Forgókínpad

Forgókínpad

Dróntámadás Moszkva ellen

2023. május 30. - Szele Tamás

Mozgalmas reggelre ébredtünk, a hajnali eseményeknek egészen biztos, hogy komoly befolyásuk lesz az ukrajnai háború alakulására, akkor is, ha komoly károk nem estek miattuk: ne is kerteljünk tovább, az a helyzet, hogy Moszkvát dróntámadások érték reggel, lakóházak sérültek meg, bár ugyanezt sokkal inkább elmondhatnánk Kijevről.

drontamadas_moszkva1_majus_30.jpg

Foglaljuk össze, amit tudunk. Lakóépületeket találtak el drónok Moszkvában május 30-án. Az egyik drón a Profszojuznaja utcában, egy másik pedig az új-moszkvai Atlaszova utcában zuhant egy házba. A Profszojuznaja utca 98. szám alatti házban egy drón csapódott be a ház felsőbb emeleteibe, tönkretéve az épület homlokzatát és üvegezését; három lépcsőház lakóit evakuálják. Az Atlaszova utcában a drón szintén tönkretette az épület homlokzatát és felső emeletének üvegezését – jelentette a RIA Novosztyi.

A mentőszolgálatok a Leninszkij sugárúton is kimentek egy házhoz, amelyre állítólag szintén drón csapott le. A 112 jelentése szerint a Leninszkij sugárúton történt drónbecsapódásnak vannak sérültjei, számukat nem pontosították. Az Udalcova utcán a Leninszkij sugárúttól a Mihail Pevcov utcáig lezárták a forgalmat – közölte a moszkvai közlekedési hivatal.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester elmondta, hogy a dróntámadás kisebb károkat okozott több épületben a városban, „senki sem sérült meg súlyosan”. „A város összes mentőszolgálata a helyszínen van. Tisztázzák a történtek körülményeit” – írta Szobjanyin. – Arra kérem önöket, hogy csak a hivatalos forrásokban bízzanak, és ne terjesszenek ellenőrizetlen információkat". Később Szobjanyin pontosította, hogy két ember kért orvosi segítséget. Senkit nem szállítottak kórházba, mondta, és a helyszínen biztosították a szükséges ellátást.

A drónokat Moszkva térségében lőtték le. Robbanásokat hallottak Odintsovo és Krasznogorszk környékén, valamint a Novorizsszkoje és Rublevszkoje autópályák mentén – jelentette a Dozhd. Andrej Vorobjov, Moszkva régió kormányzója elmondta, hogy több drónt lőttek le, amint Moszkva felé közeledtek. „Ma reggel a Moszkvai Terület egyes kerületeinek lakói robbanások hangjára ébredtek – ez a légvédelmi rendszerünk működése volt. Több drónt lőttek le Moszkva megközelítése közben. Arra kérem a lakosokat, hogy maradjanak nyugodtak” – írta Vorobjov.

A Baza szerint mintegy 25 drón vett részt a támadásban – többségüket a légvédelem lőtte le Moszkva külvárosaiban, néhány drón fákba és drótokba akadt, miközben nagyon alacsony magasságban repültek. Három drón lakóházakba csapódott, de egynek sem sikerült felrobbantania a robbanótöltetét.

Az orosz védelmi minisztérium szerint nyolc repülőgép típusú drónt lőttek le. „Hármat közülük elhárított az elektronikus hadviselés, elvesztették az irányítást, és eltértek a tervezett céltól. További öt drónt a Pancir–S föld-levegő rakétarendszer lőtt le Moszkva közelében” – idézte a RIA Novosztyi a védelmi minisztériumot. A hadügyminisztérium nem pontosította, hogy hány drón vett még részt a támadásban.

Moszkvában a dróntámadás után zavarták a mobilinavigációs jeleket. A taxisok és a kamionsofőrök GPS-hibákra panaszkodtak – írja a Mash. A rendőrség számára a Telegram-csatorna szerint életbe léptették a „Tájfun” tervet – a vészhelyzet elhárításában részt vevő személyzet összehívását.

