Ahogy egyre több részlet válik világossá a tegnap hajnali, Moszkvát sújtó dróntámadásról, úgy válik egyre rejtélyesebbé a történet, mármint leginkább műszaki és katonai szempontból. De ha a céljait próbáljuk megérteni, akkor sem járunk sokkal jobban, illetve – érdekes módon a célok körül mintha világosodna valami. Menjünk szépen sorban.

Az az egy tagadhatatlan tény, hogy tegnap hajnalban Moszkvát többszörös dróntámadás érte, melynek szerencsére halálos áldozatai nem voltak, sebesültje kettő, de ők is csak karcolásokat szenvedtek. Ezt még a TASZSZ sem tagadja, sőt senki, kivéve azt a nyájas olvasónkat, aki tegnapi írásom alá szittya daccal vágta oda: „Kamu!”. Azóta sem értem, honnét vette, ugyanis a támadás tényében egyetértett orosz kormánypárt, orosz ellenzék, Európa és Amerika, Moszkva és Washington, a vita a részletek körül zajlik – de hát mit tehetünk, van, akinek nem lehet a szája íze szerint írni, főleg, ha nem is akar az ember.

Ezt tehát tudjuk. Mit nem tudunk? Nem tudjuk

• milyen drónokkal támadtak?

• kik támadtak?

• igazából mit akartak megtámadni?

• és miért?

Akkor kezdjük a részletekkel, azokban bújik meg az igazság (vagy a Sátán, kinek hogy tetszik).

Az első jelentések a Moszkva elleni dróntámadásról hajnali fél öt körül jelentek meg. A védelmi minisztérium állítása szerint mindössze nyolc repülőgép típusú drón vett részt a támadásban, amelyeket „eltaláltak”: három drón az elektronikus hadviselési rendszerek áldozatául esett, és eltérítették célpontjától, míg további ötöt a „Pancir-S” légvédelmi rakétarendszer lőtt le Moszkva térségében. Szergej Sojgu védelmi miniszter azzal vádolta Kijevet, hogy „terrorcselekményt hajtott végre a moszkvai régióban”, „polgári létesítményeket” célozva meg. „Maximálisan kemény választ” ígért az orosz hadsereg részéről.

A drónok számáról szóló állami médiajelentések jelentősen eltérnek a hivatalos beszámolótól. A Baza arról számol be, hogy mintegy 25 drón vett részt a támadásban, míg a Shot 32-ről tesz említést, bár megjegyzi, hogy a szám alacsonyabb is lehet. Az Egyes Csatorna (az ottani köztévé) munkatársa a kora reggeli adásban „médiajelentéseket” idézett, amelyek szerint „körülbelül 20” drón érkezhetett. Három órával később azonban egy másik adásban ezt a számot lefelé korrigálta a hivatalos adatra, és a több tucat drónról szóló információkat „pletykáknak” nevezte, amelyek „elszaporodtak az interneten”.

A moszkvai ügyészség máris azt tanácsolta „a média képviselőinek és a bloggereknek, hogy tartózkodjanak a megbízhatatlan információk terjesztésétől”, ami büntetőjogi vagy közigazgatási felelősségre vonást eredményezhet, és azt javasolta, hogy csak hivatalos forrásokat használjanak a publikációkhoz.

Mivel támadtak?

A rajtaütés során új típusú drónokat használhattak. Mégpedig legalább két, de inkább több különböző típust. A Mash Telegram-csatorna jelentése szerint az egyiket, amelyet a Rublevo-Uszpenszkoje autópálya közelében fekvő Petrovo-Dalneje falu felett repülve filmeztek le, a szakértők egy jelentősen módosított ukrán A–2 Szinicja drónként azonosították. A drón az eddiginél nagyobb méretű és az elektromos helyett belső égésű motor hajtja, ami nyilvánvalóan jelentősen megnöveli az eredetileg 100 kilométeres hatótávolságát. Az ilyen drónokat Harkivban fejlesztik. (Én meg tegnap azt hittem, marháskodok, mikor azt írtam az egyik ismerősömnek, hogy eddigi tudásunk szerint akár még a harkivi repülőmodellező szakkör is lehetett a támadó – nincs kizárva, hogy pont ők voltak).

