Forgókínpad

Forgókínpad

Piszok Alfréd málnaszőre

2022. augusztus 08. - Szele Tamás

Van a sajtószakmának egy nagy átka, az, amit a sakkban úgy hívunk: „fogott figura lép”. Nálunk az egyszer megkezdett témát nem lehet abbahagyni, addig kell űzni, mint a sebzett vadat, ameddig van benne leheletnyi erő is, míg teljesen el nem ejtjük, ki nem írjuk belőle az utolsó csepp információt is.

gyongyosijpg.jpg

Azonban ami tegnap még tragédiának tűnt – dr. Ujhelyi István törvényjavaslat- és népszavazás-tervéről beszélek, ami könnyen egy magyar kilépéshez is vezethetett volna az Európai Unióból – az ma inkább krimire hasonlít és szerintem holnap-holnapután tragikomédiába fordul. Mint nálunk minden.

Annyit azért ismételjünk át a szappanopera tegnapi részéből, hogy értse is mindenki, miről van szó, miszerint Ujhelyi dr. egy törvénytervezetet kívánt beadni, mely szerint az Országgyűlés köteles törvényt alkotni Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről. Ha ezt meghozzák, jó, ha nem, akkor országos, tehát ügydöntő népszavazásra bocsátja a kérdést. Ily módon tehát szerinte amennyiben magától vagy az össznépi kényszer hatására, de meghozza a Parlament ezt a törvényt, elhárul Magyarország kilépésének veszélye az Európai Unióból.

Tegnap azon kombináltam hogy ennek a dolognak milyen rákfenéi lesznek, ugyanis annyira ismerem az Országgyűlést, hogy tudjam: a törvényjavaslatot mindenképpen lesöprik, a népszavazást pedig Unió-ellenes kampánnyá változtatják, az orosz propagandaszervek testvéri segítségnyújtását is igénybe véve.

Nincs is szebb annál, mint amikor feldübörögnek a testvéri trollok.

Az ötletet már tegnap is David Cameronéhoz hasonlítottam, aki átnézte a felméréseket, biztos volt a britek Unió-pártiságában és egy kis politikai népszerűség reményében feltette népszavazásra a kérdést: „Ugye, kedves britek, nem akartok kilépni az Európai Unióból?” A kedves britek pedig vagy nem mentek el szavazni, vagy akik elmentek, azt válaszolták: „De, ki akarunk lépni!” Cameeron ezzel politikusként megbukott, az Egyesült Királyság pedig most is nyögi az ötletet. Pedig jónak tűnt, és a felmérések szerint csak nyerni lehetett volna vele.

Kár, hogy a valóságban nem a kettes jött be, mikor tizenkilencre lapot kértek.

Itt is arról lehetett szó, hogy – akár az érintett politikus, akár a pálya szélén egyensúlyozó MSZP – egy biztosnak tűnő ötlettel próbáltak politikai sikert elérni, csak mindenki elborzadt a várható következményektől. De van olyan, aki még az MSZP-nél is rosszabbul áll, ez a Jobbik, ők kapva kaptak az ötleten, vagy inkább nyúlván nyúlták le, azt állítva, hogy „ők már régebben dolgoztak ezen a kérdésen”. Ebben az országban tényleg nem lehet leejteni egy ötforintost úgy, hogy koppanjon is – ellopják még a levegőben – hát még a hasznosnak tűnő, de nem védett ötleteket mennyivel inkább plagizálják!

Így esett, hogy a Jobbik elnöke, Gyöngyösi Márton ma hajnalban frissen vasalt fehér inget öltött, kék nyakkendőt, felvette a legszebb, pezsgőszínű, derékban kicsit szoros ünnepi zakóját és elrohant a Nemzeti Választási Irodába leadni a Jobbik népszavazási kérdését (ami már nem is beszél törvényalkotásról), mielőtt Ujhelyi dr. leadná a magáét. Felesleges dolog volt sietni oly nagyon, mert Ujhelyi a rengeteg kritika és „a felesleges párhuzamosságok elkerülése miatt” akkorra már úgy döntött: „fiókban hagyja” a saját javaslatát, de a legfelső fiókban, legyen kéznél mindig. Akkor lássuk mit bocsát ott volna ő népszavazásra és mit a Jobbik?

Az Ujhelyi-verzió:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt Magyarország Európai Uniós tagsága iránti elkötelezettségéről?”

A Jobbik-féle:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, ami Magyarország Európai Unióból kilépését eredményezheti?”

Mondjuk Gyöngyösi se gondolta volna, mikor 2012-ben még uniós zászlót égetett a pártja, 2014-ben kihajigálták az uniós zászlókat a Parlament ablakán, 2015-ben pedig olyan közleményt adtak ki, miszerint „A Jobbik álláspontja változatlan, az Európai Unió (EU) jelenlegi formájában hosszú távon káros Magyarországnak”, hogy 2022-ben vőlegénynek öltözve fog kampányolni az EU-tagság mellett, épp csak virágcsokor nem lesz nála. De vissza a kérdésekhez: az Ujhelyi-féle egy törvény meghozataláról szól, amire ugyan nem nagyon volna hajlandó az Országgyűlés, de rá lehetne kényszeríteni népszavazással, ellenben a Jobbik verziója az Országgyűlés jogainak csökkentéséről szól.

