Ha valaki megkérdezné, mi is az a Roszgvargyija, amiről a hírekben annyit olvasunk, az elfogult Putyin-rajongók elit alakulatnak írnák le, a velük ellentétes nézeteket vallók jeleznék, hogy a csecsen kadiroviták is a Roszgvargyijához tartoznak, az átlagember pedig annyit értene a dologból, hogy valamiféle katonák. Meg, amint látom, botcsinálta pedagógusok is.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba: a Roszgvargyija alapvetően az Oroszországi Föderáció Nemzeti Gárdája. Nagy létszámú alakulat – a teljes állomány eléri a 340 000 főt, bár ennek jelentős része nem harcol – de elit gárdának nem nevezném. Eredetileg nem is használták annak, tulajdonképpen rendészeti feladatokra szánták őket, tömegoszlatástól forgalomirányításig, és ehhez illő a kiképzésük és a felszerelésük is. A Roszgvargyija állománya önkéntes és szerződéses katonákból áll, azt már én teszem hozzá, hogy az Oroszországi Föderáció egyes vidékeiről azért lépnek be sokkal többen, mint mondjuk Szentpétervárról vagy Moszkvából, mert például Dagesztánban vagy Burjátföldön ez a megélhetés egyetlen biztonságos útja. Az átlagférfi vagy gazdálkodik és megél belőle, ahogy tud (de nem tud), vagy gárdistának áll, ami szintén nem aranyélet, de biztos és viszonylag elégségesnek mondható az illetmény.

Sokakat lepett meg a bevetésük a mostani háborúban, ráadásul az első vonalban, főleg, mikor kiderült, hogy nekik azt mondták: a közrendet őrzik majd és a forgalmat fogják irányítani a megszállt városokban. Ebből – tudjuk – nem lett semmi, a rendfenntartók harcoló alakulatokká kellett váljanak, ami nem mindegyiküknek sikerült, egyesek (inkább sokak) elhunytak közben mindenféle ukrán katonai tevékenységeknek köszönhetően, és hát többek között ennek is köszönhetőek a Roszgvargyija komoly létszámgondjai.

Azonban ez a testület évtizedekre tervez, mert bizakodva tekint a jövőbe. Ma a The Insider mellbevágó írását kivonatolom, ami a Roszgvargyija gyermekprogramjáról szól. Igen, ilyen is van nekik.

És még nagyon sok mindenük van, főleg így, nyáron.

Oroszország-szerte zajlik a „Vakáció a Roszgvargyijával” elnevezésű katonai-hazafias rendezvény. Iskolásokat visznek a városokon kívüli panziókba, ahol az őrök „a haza szeretetére és tiszteletére” tanítják őket. Az orosz hatóságok 2001-ben indították el az első, „Hazafias nevelés az orosz állampolgároknak” elnevezésű programot. A szövetségi költségvetés 130,78 millió rubelt különített el erre a programra, és ez az összeg minden évben nőtt. A nyári táborok mellett a Rosgvargyija propagandát folytat az iskolákban és egyetemeken, játékokat gyárt (rendőrautókat és gumibotos kisembereket), tüntetéseket szervez, és megtanítja a gyerekeket a tüntetések elfojtására. A The Insider által megkérdezett iskolás gyerekek szerint sokan lenyűgözve álmodnak arról, hogy gárdisták lesznek. A gyerekeket azonban annyira megterheli a hazafias nevelés, a látványos bemutatók és a kirándulások, hogy egyszerűen nem is marad idejük más szakmákra felkészülni.

2022 júniusában az orosz képregénypiacon egy új képregénysorozat jelent meg „Erdei Gárda” („Лесная гвардия”) címmel, amely egy Dubrava nevű meseváros antropomorf állatairól szól. A történetben a város minden lakója – ragadozók és növényevők – békében él, de ez a rend nem mindenkinek felel meg. Dubrava stabilitását folyamatosan bűnözők fenyegetik, ezért létrehozták az Erdei Gárda különleges egységét, hogy felvegye velük a harcot. Ennek prototípusaként a valóságos Rosgvardia szolgált, amely a képregény kiadója is – a történet három része már olvasható a honlapjukon.

Ezt kicsit soknak érzem, de még mondhatjuk rá, hogy minden fegyveres testületnek vannak PR-akciói. Csakhogy a képregény nem az egyetlen hazafias „árucikk” a fiatalabb generáció számára, ami idén jelent meg. A kisebb gyerekek számára a Rosgvardia építőszettet dobták piacra, amely játék rendőrautókat, fegyvereket és vigyorgó rendfenntartókat tartalmaz.

Mikor az orosz védelmi minisztériumot erről kérdezték, az volt a válaszuk:

„A gyerekeknek megfelelő játékokra van szükségük, amelyek segítenek a megfelelő értékeket beléjük nevelni: hazaszeretet, becsületesség, szóhoz és tetthez való hűség.”

Hát, azért beletelik egypár év, míg a nénóskocsit tologató Vologya eléri a belépési korhatárt, és azalatt sok minden történhet, például nem esküdnék meg arra, hogy tíz-tizenöt év múlva egyáltalán lesz Roszgvargyija, úgyhogy tényleg okosabb ilyen közhelyeket pufogtatni az értékekről. De a testület megállíthatatlan. A rendfenntartóknak különösen sűrű a programjuk nyáron, a „Vakáció a Rosgvargyijával” kampány idején. Országszerte ellátogatnak óvodai és egészségügyi táborokba, ahol előadásokat tartanak, sportrendezvényeket és egyéb kezdeményezéseket szerveznek. Ezek közé tartozik például az úgynevezett „Ébresztő a rendfenntartó erőkkel” – ez nem a szokásos reggeli torna a gyerekeknek, hanem egy edzés, amelyen a Rosgvargyija önvédelmi technikákat mutat be.

Még talán ezzel se volna baj, nem árt az önvédelem ismerete, de hát gyerekekről van szó. Például a tambovi születésű Másenykáról, aki már három éve nyaral a Szolnyecsenyi táborban, ahová idén eljött a Roszgvargyija is, és mikor az élményeiről kérdezték, azt mesélte: a gyerekeket és a nevelőket versenyekre, játékokra hívták, utóbbiak pedig lehetőséget kaptak arra, hogy egy doboz édességet nyerjenek védenceiknek. Az édességeken kívül a biztonsági erők a Nagy Honvédő Háború idejéből származó felszereléseket és fegyvereket hoztak magukkal, és kiállítást rendeztek, ahol Mása szerint „mindent meg lehetett fogni”.

Hasonló akció zajlott az Oroszország napjára datált, „Uráli Nyírfa” táborban a cseljabinszki régióban. Itt a gárdisták ismét előadást tartottak (ezúttal a nyaralás történetéről), és megmutatták a gyerekeknek a felszerelést, amellyel aztán „vidám játékokat” rendeztek. Ahogy Nastya, a tábor egyik látogatója mondja, a rohamrendőrök „lehetőséget adtak a gyerekeknek, hogy saját maguk tapasztalják meg a munkájukat”.

Nagyon vidám játék lehetett, ilyesmiről még lesz szó.

Iskolákban is tartanak bemutatókat, ezeken mindig ugyanazt a forgatókönyvet használják: Belgorodban például egy iskolásokkal tartott találkozón lövéseket adtak le a levegőbe, körbevettek egy gyanús autót, és kiszedtek belőle egy „bűnözőt”, akit arccal a földre tepertek. „Azt hihetnénk, hogy kaszkadőrökkel forgatnak, de valójában ez a Rosgvargyija SOBR jól összehangolt akciója” – kommentálta a gyakorlatot a Belgorod World csatorna műsorvezetője.

Még látványosabb lehetett az az akció, 2021 augusztusában, amikor dagesztáni iskolások látogattak el az OMON kaszpijszki bázisára. Ott a rendfenntartók a Mortal Combat filmzenéjére harciasan kiabálva próbálták az iskolásokat a mindennapi életükbe belevonni: közelharcot mutattak be, szuronyokkal hadonásztak és égő csövek fölött ugráltak. Nem is értem, hogy nem állt be önkéntesnek ott helyben az egész iskola, mindenestől.

2021 februárjában a nyizsnyevartovszki 42. számú iskolában és az 1. számú gimnáziumban a rendőrök és a gárdisták „A bátorság leckéit” tartották, amelyeken a politikai gyűlések eljátszása is szerepelt. Néhány diák pajzsokkal és gumibotokkal felfegyverkezve gárdistát alakított, míg mások a tüntetők szerepét játszották, és röplabdával dobálták „ellenfeleiket”. A diákokat, akik a Rosgvargyija-tisztek szerepét kapták, arra bátorították, hogy „érezzék magukat gárdistának”, és tanácsokat adtak nekik. „Az egyik diákrendőrnek gumibot volt a kezében, és az oktatók arra biztatták, hogy üsse meg őt (a tüntetőt) a lábán, hogy védekezzen, hogy megvédje magát.” – meséli az esemény tanúja, Valerija.

No, itt álljunk meg egy pillanatra, mert ezen a ponton válik menthetetlenné a dolog. Ez már nem játék vagy oktatás, ez már toborzás és propaganda. Itt kiskorúak befolyásolásáról van szó, és a szerepjáték körülbelül a manipuláció leghatásosabb eszköze, amivel csak élhettek. Innentől már bűncselekményről beszélhetünk.

A rendfenntartók a „Vakáció a Rosgvardiyával” és a „Bátorság leckéi” minden rendezvényét a fiatalok hazafias neveléséhez való hozzájárulásuknak tekintik. Ruben P., az Orosz Polgárőrség tagja szerint, aki Gorno-Altaiszkban találkozott az iskolásokkal, „az ilyen találkozók jó alapot teremtenek az iskolások és a diákok jogtudatához és kultúrájához, valamint kialakítják a gyerekekben a szülőföld iránti tiszteletet és szeretetet.”

