„Háborúban a helyzet pillanatonként változik” – mondta Clausewitz, és ezt akarva-akaratlanul, de tudomásul kell vennünk. Míg tegnap este még az volt a kérdés, mikor indul meg az ukrán ellenoffenzíva és hol, ma már azt kérdezzük: mi történt a Nova Kakhovka-i vízierőmű gátjával, és ennek miféle következményei lehetnek?

De lássuk először is a szikár tényeket.

Mi történt?

A Kakhovka vízierőmű gátja, amely a Herszoni Terület oroszok által megszállt részén található, megsemmisült. Június 6-án a kora reggeli órákban a közösségi oldalakon egy olyan videó terjedt el, amelyen a vízerőmű lerombolt részéből kiömlő víz látható. Az ukrán hadsereg, a Herszoni Terület hatóságai és az ukrán vezetés Oroszországot hibáztatja a vízerőmű aláaknázásáért.

Novaja Kakhovka oroszok által kinevezett „polgármestere”, Vlagyimir Leontyev kezdetben tagadta a gát lerombolásáról szóló információkat. „Ez badarság! Minden normális, mindenhol minden rendben van, bár csak rádión keresztül vettem fel az erőművel a kapcsolatot. A város körül mindenhol minden szabályos, minden csendes és nyugodt” – mondta Leontyjev.

Később az „adminisztrációja” azt mondta, hogy az állomás felső, védművekkel ellátott része éjszakai ágyútűz következtében semmisült meg, amelyet állítólag Ukrajna hajtott végre. Leontyev „terrorizmussal” vádolta Kijevet. Ugyanakkor maga a gát megmaradt. A TASZSZ szerint a Kakhovka vízierőmű 28 pilléréből 11 megsemmisült. Leontyev azt állítja, hogy a vízierőművet nem lehet megjavítani, és az alapjaitól kell majd újjáépíteni. Az Ukrhydroenerho szintén azt mondta, hogy az erőművet nem lehet újjáépíteni, mivel a gépház belülről felrobbant. „Az erőművet nem lehet helyreállítani” – közölték, megjegyezve, hogy „a tározó szintjének ellenőrizetlen csökkenése további veszélyt jelent az ideiglenesen elfoglalt Zaporizzsjai Atomerőműre (ZNPP)”.

Leontyev szerint a Kakhovka víztározóból a Dnyeperen lefelé irányíthatatlanul folyik le a víz. Elmondása szerint a vízszint 2,5 méterrel emelkedett a folyásirányban, mióta a Kakhovka vízerőmű gátja megsemmisült. Alekszandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás (a régió törvényes ukrán hatósága) vezetője szerint a víz helyi idő szerint 12 óra körül eléri a kritikus szintet. A Herszoni Terület oroszbarát „kormánya” szerint a Dnyeper-parti területeken a helyzetet ellenőrzés alatt tartják. „Az egyetlen veszély jelenleg az, hogy gondok lesznek a Krím vízellátásával” – mondta Leontyev. Később, írja az RBK, hozzátette, hogy nem fenyeget az észak-krími csatorna kiszáradása, „bár a krímiek aggódni kezdtek”.

A Dnyipropetrovszki területen lévő Krivij Rih városában korlátozták a lakosság és az ipar vízfogyasztását. „Korlátozzuk az ipari vállalatok vízfogyasztását, éjszaka pedig 22:00 és 5:00 óra között csökkentjük a nyomást a lakosság számára a vezetékekben. A víz csak a keringtetés céljából fog folyni, és legfeljebb a házak 1-2 emeletéig jut el. De ez csak éjszaka van így, napközben lesz víz” – mondta Oleksandr Vilkul polgármester. Elmondása szerint a víz 70 százaléka a Kakhovka víztározóból érkezik Krivij Rihbe. Az ukrán Telegram-csatornákon olyan fotókat tettek közzé, amelyeken a város lakói tömegesen vásárolnak ivóvizet az üzletekben.

Több tucatnyi települést fenyeget az árvíz. Az orosz katasztrófavédelmi szolgálatok a TASZSZ-nak elmondták, hogy 80 település esetleges elöntéséről beszélnek. A Herszon régió Ukrajna által ellenőrzött járásaiból már megkezdték a lakosok evakuálását. A Nemzeti Rendőrség és a Herszon régió állami katasztrófavédelmi szolgálatának egységeit riadókészültségbe helyezték, hogy figyelmeztessék és evakuálják a civileket a Dnyeper folyó jobb partján lévő potenciális árvízzónákból. Az érintett falvak: Nyikolajevka, Olhovka, Levo, Tyaginka, Ponjatovka, Ivanovka, Tokarevka, Pridnyiprov és részben Herszon (Korabel-sziget). A helyi hatóságok szerint összesen mintegy 16 000 ember él a Dnyeper jobb partján (ez a terület Ukrajna ellenőrzése alatt áll) lévő árvízzónában.