Alekszej Rogozsin (Dmitrij Rogozsin fia), a Közlekedéstechnológiai Fejlesztési Központ vezetője a TG csatornáján azt írta, hogy korábban ismeretlen, „kacsa” aerodinamikai elrendezésű (a szárnyak az eszköz hátulján vannak) drónokat használtak Moszkva megtámadására. Hasonló eszközöket használtak Rogozsin szerint a Krasznodar elleni néhány nappal ezelőtti támadásnál is. „A meghajtás belső égésű motorral működik, a drón legalább 4 méteres szárnyfesztávolsággal és 400-1000 km elméleti hatótávolsággal rendelkezik” – írta Rogozsin. – „A költségek járművenként 30 000-200 000 dollárra becsülhetők. A rádióelektronikus drónzavarók általában használhatatlanok az ilyen járművek ellen; az egyetlen módja a hatékony elhárításuknak a lelövésük.”

„A támadásban több mint két tucat drón vett részt. Az Ukrjet által gyártott UJ–22 egyik módosítását használták” – mondta Roman Szvitan, repülésoktató, az Ukrán Légierő tartalékos ezredese a Novaja Gazeta Evropa című lapnak. – „Egy új, hasonló tulajdonságokkal rendelkező repülőgép-típusú modellt is alkalmazhattak. Meggyőződésem, hogy a támadás célpontjai a moszkvai és Moszkva környéki hadiipari komplexum vállalatai voltak. Ezek mind magában az orosz fővárosban, mind pedig számos szatellitvárosában találhatók. Ott gyártják azokat a rakétákat, amelyekkel az oroszok Ukrajnát támadják.”

Roman Szvitan szerint Ukrajna már hónapokkal ezelőtt alacsony költséggel állította üzembe a drónok gyártását, és most már kereskedelmi mennyiségben gyártja őket. Legközelebb tehát egy egész hullámnyi, tucatnyi halálos repülő eszköz támadására számíthatunk. Mindezt azért teszik majd, hogy legyőzzék Oroszország légvédelmét, és arra kényszerítsék őket, hogy nagy mennyiségű lőszert pazaroljanak a célpontra.

„Egy ilyen drón kamikaze üzemmódban akár 20 kilogramm robbanóanyagot is szállíthat mintegy 1500 kilométeres távolságra, ami elég ahhoz, hogy gyengén megerősített célpontokat, például üzemanyagraktárakat vagy gyutacs-komponensek raktárait találja el, ahogyan ez már többször is megtörtént Oroszország különböző régióiban” – folytatta a történetet Switan. Ezek a drónok mélyen az ukrán vonalak mögül indíthatók. Alacsony, 100-150km/h sebességük ellenére képesek kijátszani a radarokat és elkerülni az orosz légvédelmet.

Nagy valószínűséggel az UJ–22 Airborne-t (is) használták a támadáshoz, és ezzel Szergej Migdal volt izraeli rendőr és különleges szolgálati tiszt, katonai szakértő is egyetért. „Tudomásunk szerint Ukrajna jelenleg is fejleszt nagyobb drónokat, de az általam látott felvételek és képek alapján ezúttal az Airborne-ról van szó. Nagyon jellegzetes sziluettje van.”

Roman Szvitan szerint a lakóépületeket ért találatokat az orosz légvédelmi és elektronikai hadviselési rendszerek, valamint természeti tényezők is okozhatják. Például egy drón erős széllökések hatására megváltoztathatja a röppályáját és a magasságát. Emellett Szvitan szerint rendkívül nehéz a drón útjába kerülő minden épületet számításba venni. Különösen akkor, ha rendkívül alacsony magasságban repül, gyakorlatilag az épületek között haladva.

