán, és használható a közlekedési létesítményekben való működéshez”.

Hogy ez a rendszer milyen fontos Vlagyimir Putyin rendszere számára, az abból a prezentációból is kiderül, amelyet Szergej Csemezov, a Rosztec vezérigazgatója tartott tavaly augusztusban Vlagyimir Putyinnak. Az NtechLab az egyik kiszivárgott dokumentum szerint a találkozó egyik témája volt.

„Ma a mi rendszerünket használják a városainkban a biztonság garantálására. Vagyis elég könnyű megtalálni akár egy bűnözőt, akár egy eltűnt személyt, mert minden kamera rendelkezik ezzel az NtechLab arcfelismerő rendszerrel” – mondta Szergej Csemezov a Kreml jegyzőkönyve szerint. (Csemezov ezután a következő pontra tért át, és elmagyarázta, hogyan sikerült megduplázniuk a katonai helikopterek gyártását.)

2023 márciusában a Reuters külön riportot közölt arról, hogy az arcfelismerés hogyan segíti Putyin rezsimjét az amerikai technológia segítségével a másként gondolkodók megfékezésében. A jelentés megemlíti, hogy az NtechLab technológiáját háborúellenes tüntetők ellen használták. A Reuters a vizsgálathoz több mint 2000 bírósági ügyet vizsgált át, és kimutatta, hogy a kamerák fontos szerepet játszottak több száz tüntető letartóztatásában.

Néhány hónappal később, 2023 júliusában az Európai Unió szankciókat szabott ki az NtechLabra, amiért „technikai és anyagi támogatást nyújtott az emberi jogok súlyos megsértéséhez Oroszországban, beleértve az önkényes letartóztatásokat vagy fogva tartásokat, valamint a békés gyülekezési és egyesülési szabadság megsértését”. Az Unió szankciós listája szerint az NtechLab együttműködött a moszkvai bűnüldöző szervekkel az arcfelismerő rendszer fejlesztésében a városban.

„Moszkva város belügyi főigazgatósága az elnyomás eszközeként alkalmazta az arcfelismerő rendszert Moszkvában. Arra használta, hogy megfigyelje és önkényesen őrizetbe vegye azokat a független újságírókat és ellenzéki aktivistákat, akik részt vettek az Alekszej Navalnij támogatására, az orosz kormány korrupciója ellen és az ukrajnai orosz invázió ellen szervezett békés tüntetéseken. Az arcfelismerő rendszert Moszkva város belügyi főigazgatósága arra is használta, hogy felkutassa és őrizetbe vegye azokat a sorköteleseket, akik megpróbálták elkerülni a mozgósítást Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújába” – áll az Európai Tanács dokumentumában.

Az NtechLab mellett az EU szankciókkal sújtotta Oleg Baranovot, Moszkva város belügyi főigazgatóságának vezetőjét is, aki – az EU szerint – kapcsolatban állt az NtechLabbal. Az ő irányítása alatt az orosz bűnüldöző szervek az arcfelismerő rendszer segítségével ellenzéki támogatókat és aktivistákat vettek őrizetbe.

Az NtechLabra kivetett nemzetközi szankciók miatt továbbra sem világos, hogy a vállalat folytathatja-e tevékenységét az EU-ban. Eddig azonban számos célt szolgált Európában. A Delfi Lettország például 2022 júniusában arról számolt be, hogy az NtechLab szoftverét még mindig használják egy népszerű turisztikai célponton: a Livu Akvaparkban, a lettországi Jurmalában. Az arcfelismerő szoftvert ott arra használták, hogy a vendégek gyorsan kapjanak fényképeket arról, ahogyan az aquaparkban szórakoznak.

„A lett Līvu Akvaparks aquaparkkal való együttműködés tapasztalatai azt mutatták, hogy a technológia különösen nehéz körülmények között is alkalmas az arcok felismerésére: fröcskölő vízben, tűző napfényben, mozgás közben is” – magyarázta az NtechLab 2019-es közleményében. A Delfi Lettország 2023 áprilisában arról számolt be, hogy egy hasonló technológia még mindig használatban van ott.

Navalnij gyászolóinak arcfelismerése

A rendszert állítólag az Alekszej Navalnij temetésén részt vevő személyek azonosítására is használták. Az OVD-Info orosz emberi jogi szervezet, amely a politikai indíttatású letartóztatásokat rögzíti, azt állítja, hogy már 19 olyan esetet talált, amikor Alekszej Navalnij temetésén részt vevő embereket tartóztattak le, miután arcfelismerő technológiát alkalmaztak ellenük.

„Semki sem tudja, hogy az arcfelismerő rendszerekhez kapcsolódó releváns információs adatbázisokban milyen információkat tárolnak róla, milyen alapon kerülhetett be ezekbe az adatbázisokba, és mennyi ideig tárolják ezeket az adatokat, elvileg törölhetőek-e azok. Ez meglehetősen súlyos beavatkozást jelent a magánéletbe, és az információs rendszerek meglehetősen érzékeny adatokat gyűjthetnek. Egyes technológiákat úgy terveztek, hogy felismerjék egy személy érzelmeit, és egy személy akár csak politikai nézetei miatt is felkerülhet egy körözési listára. Például 2022-ben a moszkvai metróban legalább 141 olyan személyt vettek őrizetbe, akiket a kamerák felismertek. Ezek az emberek aznap semmi törvénybe ütközőt nem tettek, de korábban részt vettek tiltakozó akcióban” – mondta Maria Nemova, az OVD-info ügyvédje.