A Dnyeper orosz megszállás alatt álló bal partján Nova Kakhovka és más, folyásirányban lévő települések part menti területeit már elöntötte a víz – mondta Leontyev. Nova Kakhovka elárasztásáról felvételek jelentek meg a közösségi oldalakon. (Az egyik felvételen hattyúk úsznak Nova Kakhovka főterén – valóban oroszos dolog bemutatni háborús céllal a Hattyúk Tavát, de az előadás koncepciója merőben újszerű). A Herszoni Terület elcsatolt részének oroszok által kinevezett „hatóságai” arra figyelmeztettek, hogy a part menti települések lakóinak fel kell készülniük az evakuálásra, ha a helyzet súlyosbodik. A Herszon régió oroszbarát „kormánya” becslése szerint 14, összesen 22 ezer ember által lakott település van a lehetséges árvíz által érintett övezetben.

Ukrajna ökocídiumnak nevezte az esetet. Az ukrán elnöki hivatal szerint a vízerőmű pusztulása a Krímet és a zaporizzsjai atomerőművet fenyegeti. Ezt konkrétan Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője mondta. „Az oroszok felelősek lesznek azért, hogy a Herszon déli részén és a Krímben élő emberektől esetleg megvonják az ivóvizet, esetleg elpusztítják a települések egy részét és a bioszférát. A kakhovkai vízierőmű oroszok általi aláaknázása is a globális élelmiszerbiztonságra mért csapás, amelyet az ellenség tönkre akar tenni. Mert ez a katasztrófa hatással lesz a dél-ukrajnai öntözőrendszerre” – írta Telegram-csatornáján.

Az ukrán Enerhoatom szerint a kakhovkai víztározó vízszintjének gyors csökkenése további veszélyt jelent a ZNPP-re, mivel az erőmű hűtési és biztonsági rendszereinek működtetéséhez vízre van szükség. A vállalat megjegyezte azonban, hogy egyelőre az erőmű hűtésére használt tóban a vízszint 16,6 méter, ami elegendő az atomerőmű biztonságának garantálásához.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a maga részéről közölte, hogy a zaporizzsjai atomerőműnél tartózkodó szakértők gondosan figyelemmel kísérik a helyzetet. Véleményük szerint egyelőre nincs közvetlen veszélyben az erőmű nukleáris biztonsága.

Az ukrán ügyészség nyomozást indított az ökocídiumról, valamint a háborús törvények és szokások megsértéséről szóló büntetőcikkelyek alapján.

A Kreml egyelőre nem kommentálta a kakhovkai erőmű pusztulását. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök összehívta Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának sürgős ülését. „Az orosz terroristák a kakhovkai vízierőmű lerombolásával csak megerősítik az egész világ számára, hogy ki kell őket kergetni az ukrán föld minden szegletéből. Egyetlen métert sem szabad nekik hagyni, mert minden talpalatnyi helyet terrorra fognak felhasználni. Csak az ukrán győzelem hozza vissza a biztonságot. És ez a győzelem el fog jönni. Sem víz, sem rakéták, sem semmi más nem fogja tudni megállítani Ukrajnát” – kommentálta a helyzetet az ukrán elnök.

Ukrajna és egyes katonai szakértők többször is kijelentették, hogy Oroszország valószínűleg a kakhovkai vízierőmű felrobbantására készül. Moszkva válaszul azzal vádolta meg Kijevet, hogy rakétacsapást készít elő az erőmű gátja ellen. Például 2022 októberében az ukrán elnök azt mondta, hogy „a kakhovkai vízerőmű blokkjait és gátját orosz terroristák aknázták alá”. Felszólította a világközösséget, hogy megelőző jelleggel reagáljon egy esetleges terrorcselekményre, és küldjön nemzetközi megfigyelő missziót a vízerőműhöz. Nagyjából ugyanekkor az amerikai ISW egy elemzésében azt írta, hogy Oroszország valószínűleg arra készül, hogy megrongálja a Herszon régióban lévő Kakhovka vízerőmű gátját, és ezt Ukrajnára fogja. Az akkori orosz inváziós parancsnok, Szergej Szurovikin tábornok a maga részéről azzal vádolta meg Kijevet, hogy nagyszabású rakétacsapást készít elő a Kakhovka vízerőmű gátja ellen.

Eddigi ismereteink szerint a gát valóban alá volt aknázva, és Mihajlo Podoljak állítja, miszerint az Orosz Fegyveres Erők 205. motorizált lövészegysége robbantotta fel. Az orosz fél természetesen tagad, ukrán ágyútűzről beszél, sőt: a gát pusztulása után nem sokkal azt állították (nyilván a közvélemény tematizálása céljából), hogy „az orosz szolgálatok megakadályozták egy „piszkos bomba” bevetését az Oroszországi Föderáció területén”. Sajtószakmai szempontból egy „piszkos bomba” valóban fontosabb hír, mint egy gátszakadás, de szintén sajtószakmai szempontból meg kell említenem, hogy míg a gáttal történtekre ezer és egy bizonyíték van, helyszíni felvételektől műholdképekig, a „piszkos bomba” létét csakis és kizárólag az FSZB híresen igazmondó munkatársainak adott szava bizonyítja, semmi más.

Ott tartunk tehát, hogy az ukránok az oroszokat vádolják, az oroszok az ukránokat, szokás szerint. Létezik azonban egy harmadik elmélet is, elég valószínűtlen, de ne hallgassuk el.

Eszerint bizonyos OSINT-elemzők a korábban készült műholdfelvételek alapján azt feltételezik, hogy a gát nem robbanás következtében omlott össze, hanem korábban keletkezett károk miatt. Az elmúlt hetekben készült műholdfelvételek arra utalnak, hogy a gát az összeomlást megelőző napokban további károkat szenvedett. Amint arra a The Washington Post és a Financial Times újságírói, Evan Hill és Christopher Miller rámutatnak, május 28. és június 5. között a gáton átvezető út és a zsilipkapu egyes részei megsérültek vagy megsemmisültek. „Messze nem vagyok mérnök, de lehet, hogy az anyatermészet tette tönkre a gátat, nem pedig az ukránok vagy az oroszok?” – írja a lap.

Hill arra is rámutat, hogy nem sokkal a gát átszakadása előtt a kahovkai víztározó vízszintje soha nem látott magasságot ért el. Mint a The New York Times írta, ez azért történhetett, mert a vízerőművet ellenőrző Oroszország túl kevés zsilipet tartott nyitva.

„Ebből a vízkibocsátásból ítélve a leomlott útszakasz alatt (a június 5-i képen) maga a gát omlott össze fokozatosan. Talán ezért dőlt össze az útszakasz, tekintve, hogy már régen volt ott egy lyuk. Én még régebbi fotókat is megnéztem volna, hogy lássam, milyen régen jelent meg ez a vízkibocsátás”

– kommentálja a fotókat Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence Team alapítója. Felhívja a figyelmet arra, hogy az áttörés előtt készült műholdfelvételeken is látható a vízkiömlés. Levijev egy videóra is hivatkozik, amelyen valószínűleg az erőmű egy volt alkalmazottja mutatja be az erőmű épületét, és azt állítja, hogy nem volt semmilyen találat.

„Személyes véleményem: nem lehet egy gátat az éjszaka közepén úgy felrobbantani, hogy közben senki ne halljon egy hangot sem. Az oroszok minden bizonnyal felelősek a gát lerombolásáért, de erősen kétlem, hogy „felrobbantották” volna. Különben is, senki sem fog igazán hasznot húzni belőle” – mondja Mark Krutov, a Radio Liberty újságírója.

A The Economist újságírója, Oliver Carroll ugyanakkor arról ír, hogy szemtanúk beszámoltak a kiadványnak a „fülsiketítő robbanásról”, amelyet hajnalban hallottak Kakhovkában.

Nos, akárki is robbantotta fel a gátat vagy bárhogyan szakadt át, mi lesz ennek a következménye?

Ukrán szempontból nem sok, legfeljebb nem Kakhovka térségében indul majd az ellentámadás, mert ott jelenleg a Dnyeper folyón csak légpárnás egységekkel, vagy ekranoplannal lehetne átkelni. Orosz szempontból kicsit más a helyzet: mivel az orosz fél várja a támadást, de nem tudja, hol és mikor érkezik, számukra még némi biztonságérzetet is adhat átmenetileg, hogy legalább ebben a zónában nem kell tartaniuk egy partraszállástól. Ilyen alapon – valamint vegyük tekintetbe, hogy maga a gát már régóta alá volt aknázva – egyáltalán nem kizárható, hogy egy orosz főtiszt akciójáról volt szó, aki biztonságban akarta magát érezni, csapataival együtt. És ezért odadobta tizenhatezer ember lakását, életét. De lehet a dologhoz köze a vezérkarnak is, kívánhatták lekötni az ukrán hadsereget az evakuációval, bár mondjuk ha ott akartak volna támadni, Kakhovka térségében, már úgyis mindenek készen kellett volna állnia a lakosság kitelepítésére.

Egyelőre korai volna minden további értékelés, ugyanis még az esemény részletei sem teljesen nyilvánosak, sőt, a katasztrófa, az árvíz jelen pillanatban is zajlik: annyit leszögezhetünk, hogy ez nem természeti csapás volt, hanem emberkéz műve.

És a felelősét ott kell majd a Dnyeperbe hajítani, ahol az a legmélyebb.

Szele Tamás