A Meduza egy, magát megnevezni nem akaró szakértője a navigációs rendszer hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Szerinte:

„Az sem teljesen világos, hogy milyen navigációs rendszerrel rendelkeztek ezek a drónok. GPS alapján repültek? A GPS nem működik túl jól Moszkva felett, különösen, ha a drónt előzetesen észreveszik: a jelet valószínűleg zavarják. Ha inerciális navigációval rendelkeztek, az még bonyolultabb, mert nagyon pontatlan. Akkor ezek a drónok csak nagyjából ugyanarra a területre esnek a célponttól – több száz méter vagy kilométeres eltéréssel a tervezett célponttól – nem tudni, mekkora a körkörös várható szórásuk. Valószínűleg nem beszélhetünk az optikai navigációs rendszerről – túl bonyolult és drága.”

A robbanófejek is különösek voltak. KZ–6 típusú kumulatív töltetet használtak legalább egy esetben (ez volt az, amelyik nem robbant fel, de begurult egy lakószobába, ilyen esetben lábujjhegyen ajánlatos megkerülni és csak biztos távolságban kezdjünk ész nélküli menekülésbe...). Innentől kezdve teljes a zűrzavar. Ez a robbanófej ugyanis nagy, erős, szilárd tárgyak ellen hasznos, másra nem igazán jó. Persze lehet, hogy csak ez volt kéznél. Az előbb említett szakértő szerint:

„Ennek a drónnak a robbanófeje valamiféle „kolhoz”. Olyan érzése támad az embernek, mintha azoknak, akik összeszerelték valahol a raktárban kéznél lett volna néhány alkatrész, némi robbanóanyag, és megpróbálták beépíteni a drónba. Az egész dolog improvizációnak tűnik, egy kísérletnek arra, hogy „helyben” készítsenek valamit. Ez a drón úgy készült, hogy megpróbáltak valahogy rögtönözni: egy vitorlázórepülő-modellből alakították ki és egy olyan robbanófejet adaptáltak hozzá, aminek egyáltalán semmi köze a repüléshez. Valóban furcsa, de sem a drón típusa, sem az építésének részletei nem ismertek.”

Mit találtak el?

Moszkva:

Legalább három drón csapódott lakóépületekre Moszkvában. Elsőként a Novaja Moszkva kerületben, az Atlaszova 11. szám alatti épület lakói számoltak be a 25. emeleten történt robbanásról. A robbanás több közeli lakás ablakát is kitörte. Körülbelül egy órával később egy drón csapódott be egy 16. emeleti lakás ablakába a Profszojuznaja utca 98. szám alatt, Moszkva délnyugati részén, amelynek darabjai az udvarra hullottak. Az épület három részéből evakuálták a lakókat. Később egy drón csapódott be a Leninszkij proszpekt 92. szám alatti épület 1. számú épületébe. A robbanófej a 16. emeleti lakásban élő két diáklány hálószobájába hatolt be, szomszédjuk a Mashnak elmondta: „Fel sem ébredtek. Később már felültek, mondván, hogy templomba kell menniük. Azt mondták, nem is értették, hogy mi ez, ami ott fekszik. Betörte az ablakot és berepült a szobába”. A szerkezet fő része a becsapódáskor elvesztette a szárnyait, és egy parkolóra zuhant.

A drón becsapódásait követően két ember orvosi ellátásra szorult – jelentette Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester. Dél körül a Leninszkij proszpekt és a Profszojuznaja utca épületeinek lakói visszatérhettek lakásaikba. A TASZSZ helyszíni tudósítója később arról számolt be, hogy az Atlaszova utcai épület egyik lakója kisebb sérülést szenvedett.

Moszkvai hírügynökségek interjút készítettek az érintett épületek lakóival, akik többsége félelmét fejezte ki. „Felkeltem, hogy megetessem a macskát, és láttam, hogy az ablakon lévő szúnyogháló fele befelé hajlott, és csak most értettem meg, hogy ez lehetett a lökéshullám. Riasztó, sajnálom a szép házat” – osztotta meg az Atlaszova egyik lakója. „Most már nem világos, hol biztonságosabb: otthon, egy bunkerben vagy az utcán” – mondta egy anyuka a Profszojuznaja utcai házból, ahol a szilánkok egy játszótér közelében hullottak le.