A Moszkvát és a moszkvai régiót támadó drónok között új típusú drónok voltak. Ezek repülőgép típusú drónok voltak, kacsaelrendezésűek (azt hívjuk így, amikor előre kerülnek a vezérsíkok és hátra a szárnyak), benzines belsőégésű motorral felszerelve és KZ–6 típusú tölteteket hordozva – mondta Alekszej Rogozsin, a Közlekedéstechnológiai Fejlesztési Központ Autonóm Nonprofit Szervezet vezetője. A Mash azt írja, hogy ez az ukrán A–2 Szinyica drón módosított változata. Szintén a SHOT forrása szerint az Ukrjet által gyártott UJ–22 légidrón is részt vett a támadásban.

A Mash írhatja ezt, de biztosat még nem tudunk. Annyi viszont tagadhatatlan, hogy nagy robbanótöltetek nem lehettek a drónokon, hiszen gyakorlatilag minimális kárt okoztak. És azt már a kijevi csatában is megmutatta az ukrán hadsereg, hogy ha ők drónnal célba akarnak juttatni valamit, az célba is jut: a mai esetben vagy nem ők küldték ezeket a gépeket, vagy nem akartak nagy kárt tenni az orosz fővárosban.

Tettek viszont az oroszok a moszkvai támadással egyszerre Kijevben, jóval nagyobbat, mint ami náluk esett. Május 30-án éjjel Ukrajnát újabb Shahed–136/131 dróntámadás érte. A légierő parancsnokságának jelentése szerint összesen 31 kamikaze drónt lőttek ki.

A hadsereg szerint a légvédelmi erőknek sikerült 29 drónt lelőniük Kijev felett.

A kijevi városi katonai közigazgatás szerint ez a harmadik támadás a város ellen az elmúlt 24 órában. Az előzetes jelentések szerint a támadást hullámokban, több irányból hajtották végre. A lezuhanó drónok roncsai a város különböző részein épületeket rongáltak meg.

A Golosejevszkij kerületben egy többemeletes épületben tűz ütött ki a lehulló törmelék miatt. Az előzetes jelentések szerint egy ember meghalt, további három pedig megsérült. Húsz embert evakuáltak. „Valószínűleg az emeletek közötti mennyezetek omlottak be, a keresési munkálatok folyamatban vannak” – közölte a városvezetés Telegram-csatornája.

Vitalij Klicsko, a város polgármestere szerint a lezuhanó törmelék következtében két magánház is kigyulladt a Darnicsa negyedben. A Pecserszki járásban három autó gyulladt ki. A Podilszkij kerületben egy lakóházban keletkezett tűzről is érkeztek jelentések. Klicsko szerint az éjszakai támadás következtében négy ember került kórházba.

Május 28-án éjjel Kijevet drónok támadták. Az AFU légierő parancsnoksága akkor azt közölte, hogy 54 iráni gyártmányú kamikaze drónt lőttek ki ukrán területre, amelyek közül 52-t a légvédelmi erők lelőttek. Május 29-én éjjel drónokkal és cirkálórakétákkal támadták a várost – a légvédelmi erők 40 légi célpontot lőttek le a város felett. Kijevet később újabb cirkálórakéta-csapás érte.

Tehát Kijevnek volna miért haragudnia, volna mit viszonoznia. De vajon egyáltalán van nekik ilyen képességű drónjuk? Tudjuk, hogy van, már a május eleji, a Kreml ellen intézett dróntámadás idején írtam róluk, azonban az AeroDrone D–80 Discovery és E–300 Enterprise még csak nem is hasonlít sem a mostani eszközökre, sem az akkoriakra. (Az akkoriak engem orosz Orlanokra emlékeztettek, de ez pusztán szubjektív vélemény).

De ha két ilyen típusú drónjuk van: lehet akárhányféle is. Erre látszik utalni az elmúlt napok pár különös híre. Például az, hogy két drón támadott meg egy olajvezetéket a Pszkov megyei Litvinovo falu közelében május 27-én reggel – közölte Mihail Vedernikov, a régió kormányzója.