Meg is ette a fene, ha már ki kell alakítani... és ezek nem olcsó játékok. Az egyik ilyen, 2016 és 2020 között megvalósuló projekt finanszírozását már 1,7 milliárd rubelre becsülték. A program szerzőinek több célja is volt. Először is arra törekedtek, hogy a fiatalabb generációban kialakuljon az ország iránti „büszkeségérzet”, tisztelegve az ország történelme és szimbólumai előtt. Másodsorban azt tervezték, hogy a program segítségével „növelik a szolgálat presztízsét” az orosz fegyveres erőknél és a bűnüldöző szerveknél. Az állásfoglalás szerint az egyik cél, hogy „a fiatalokban kialakuljon a haza védelmére való erkölcsi, lelki és fizikai felkészültség, az alkotmányos hűség és a katonai kötelesség békeidőben és háborúban.”

Szergej Csernyiszov, egy novoszibirszki kollégium igazgatója szerint a hazafiság Oroszországban a társadalom sajátosságai miatt militarista üzenetet kapott:

„Kevéssé fejlettek minálunk a humanizmus értékei. Senkit sem érdekel a kreatív munka, de ha a gránátra veted magad, akkor hős vagy. Erre kiváló példa volt az a divat, hogy május 9-én katonai egyenruhába öltöztették a gyerekeket. Azt mondták nekem, hogy az egész badarság – csak blézerdzsekis, fából készült rohamfegyveres gyerekek szaladgálnak mosolyogva. Azt hiszem, február 24-e megmutatta nekem, hogy ez nem vicc. Amikor azt gondoljuk, hogy az egyenruhás gyerekek látványa normális, az fél lépésre van attól, hogy egy szomszédos ország polgárainak megölését elfogadjuk.”

Az ukrajnai katonai akció miatt változott a fiatalok hazafias nevelési programja. Március elején az orosz iskolákat kötelezték, hogy tartsanak órákat a „különleges műveletről”, hogy a tanulók „megfelelő álláspontot” kapjanak a „donyecki és luhanszki népköztársaságok védelmét szolgáló különleges békefenntartó műveletről”. Ebből a célból a tanárok kézikönyveket kaptak, amelyek gondosan felvázolták az ilyen órák forgatókönyvét. A „Miért döntött Oroszország úgy, hogy különleges műveletet indít” kérdésre adott válaszként több lehetőség is van, amelyeket a szövetségi csatornákon sugároznak. Ezek közé tartozik, hogy „Ukrajna nukleáris fegyvereket és biolaboratóriumokat hozott létre, oroszellenes politikát folytat, és betiltotta az orosz nyelvet.”

Egyes iskolákban egyenesen a Roszgvargyija vállalta magára a felelősséget, hogy tájékoztassa a gyerekeket a „különleges művelet” céljáról és okairól. Májusban a tomszki biztonsági tisztek „Szent György-szalag” rendezvényt tartottak a Szeverszkij kadét-alakulatnál a 197. számú iskolában, amelyen elmagyarázták, hogy Oroszország „különleges műveletet hajt végre Ukrajna békés lakosainak nacionalistáktól való megszabadítására”. A tomszki 196-os iskolában a tanulóknak a „V” és „Z” szimbólumok jelentéséről is meséltek, és egyúttal felhívták a figyelmet „a különleges műveletben részt vevő harcosaink támogatásának fontosságára”. A diákok rajzokkal és levelekkel támogathatják az ügyet – csak májusban több mint 100 csomag érkezett a kubanyi iskolásoktól. Az egyik levélben az ötödikes Mása egy ismeretlen gárdistához fordul levelében: „Az osztálytársaim és én büszkék vagyunk arra, hogy olyan bátor emberek, mint ti, őrködnek a biztonságunk felett.”

És az akció kezdi elérni célját. A Roszgvargyija nem dicsekedhet különösebb katonai sikerekkel ebben a háborúban, ám hatalmasak a veszteségei: nem is csoda, hiszen tulajdonképpen rendfenntartók, nem harcoló alakulat.

Tehát a civilek, sőt, a legcivilebbek ellen vetik be őket: a gyermekek manipulálását kapták feladatul, hátha azzal csak elbánnak.

Remélhetőleg azonban még ez sem sikerül nekik: jómagam is kaptam az 1980-as években, Nagyváradon hasonló „hazafias nevelést”, sőt, katonai kiképzést is. Lőttünk mi érettségi előtt még AK–47-essel is. Egy eredménye mindenképpen volt.

Azóta is undorodom mindenfajta nacionalizmustól, fanatizmustól, vakhittől. Nem csak emiatt, de emiatt is.

Hátha az orosz srácok is így fogják fel a dolgot.

Mert ha nem: már a következő orosz generáció is meg van mételyezve.

Szele Tamás