A nulla, ami minden

Alig két év, és nem lehet már csak (közel) nulla energiával működő családi házat építeni Magyarországon (és persze az egész Európai Unióban). Aki tehát most építkezik, a szokásosnál is fontosabb és hosszabb távra ható döntést hoz, hiszen erre reagál majd az ingatlanpiac is.

nullas_haz.jpg

Az uniós szabályozás értelmében tehát 2020-tól már csak közel nulla energiával működő házakat lehet építeni, ami azért is izgalmas helyzet, mert még manapság is bőven 70 százalék környékén van azon új családi házak aránya, melyek a jelenlegi előírásoknak felelnek meg (és azért még itt is komoly kérdőjeleket véshetünk a falakra, hiszen sokszor csak papíron igaz ez). 

Nyilván megint mindenki az utolsó pillanatban kapkod majd, pedig aki most tervezi az építkezést, annak nem csak ezt az előírást érdemes figyelembe vennie, hanem azt is, mi következik mindebből a saját zsebére és a majdani piaci viszonyokra nézve. 

Először a közpénzből finanszírozott épületek esetében változtak meg a szerkezetek hőátbocsátására, illetve hőveszteségére vonatkozó előírások, majd idén január elsejétől mindez már az összes épületre kiterjedt. Ennek a sorozatnak a harmadik lépcsője következik 2020 végén, amikor mindez érvényes lesz a családi házakra is. 

Mi az a nulla energiás ház? 

Nem szeretném hosszan ragozni, ezért gyorsan és röviden csak annyit, hogy olyan épületről van szó, melynek fenntartásához nem kell máshonnan származó energiát felhasználni, magyarán a ház megtermeli a működéséhez szükséges energiát (legyen az világítás vagy fűtés). 

Ehhez sok egyéb mellett napkollektorokat, napelemeket, hőszivattyúkat, stb. használ fel (aki többet szeretne tudni róla, itt tájékozódhat). 

Csak hogy érzékeltessem a nagyságrendeket, érdemes megnézni néhány háztípus energiaigényét. A régebben épült házaknál a fajlagos energiaszükséglet évente és négyzetméterenként minimum 200 kWh, ez a mostanában épülő ingatlanok esetében körülbelül a fele, a kifejezetten modern és jól hőszigetelt házaknál 30 - 40 kWh, a passzív házak esetében is 15KWh. Ehhez képest kell elképzelnünk a nulla energiás házakat, ahol az energiafogyasztás (nem meglepő módon) 0 azaz nulla. 

Na most, ezt kellene teljesíteni Magyarországon két éven belül a jelenlegi építőipari és anyagi helyzetben. Jól hangzik, nem? 

Mennyivel drágább? 

A nagy kérdés persze az, hogy mennyivel drágább egy nulla energiás ház megépítése, mint egy mostanában felhúzott családi otthoné? Konkrét összegeket azért nem írnék, mert a költségek változnak, de nagyjából a nagyságrendeket be lehet azért lőni. 

Ez alapján körülbelül azt lehet mondani, hogy egy egyszerű, minimális hőszigeteléssel épült, de minden elvárásnak megfelelő házhoz képest egy nulla energiával működő (ennek megfelelően kifejezetten minőségi anyagokból épített), hővisszanyerős szellőztetéssel ellátott napelemes, vagy szélenergiát hasznosító családi ház másfélszeres összegbe kerül. 

Ehhez képest számolhatunk úgy, hogy az olcsó, de még éppen minden előírásnak megfelelő ház éves fűtés és villamosenergia számlája nagyjából 700-800 ezer forint, szemben a nulla energiás ház nulla forintjával. 

Innentől kezdve méret és ár kérdése, de azt mondhatjuk, hogy körülbelül 15 év alatt már közel járunk a megtérüléshez, ami nem is olyan vészes. (Tegyük hozzá gyorsan, hogy – mint azt Tóth Zoltán, a kp.hu építőipari portál műszaki igazgatója elmondta), mivel a nullás ház értelemszerűen jó minőségű anyagokból épül, a karbantartásra is kevesebbet kell költeni. 

Mit reagál majd a piac? 

Legalább ilyen érdekes kérdés, hogy miként reagál majd a piac a megváltozott előírásokra. Nos, aligha kell hozzá nagy szakembernek lenni, hogy világos legyen, egy esetleges majdani eladásnál nagyon sokat számít a különbség. 

Olyan sokat, hogy Tóth Zoltán úgy vélte, akár 50 százalékos (!!) árkülönbség is lehet az olcsón épített, de ezek szerint elég gyorsan nekünk sokba kerülő otthon és egy nulla energiával működő ház eladási ára között – ami elég komoly bukta, lássuk be. 

Érdemes tehát már most is olyan házat építtetni (a magunk kényelme és a pénztárcánk jól felfogott érdekében is), amely megfelel a majdani előírásoknak. 

Ráadásul érdemes észnél lenni, mert egyrészt a napelemes, napkollektoros vagy geotermikus rendszerek kiépítése a megtérüléssel együtt sem kevés pénz (ráadásul kifizetni most kell, megtérülni pedig később fog), másrészt az építőipar jelenlegi helyzetében nem kell olyan nagy fantázia késlekedő építést vizionálni. 

Ami azért is kínos lehet, mert a használatba vételi engedélyt jellemzően a beköltözés után szokták a legtöbben beszerezni, márpedig ehhez akkor kell majd megfelelni az előírásoknak – hívta fel a figyelmet a Portfolio

Érdemes tehát előre gondolkodni és tervezni, nehogy kellemetlen meglepetés érjen bennünket!

süti beállítások módosítása