Adatai szerint a támadás megrongálta az olajvezeték adminisztrációs feladatát. „Áldozatok nem voltak. Az operatív szolgálatok jelenleg a helyszínen dolgoznak” – tette hozzá a kormányzó.

Korábban a Baza távirati csatorna azt írta, hogy drónok támadták meg a Transznyeft egyik olajszivattyúállomását. „Két drón zuhant le az olajszivattyúállomás területén. Két robbanás következett be. A támadás megrongálta három adminisztratív épület homlokzatát és üvegezését” – áll a jelentésben.

Az ukrajnai teljes körű orosz invázió kezdete óta Oroszország régióit rendszeresen érik dróntámadások. Konkrétan Krasznodarban történt robbanás 26-án éjjel, amely több épületben is kárt okozott. Venyamin Kondratyev, Krasznodar régió kormányzója később azt állította, hogy két drón „zuhant le” a városban. A Shot nevű Telegram-csatorna ezután azt feltételezte, hogy a csapás célpontja egy mobiltelefontorony volt.

Körülbelül ennyit tudunk, akkor most szedjük össze a gondolatainkat és tegyünk rendet közöttük.

Az elmúlt napok dróntámadásaiban az a közös, hogy amennyiben ukrán eszközök hajtották végre őket, meglepően nagy a hatósugaruk – Moszkvától Pszkovig és Krasznodarig elérnek mindenhova – alacsony a célzási pontosságuk (nem hinném, hogy moszkvai lakóépületek ellen indították volna őket, de Litvinovóban sem tették tönkre a szivattyúállomást) és kicsiny erejű robbanótöltetet hordoznak. Ami ráadásul nem is mindig „működik el” (bocsánat, ez a helyes szakkifejezés).

Oka volna Ukrajnának ezekre a támadásokra, méghozzá bőségesen, elég ránézni a Kijev utcáin bombatámadások elől menekülő iskolás kislányokra (akiket egy tegnapi videó mutat) és mindenkinek kinyílik a bicska a zsebében.

Azonban mi a helyzet akkor, ha nem az ukrán hadsereg drónjairól van szó, hanem az orosz erők lövik saját magukat, hogy ezzel ürügyet teremtsenek egy drasztikusabb lépéseket bevető politikai programra? Itt elsősorban az általános mozgósításról, a hadigazdaság teljes bevezetéséről és nukleáris fegyverek esetleges alkalmazásáról lehet szó.

Akkor bizony érthetővé válnak a hatalmas távolságok, melyek kilógnak minden megszokott hatósugárból, hiszen elég a drónt a szomszédból elindítani, érthető az alacsony találati pontosság és a kicsiny robbanótöltet (saját magukban nem szeretnének túl nagy kárt tenni), szóval logikus lenne ez a megoldás is. Ráadásul egyes információk szerint kezdenek rendszeressé válni a Kaszpi-tengeren keresztül Oroszországnak küldött iráni drón- és hadianyag-szállítmányok, Teherán meg pont olyan drónt gyárt le Moszkvának, amilyent az parancsol.

Mindemellett ne feledjük: Putyinnak uralma elején, annak megszerzésekor és megszilárdításakor egyszer már „hoztak szerencsét” a magasházak elleni robbantásos támadások, melyekről később kiderült, hogy nem a csecsenek követték el őket, hanem az FSZB.

Ez is egy megoldás lenne, amint az is, hogy valóban ukrán drónok támadtak Moszkvára. Ha viszont mindkét féllel és mindkét fél híveivel is udvarias szeretnék lenni, olyant írnék, hogy mondjuk Izland vagy Tanzánia áll az akció mögött. Nem lenne igaz, de nem sértődhetne meg senki.

Inkább nem leszek udvarias.

Ez a két lehetőség van, melyeket vázoltam: és nem a mi rokonszenvünktől függ, melyik lesz helytálló, hanem a tényektől. A tudatunktól független valóságtól.

Hm, ezt a kifejezést mintha Marx is használta volna.

Az tény, hogy nem háborús helyzetben.

Viszont ide illik.

Méghozzá tökéletesen.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása