Ezt az írást csak azok fogják érteni, akik túllátnak pillanatnyi politikai szimpátiáik fátylán. Jó sűrű fátyol az... Lényegében véve azt próbálom elmagyarázni, hogy nálunk mi a kormánypárt uniós stratégiája, és ez a stratégia miért van kudarcra ítélve.

A tegnapi nap fontos híre volt, hogy Kövér László (Fidesz), Dr. Semjén Zsolt (KDNP), Dr. Simicskó István (KDNP), Kocsis Máté (Fidesz) képviselők – most képviselői minőségükben – „határozati javaslatot” nyújtottak be az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. § (4) bekezdése alapján „az Európai Unió jövőjével kapcsolatosan képviselendő magyar álláspontról” címmel. Igen, volt egy ilyen, jó ideje zajló diskurzus, az Unió a polgárok véleményét is tekintetbe vette, mármint azokét, akik a honlapján elmondták a magukét – ez a konferencia egy teljes éve zajlott, 2021 tavasza óta, most is elérhető az oldal, ahova minden európai polgár hivatalos, és egyenesen kérik, hogy ha van ötlete az Unió jövőjével kapcsolatban, ossza meg.

A fenti négyeknek volt, de nem ott osztották meg, hanem az Országgyűlésben, ahol többet nyom a szavuk a latban, éspedig annak érdekében, hogy Orbán Viktor ezt az álláspontot képviselje az Európai Tanács csütörtöki, tehát mai vitáján. Ami persze nem ma fog lezárulni, ma csak kezdődik, de legalább megmutathatjuk, mit érünk, vagyis nem túl sokat.

Lássuk magát a javaslatot, ami nyilvánosan elérhető. Egészen izgalmas dolgokat vizionáltak bele, szóval aki ezzel képes komolyan odaállni az Európai Tanács elé, az bátor ember. Olyasmik vannak benne például, hogy:

„Magyarország közvetlen szomszédságában fegyveres konfliktus dúl. A háború gazdasági hatásai és biztonsági kihívásai a magyar embereket is közvetlenül érintik. A nemzetközi közösség Oroszországgal szembeni átgondolatlan szankciós döntései tovább nehezítik hazánk és polgáraink helyzetét. Európa új korszakba, a válságok és a bizonytalanságok korszakába lépett.”

Ez csak a kezdet, de már az első bekezdésben ki kellett lógatni az orosz lólábat. Mondjuk a szankciós döntések talán még a szükségesnél is átgondoltabbak (és ezért kevésbé hatékonyak), ismét felhívnám a figyelmet arra, hogy az Oroszországi Föderáció bővében van ugyan a kőolajnak és a földgáznak, de nincs monopóliuma ezek kereskedelmére az egész világon, szóval az ideböfögött: „meg fogsz fagyni, te idióta”-jellegű kommenteket kéretik megspórolni, ugyanis nem vitával, hanem tiltással válaszolok. Menjünk tovább.

„Az Országgyűlés sajnálattal állapítja meg, hogy a Konferencia a nyílt és demokratikus párbeszéd helyett – az állampolgári hozzájárulások jelentős részének kizárásával – a tagállamok szuverenitásának felszámolásában és az uniós bürokrácia hatalmának növelésében érdekelt erők politikai, ideológiai törekvéseinek kiszolgálójává vált.”

Igazán? Hogyan zárták ki az állampolgári hozzájárulások jelentős részét? Úgy, hogy nyilvánosan megkérdezték mindenkinek és bárkinek a véleményét, ötleteket kértek? Különös módja a kizárásnak, nem mondom. De most jön a feketeleves.

„Az Európai Unió jelenlegi szerződéses keretrendszere azonban nem alkalmas arra, hogy a válságok korszakában az együttműködés alapjául szolgáljon. Az Országgyűlés szükségesnek látja az uniós Szerződések felülvizsgálatát az alábbiak szerint.

• A Szerződésekből törölni kell az „egyre szorosabb egység” célkitűzését. Az integráció nem öncél, hanem eszköz: nemzeti szabadságunk kiteljesedésének eszköze.

• Európa keresztény gyökerei és kultúrája jelentik az európai integráció alapját, ami erkölcsi iránytűként szolgál a bizonytalanságok korszakában. A Szerződésekben meg kell jelennie ennek az alapvetésnek.

• A Szerződésekben egyértelműen rögzíteni kell az Európai Bizottság politikai és ideológiai semlegességét.

• A szubszidiaritás elvének jegyében felül kell vizsgálni, és részletes katalógusban kell rögzíteni az Európai Unió intézményei útján gyakorolható hatásköröket.