Az orosz emberi jogi szervezet szerint nagyon gyakran előfordul, hogy a bűnüldöző szervek munkatársai a nyomozati tevékenység titkosítására hivatkoznak. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat, miszerint az ügy aktájában egyáltalán nem található olyan nyom, amely arra utalna, hogy az illetőt arcfelismerő rendszerrel azonosították és követték. Az orosz törvények szerint azonban az ilyen gyakorlatok törvénytelenek.

A The Bureau of Investigative Journalism (TBIJ) és a Follow The Money által az NtechLab ellen folytatott, párhuzamosan zajló és ma közzétett vizsgálat feltárja, hogy az NtechLab egy uniós székhelyű céget használt fel arra, hogy bérmunkásokat alkalmazzon a mesterséges intelligencia-rendszerük képzéséhez. A TBIJ és a Paper Trail Media a vizsgálat részeként beszélhetett Vladimir Zaliscsakkal, aki korábban helyi politikus volt Moszkvában, és első kézből tapasztalta a megfigyelőrendszer működését. 2021 januárjában, néhány nappal azután, hogy Alekszej Navalnij visszatért Oroszországba, miután Németországban kezelték a Novicsokkal történt mérgezése miatt, Zalicscsak megjelent egy nagy tüntetésen – állítása szerint megfigyelői szerepben, képviselői funkciójában.

„Moszkva egész központja tele volt tüntetőkkel. Navalnij szabadon bocsátását és Putyin lemondását követelték” – emlékezett vissza. Azt is leírta, hogy „a tüntetést kamerákkal felszerelt kisbuszok figyelték. A tüntetés alatt azonban a rendőrség nem avatkozott be” – idézte fel Zaliscsak.

A beavatkozásra egy héttel később a metrón került sor.

„A kamerák azonosítottak engem. Ez az információ eljutott valamilyen központba, feldolgozták, és a paramétereket úgy állították be, hogy egy héttel később a metróban beindult az arcfelismerő kamera” – mondta.

Zaliscsakot a vonaton tartóztatták le a rendőrök, és a metróállomáson egy kis fogdába vitték. „Megkérdeztem, miért tartanak fogva. Azt mondták: 'Önt azonosították a kamerák, az arcfelismerő rendszer”.

Jogellenes gyülekezésben való részvételért 15 nap börtönbüntetésre ítélték. A bírósági dokumentumok pontosan a térfigyelő kamerák felvételeire hivatkoznak. Miután kiszabadult a börtönből, sapkát és maszkot kezdett viselni, és megpróbált elrejtőzni a kamerák elől. Zaliscsak azóta megszökött Oroszországból és Németországban él.

A rendszer azonban egyre szigorodik, és egyre nehezebb megszökni előle. Az NtechLab például mostantól útközbeni megfigyelést kínál: egy 24 kamerával felszerelt mobil egységet, amely a cég szerint „akár 8 órán keresztül is képes működni anélkül, hogy csatlakozna az áramellátáshoz vagy az adathálózathoz. (...) A kiterjesztett hatótávolságú vezeték nélküli hozzáférési pontokkal felszerelt mobil biometrikus komplexum lehetővé teszi a megfigyelő kamerák használatát akár 1000 méteres távolságból is”.

Bár egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy Oroszország ugyanezt a rendszert alkalmazná az ukrajnai megszállt területeken, a donyecki lakosok beszámoltak arról, hogy jelentősen megnőtt a közterületeken elhelyezett videokamerák telepítése.

Ugyanakkor Oroszország gondoskodik arról, hogy figyelemmel kísérje a megszállt területeken kialakult helyzetet, többek között a közösségi médiaprofilok és csatornák megfigyelésével. A Putyin-kormányzat egy olyan „mesterséges intelligencián alapuló rendszer kifejlesztését is tervezi, amely a képeken található tiltott tartalmakat fogja felismerni, és amely naponta legalább 200 000 kép elemzésére képes”.

Az NtechLab korai alapítói most elhatárolódnak a Kremltől. A Reuters nyomozása után nyilatkozatot adtak ki, amelyben közölték, hogy aláírtak egy háborúellenes petíciót: „Világossá vált, hogy az ország katasztrófa felé halad, bár senki sem gondolta volna, hogy háborút is indít” – mondta a Reutersnek a cég alapítója, Artyem Kuharenko.

Kuharenko további részleteket közölt egy LinkedIn-üzenetben: „Megszakítottunk minden kapcsolatot a céggel, és megszüntettük a részvényesi jogviszonyt is. A háborúellenes nyilatkozatunk után a vállalat megtiltotta az alkalmazottainak, hogy bármilyen információt megosszanak, vagy akár csak kommunikáljanak velünk, így nem tudunk semmilyen részletet arról, hogy mi folyik itt”.

Eddig a híradás, és az ember elmereng: milyen hihetetlen mennyiségű felesleges és használhatatlan adat gyűlhet össze egy nap alatt csak Moszkvában... aminek még a tárolása is nehéz feladat, az elemzése, kiértékelése pedig szinte lehetetlen. De hát arra való a mesterséges intelligencia. Amit pedig jobb, hasznosabb célokra is lehetne használni.

Egy-két éve még elrettentő példaként emlegettük a Kínában bevezetett állandó megfigyelést és állampolgári pontrendszert. Most meg itt van a nyakunkon, szó szerint a sarkon leselkedik ránk.

Ebből nagyon nagy baj lesz – így lehet felépíteni az abszolút totális államot.

Igény, mondjuk, lenne rá. Az összes kormányzati körökben.

Szele Tamás