Országgyűlés legyen a talpán, ami ilyesmibe belemegy kényszer nélkül, de hát nem is javasolják a törvényhozásnak: egyből népszavazásra vinnék.

No igen, csakhogy: pont a Jobbik?

És ezzel visszaértünk abba az ingoványba, aminek a saráról azt hittük: a választások után végképp leráztuk a csizmánkról. Nem lehet nem észrevenni a tudatos politikai manipulációt, ugyanis az már áprilisban is látszott, hogy a Jobbik sokak számára elfogadhatatlan – magam is közéjük tartozom, szerencsére tőlem nem várta senki, hogy „gumikesztyűben, befogott orral” a jelöltjükre szavazzak, mert nálunk nem jutott el odáig a jobbikos versenyző. De ez vakszerencse volt, nem több.

Ha én ki akarnám léptetni Magyarországot az Unióból, hogy látnék neki?

Elsősorban hatalmas és kaotikus Unió-ellenes kampányt indítanék, ez permanensen zajlik is, nem kevés orosz hátszéllel és álhírrel, konteóval. Az kell a szavazónak, meg a seprőpálinka.

Aztán gondosan népszerűtlenné tenném az uniós tagság pártolását. Ez a legjobban a Piszkos Fred-módszerrel elérhető, aki, mint köztudott, addig dicsérte Fülig Jimmyt, míg azt majdnem agyonverték és egyéb kellemetlenségei is támadtak. Keresni kell egy kell kellőképpen népszerűtlen, ellenszenves embert vagy csoportot és rábírni őket, hogy teljes mellszélességgel álljanak ki az Unió mellett, mégpedig saját, egyéni kezdeményezésként, amiből az eredeti, szalonképes ötletgazda már ki is száll, és mindjárt bukik a népszavazás, ugyanis még a legnagyobb Európa-hívek sem fogják szívesen adni a nevüket a Jobbik saját kezdeményezéséhez.

Áprilisban még lehetett azzal érvelni, hogy „a Jobbik csak egy párt a koalícióból, a többi kedvéért fogadjuk el a stratégiai szavazás elvét, és most az egyszer, kivételesen ikszeljünk rájuk”, de ez most már lehetetlen, a népszavazás mindenestől egyedül a Jobbiké lett, ők meg nem fognak mást beengedni abba az akcióba, amitől a pártjuk feltámadását várják.

A magyar választó szavazásában meggondolatlan, politizálásában szélsőséges, a magyar ló kétdimenziós, nincs háta csak két oldala, egyikről esünk a másikra: ha rájön majd mindenki, hogy a kérdés úgy tevődik fel, miszerint a Jobbik javasolja az Európa-pártiságot, a kormány az ellenkezőjét, félek, hogy – főként az elkötelezett nem-jobbikos párthívek – azonnal elkezdenek a Jobbik miatt Európa ellen kampányolni, minden erejükkel.

Szóval, most a politikai árukapcsolás minálunk gyakori esetével van dolgunk, és ha a helyzet bonyolultabb egy faéknél, tehát nem arról van szó, hogy egyik oldalon a szépek, jók és okosak állnak, a másikon a csúnyák, rosszak és buták, a választó megzavarodik, úrrá lesz rajta a kognitív disszonancia, sutba vágja az eszét és pillanatnyi érzelmei hatása alatt dönt, rendszerint rosszul.

Ha lesz ilyen népszavazás, mikor kerülhet rá sor?

A legnagyobb valószínűség szerint télen, mikor hideg lesz és vagy nem lesz gáz, vagy nagyon drága lesz. A didergő választóra minden csatornából dőlni fog a propaganda: „Brüsszel miatt fázol!”, tehát nagyon is lesznek pillanatnyi érzelmei. Az esze meg már úgyis megállt: úgy behúzza az ikszet a „nem” mellé, mint a huzat. Kit érdekelnek a következmények? A józan eszét, azt, de az csak a népszavazás másnapján jön meg, Valóság nagybátyánkkal együtt, ahogy a briteknél is történt, mikor is a statisztikák kimutatták, hogy a választók többsége másnap keresett rá a Google-ben arra, higy „mi is az a Brexit?” – tehát arra, mit szavazott meg előző nap.

Azért azt ne felejtsük már el, hogy ez a népszavazás nem Magyarország uniós tagságát vagy kilépését dönti el. Ez csak arról szól majd – ha szól –, hogy az Országgyűlés egyáltalán foglalkozhasson-e a kilépés gondolatával, hozhasson-e róla törvényt.

Ami viszont azt jelenti, hogy ilyen gondolat, szándék igenis bujkál az Országgyűlésben.

Ha lesz népszavazás, komoly dilemma előtt állunk majd, ami nem biztos, hogy a véletlenek összjátékának lesz köszönhető.

Hát, nem lennék a saját magunk helyében, az is biztos.

Akárki is kavarja, ez Piszkos Fred málnaszőre.

Abban vagyunk, benne.

És kavarják.

 

Szele Tamás

süti beállítások módosítása