• Európának képesnek kell lennie arra, hogy megvédje magát. Katonai képességeit, ennek alapjául szolgáló ipari kapacitásait erősíteni kell, és az európai biztonság letéteményeseként közös európai hadsereget kell felállítani.

• Európának meg kell védenie a jelen és a jövő európai generációit. A demográfiai kihívás kezelésének és a családok támogatásának a Szerződésekben uniós célkitűzésként kell megjelennie.

• Szerződéses szinten kell garantálni minden nép jogát arra, hogy eldönthesse, kivel akar együtt élni a hazájában.

• A jövő generációiért viselt felelősség azt is jelenti, hogy döntéseink pénzügyi terheit nem háríthatjuk gyermekeinkre és unokáinkra. A Szerződésekben rendelkezni kell a további uniós adósságfelvétel tilalmáról.

• Az európai demokráciát ki kell vezetni a zsákutcából, ahová az Európai Parlament kormányozta. Az Európai Parlament képviselőit a nemzeti parlamenteknek kell delegálni, így biztosítva a valódi politikai legitimitást.

• Lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti parlamentek megakadályozhassák a nem kívánt uniós jogalkotást, ahogyan azt is, hogy a tagállami kormányok és a nemzeti parlamentek is kezdeményezhessenek uniós jogalkotási eljárást.

• Szerződéses védelemben kell részesíteni az Európai Unió területén élő őshonos nemzeti kisebbségeket, és támogatást kell biztosítani számukra.

• A Szerződésekben kifejezetten meg kell erősíteni a Nyugat-Balkán országainak európai perspektíváját.”

Azért ehhez már kell egy adag szemtelenség. A javaslat lényege az a mondat, amit kiemeltem, nevezetesen, hogy az Európai Parlament lesz oly szíves azonnal feloszlatni magát, és alkossák újra oly módon, hogy nem az Unió polgárai választják meg a képviselőiket, hanem a nemzeti parlamentek delegálják oda azokat, akiket épp akarnak.

Figyelemre méltó még a bikkfanyelven előadott követelés annak érdekében, „hogy a nemzeti parlamentek megakadályozhassák a nem kívánt uniós jogalkotást”, ami magyarra fordítva úgy hangzik, miszerint „általános vétójogot mindenkinek, minden ügyben!”

Meg is bénulna az Unió menten – de hát az is a célja az egész kutyakomédiának. Nyilván semmit sem fognak tekintetbe venni ebből a sok nedves, jobboldali álomból, azt különösen nem, hogy oszlassa fel magát az Európai Parlament, pusztán azért, mert négy magyar kormánypárti politikus azt mondta, de akkor mire jó ez az egész?

Arra, hogy ha változna a helyzet, legyen egy kidolgozott terv, amit alkalmazni lehet. Hogy mitől változna? Nyilván a háborútól. A magyar kormány akármilyen jól informált, hagyja, hogy becsapják saját vágyálmai, ezeket a követeléseket csakis egy súlyos válságban álló, háborúban végletesen legyengült, érdekérvényesítési képességét elvesztett Unió teljesítené – tehát a magyar kormánynak ezek szerint az az érdeke, hogy az Unió a fentebb vázolt, szomorú állapotba kerüljön.

Ezt jelenleg még egy Oroszországi Föderációval vívott háború sem érhetné el, ugyanis az elmúlt 120 nap harcainak tanulsága, hogy az orosz hadsereg igenis megverhető. Kemény ellenfél, de nem legyőzhetetlen. Kijevig sem jutottak el – illetve Kijev határáig igen, csak onnan véres fejjel küldték őket haza, mint a skótok annak idején Nyakigláb Edwardot Striling alól, amint a skót himnusz mondja „hogy gondolja át még egyszer a dolgot” (tae think again). Szóval, ha Kijev megakadt a torkukon, Varsó vagy Berlin még nagyobb falat volna nekik, egy adujuk van, a nukleáris arzenál, de azt nem volna bölcs dolog a határaikhoz közel bevetni. Bár mondjuk az orosz hadvezetés mostanság nem is a bölcsességéről híres. Az orosz kormány sem.

Tehát a magyar kormány csak akkor tudná megvalósítani az elképzeléseit, ha Oroszország előbb szétverné az Uniót. A Kremltől várják, hogy kaparják ki nekik a parázsból a gesztenyét. Kicsit hasonlít ez ahhoz az ellenzéki csodaváráshoz, ami kiirthatatlan, és azt reméli, hogy Brüsszel vagy Washington végre rendbe teszi Magyarország belügyeit, csakhogy az is lehetetlen. Az EU is, a NATO is szövetség, ahogy az ENSZ is az, nem a nemzeti kormányok felettes szerve, így nincs is lehetősége aktívan beavatkozni azok ügyeibe vagy összetételébe. Passzívan persze van, alkalmazhatnak szankciókat, de egyéb módszer bevetése nem lehetséges.