Rubljovka:

A Moszkva melletti Rubljovka, a Rubljovo-Uszpenszkoje autópálya mentén összpontosuló Rubljovka gazdag negyedeiben egy sor drónt lőttek le – derül ki az Alekszandr Hszinstejn állami duma-képviselő által közzétett listából. A dróntalálatok egy részét szemtanúk videói is dokumentálták.

Iljinszkoje, a Hszinstejn által említett falu, ahol egy drónrobbanást rögzített a kamera, szomszédos a Zsukovka XXI exkluzív lakónegyedével, egy 50 házból álló, az orosz ultragazdagok számára tervezett közösséggel. A terület olyan személyiségek otthona, mint Oleg Novikov, az AST, Oroszország legnagyobb könyvkiadójának elnöke, és Szergej Kurcsenko oligarcha, akit Ukrajnában nagymértékű sikkasztás miatt köröznek. Délebbre, Zsukovka Vlagyimir Putyin első két elnöki ciklusa alatt több magas rangú tisztviselőnek adott otthont, köztük Vlagyiszlav Szurkovnak, a Kreml egykori politikai operátorának, Nyikolaj Patrusevnek, az FSZB volt vezetőjének, jelenleg a Biztonsági Tanács titkárának, valamint Szergej Sojginak.

Egy másik falut, a Chateau Sovereign nevű tekintélyes lakóparkkal határos Tyimoskinót is találat érte. Az eredetileg 13 moszkvai család által megvásárolt birtok hamarosan 75 házból álló településsé vált, „ahol az aktív üzleti vagy szolgálati tevékenységből való kilépés után teljes nyugalomban lehet élni” – mondta Nijaz Askhanov, a fejlesztő cég vezérigazgatója. Egy Dzsigan nevű rapper jelenleg 200 millió rubelért (mintegy 2,6 millió dollárért) próbálja eladni a faluban lévő házát.

Romaskovo, a listán szereplő másik falu mindössze néhány kilométerre nyugatra fekszik a híres Barvikától, a Kreml tisztviselőinek és minisztereinek nem hivatalos találkozóhelyétől, amelyet maga Putyin is gyakran látogat. Razdorij arról ismert, hogy itt laktak Mihail Gorbacsov és Borisz Jelcin elnökök, most például Mihail Mihejev, az FSO (Szövetségi Védelmi Szolgálat) tábornokának ad otthont. A zöldmezős település, bár északabbra fekszik, luxus tekintetében sem marad el déli szomszédaitól: Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója 240 millió dolláros palotát építtetett itt.

Egy barvikai lakos a Mediazonának elmondta, hogy bár nem került sor evakuálásra, egész délelőtt robbanások hallatszottak. Viktor Bondarenko, egy másik barvikai lakos az Instagramon azt posztolta, hogy reggel fél hét körül hangos robbanás hangjára ébredt. Anasztaszija Volocskova balerina szintén arról panaszkodott, hogy „rémisztő robbanásokra” ébredt.

A Hszinstejn által említett területektől nem messze, Novo-Ogarjovóban található Vlagyimir Putyin rezidenciája. Január végén jelentették, hogy a rezidenciától 10 kilométerre (kb. hat mérföldre) telepítettek egy „Pancir-S1”-re hasonlító légvédelmi rendszert.

Mit tett a légvédelem?

A légvédelem a védelmi minisztérium szerint a helyzet magaslatán állva minden támadást elhárított, mindenki más szerint ült a fűben és reszelte a körmét. Az a helyzet, hogy Szergej Migdal például biztos benne: az orosz stratégiai légvédelem nincs felszerelve az olyan célpontok felderítésére és megsemmisítésére, mint a drónok. A probléma az, hogy a radarok nagyon rosszul „látják” az ilyen légi objektumokat, amelyek általában kompozit műanyagból készülnek, és kevés fém alkatrész van a szerkezetükben. A hatékony észlelésükhöz számos megfigyelőállásra van szükség, amelyek optikai és hangtechnikai eszközökkel működnek. Mivel Moszkva hatalmas metropolisz, a levegőből ilyen módon megbízhatóan lefedni szinte lehetetlen feladat.

Roman Szvitan meg van győződve arról, hogy a Moszkva központjába telepített orosz légvédelmi rendszerek nagyobb veszélyt jelentenek a civilekre, mint maguk a támadó drónok. Hiszen ezek hatótávolsága több tíz kilométer, és a „földbe csapódó” lövedékek és rakéták nagy valószínűséggel végül maguk is lakott területekre zuhannak. Mint mondta:

„Sok légvédelmi rendszer rakétaelhárító eszközei több tízezer kis robbanófejjel vannak megtöltve. Az ilyen lövedékek felrobbanásának következményei jól láthatóak azokon a helyeken, amelyeket Oroszország föld-felszín elleni SAM rakétákkal támad. Ezek rendkívül veszélyes fegyverek. Különösen a civilekre nézve, akiknek nem volt idejük fedezékbe vonulni.”

Mik az eddigi következmények?

Mármint azon kívül, hogy a Kreml is ül a fűben, reszeli a körmét és hülyeségeket beszél, ahogy a régi vicc mondja? Szinte semmi. A támadást követően a rendőrség Új-Moszkvában „drónellenes fegyverekkel járőrözik az utcákon”, és szelektíven megállítja az autókat okmányellenőrzés céljából. Moszkvában GPS-hibák tapasztalhatók. A Baza szerint a rendőrség és a különleges szolgálatok munkatársait a moszkvai régióban a lezuhant drónok törmelékei és robbanószerkezet-alkatrészek felkutatására küldik, átfésülik az Odinszovszkij és Krasznogorszk körzetek erdeit.

A Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított „terrorizmus” címén. A Kommerszantnak nyilatkozó, a biztonsági erőknél dolgozó forrás szerint a támadást az Ukrán Fegyveres Erők, az ukrán különleges szolgálatok, esetleg oroszországi támogatóik szervezték. Mindazonáltal a forrás kijelentette, miszerint a nyomozás feltételezi, hogy a drónok nagy valószínűséggel ukrán területről jutottak el a fővárosba.

Mi volt a támadás célja?

Erre a legnehezebb választ adni. Míg a kivitelezés a Commodore 64-re írt, nyolcvanas évekbeli „Raid over Moscow” című játékot juttatja az ember eszébe, ami nálunk egy teljes nemzedéket traumatizált, illetve azt a részét, amelyik nem jött rá, hogy a hangárajtó az „F7” megnyomására nyílik, a hatás és a feltételezhető célpontok (a Rubljovka, Odincovo, Zsukovka, Iljinszkoje) már inkább a Doolittle-féle tokiói rajtaütésre emlékezetnek.

Ha sikerült volna egy-két magas rangú párt-, állami- vagy gazdasági vezető házát eltalálni, annak még komolyabb lett volna a pszichológiai hatása, de így is sikerült tudatosítani a moszkvai elitben: a háború valóságos és Moszkvában van, nem valahol messze. Őket is elérhetik a robbanófejek, míg a harcok zajlanak, ők maguk sincsenek biztonságban. Vége a nyugalmuknak. Ha a támadás célja ez volt, tökéletesen elérte, még Prigozsin és Girkin is hisztérikusan ordítozik, hiszen az ő családjuknak is ott van lakása. Egyetlen ember csörteti a kardot most orosz földön, Ramzan Kadirov, csak ő követel vérbosszút, de neki könnyű így viselkedni Groznijból: Moszkvában ő is kisebb fiú lenne.

Ha valaki azt akarja, hogy a Kreml összeomoljon, legokosabb először az oszlopait megingatni. Ez most sikerült.

Összegezve: valóban többet tudunk a moszkvai rajtaütésről ma, mint tegnap ilyenkor, de messze nem eleget ahhoz, hogy bármi biztosat kijelenthessünk. Várjunk még egy keveset, hátha kiderül még néhány dolog, de nagyon ne reménykedjünk.

Valami azt súgja nekem, hogy ebben a történetben teljesen tisztán soha nem fogunk látni.

Szele Tamás