Tehát a magyar kormány eltanulta a magyar ellenzéktől a csodavárást. Másfelől meg az az identitárius-autonomista álláspont, amit Orbán Viktor programja képvisel, és ami az unióban létező euroszkeptikus szélsőjobbnak is megfelel, tényleg mintha Moszkvában készült volna: a „nemzeti érdekek” állandó ütköztetése és az általános vétójog miatt döntésképtelen Európai Parlament a Kreml kéjes álma lenne.

Dióhéjban: a magyar kormánypárt nem kilépni akar az Unióból, hanem meg akarja bénítani és el akarja lopni azt.

Lássuk, milyen volt ennek a javaslatnak a fogadtatása a magyar kormánymédiában? Azért abban, mert az egy dolog, hogy az Apostoli Szentszék kidolgozza az enciklikát, az is, hogy a pápa kihirdeti, de az a legfontosabb, hogy az alsó papság miképpen mutatja be a népnek, hogy mától merről hány a méter. Lássuk például a Pesti Srácokat. Náluk az a címe az erről szóló írásnak, hogy:

„Itt az Orbán-terv!”

és az értelmezésük igen sajátosan hangzik.

„Megkapta a kinyilatkoztatott konkurenciát a nyílt társadalom Európája. Noha az Európai Unió egészét tekintve kétségtelenül ez a törekvés áll nyerésre, a magyar országgyűlés most néhány pontban, tömören összefoglalta a Soros-terv antitézisét, amely mögött ott lesz a nemzeti parlament legitimációja. A két világnézet egyike fogja vezetni Európát az éleződő globális versenyben.”

Ennél jobban már nem lehet leegyszerűsíteni: „Európa vagy a miénk lesz (mármint az autonomista-identitárius-nemzeti szélsőjobboldalé), vagy a Sátáné!” Sátán alatt természetesen Soros értendő. Akinek úgy mellesleg semmi, de semmi köze az Unióhoz, akkor beszél az uniós ügyekről, ha kérdezik, és most nem kérdezték meg külön.

De muszáj a konfliktuskereső magyar kormánypártnak ellenséget találni, konfrontálódni, és hát – felkészülni arra, hogy a javaslatot érdemei szerint kidobják a papírkosárba. Akkor majd lehet mondani, hogy ez Soros ármánya miatt történt, és pozicionálódni Moszkva felé, aki, mint tudjuk, Soros ellentéte. És ha Soros a Sátán, akkor a Kreml a Jóisten ebben a mitikus-manicheus szellemi környezetben.

Összevéve: ez a javaslat ostobaság, nem is javaslat, hanem egy nagyon kellemetlen Unió-kép összegzése, mely csak a világvége előtt három perccel valósulhatna meg. Viszont a Kreml érdekeit kiválóan szolgálja, az Európai Uniót próbálja gáncsolni, és lehetőséget ad a magyar külpolitika további radikalizálására.

A végére hagytam a másik kilógó lólábat. Míg Orbán Viktor ezt a lehetetlenséget ismerteti az Európai Tanácsban, hol lesz útitársa, hűséges fegyverhordozója és jobbkeze, Varga Judit, mit művel ő? Mint a HVG írja:

„Varga Judit este már Antwerpenbe fog látogatni, ahol az európai szélsőjobb által szervezett konferencián mond beszédet. A rendezvény a belga szélsőjobboldali és EU-kritikus Vlaams Belang (Flamand Érdek) szervezi, Mi Európánk! (Ons Europa!) címmel. A házigazdákon kívül az osztrák, a francia, a portugál, az olasz, a holland, az észt, a cseh és a portugál szélsőjobboldali párt képviselője szólal fel Varga Juditon kívül. Egyedül a belga és a holland párt delegálta az elnökét erre az eseményre, ugyanakkor a Fideszt leszámítva egyetlen politikai erő sem kormányzati tényező saját hazájában.”

Szóval, míg Don Quijote belülről bomlasztja az Uniót, Sancho Panza kívülről esik neki. Habár ez a „kint” mégis valamennyire „bent” van, hiszen ezek törvényesen létező európai pártok.

Mindenesetre a magyar külpolitikáról sokat lehetne mondani, csak azt nem, hogy ne lenne hű nemzeti hagyományainkhoz.

Csodásan, hősiesen és önfeláldozóan harcolunk tulajdon érdekeink ellen.

Huj-huj-hajrá!

Szele Tamás