Milyen rugókra járunk?

NapTÁRLÓ

NapTÁRLÓ

Görög köpködés, magyar köpködés – és a Fodor’s útikönyvek

2022. május 24. - notary

gr2.jpg

A Greek Reporter portál május 5-án megosztotta Facebook-oldalán egy korábbi írásukat: 10 fura tény Görögországról, amin meg fogsz lepődni címmel.

A 2. tény arról tájékoztat, hogy

a görög nagymamák megköpködik unokáikat, mert a hiedelmeik szerint ezzel megoltalmazzák a gyerekeket a gonosz mindenféle megnyilvánulásaitól.

Mint a szöveg is elárulja, nem annyira tényleges köpésről van szó, inkább csak azt imitálják valamiféle „ftu, ftu, ftu” hanggal – na, itt már nagyon erősen emlékeztet a görög szokás valamire, ugye? Még a városi, sőt, a fővárosi gyerekek is azt tanulták, még a 80-as években biztosan, hogy ha pénzt találok a földön, meg kell köpködnöm, „pfű, pfű, pfű” és hangutánzó szókollégáik, és azt mondani: „Apád, anyád idejöjjön!”

Fellapozva a Néprajzi Lexikont, kiderül, hogy a magyar hitvilágban is általánosan elterjedt gesztusról van szó, amellyel valami rosszat: rontást, betegséget akartak elhárítani, „sokszor már csak hiedelemtartalom nélküli hatásfokozó elem”. A ráolvasásoknak állandó kísérője volt a köpés; az újszülötteket is oltalmazták vele.

„Általánosan elterjedt volt az először kapott pénz megköpése vásárban, kártyázáskor, ugyanez első halfogáskor is előfordult. A köpés e funkciókban Európa-szerte régtől fogva elterjedt; már az ókori adatok hasonló alkalmazási módokra utalnak. A legrégebbi európai keresztelési rítusban is szerepelt mint ördögűző gesztus. Eredetileg valószínűleg kétféle elgondolás volt mögötte: valamit elűzni a köpés segítségével, illetve a köpéssel együtt valamilyen tisztátalant kiűzni, ’kiköpni’ a testből” – írja a Néprajzi Lexikon.

greece1.jpg

Szintén megdobogtatja egy magyar anyanyelvű szívét, mikor ugyanebben a Greek Reporter-féle összeállításban azt olvassa:

talán nincs benne a Fodor’s útikönyvedben ez a fun fact, de Görögországban sokan azt hiszik, a növények csak akkor eresztenek gyökeret, ha lopták őket.

Az egy dolog, hogy ha hajtást kérsz a házigazda egy növényéből, maga biztat arra, hogy majd gyere vissza, és lopd el – na de a Fodor név!

A Wikipédia szerencsére gyorsan kibogozza: Eugene Fodor magyar-amerikai útikönyvíró adta a nevét a szófordulathoz. Valószínűleg Fodor Jenő néven született 1905-ben Léván (ma Levice, Szlovákia) és 1991-ben halt meg az Egyesült Államokban. Kora útikönyveit rettentő unalmasnak találta, ezért 1936-ban kiadott egy vicces európai útikönyvet On the Continent—The Entertaining Travel Annual címmel; a 26 tárgyalt országot profik írták meg, gyakorlatias információkat is tartalmaztak, és Fodor minden tényt ellenőrzött – írja az NBCNews a kötet e-könyvben való reprintje alkalmából. Fodor Jenő a Sorbonne-on, majd Grenoble-ban tanult; hat nyelven beszélt. A II. világháború alatt belépett az Egyesült Államok hadseregébe.

Csak harminc év múlva, 1974-ben derült ki, hogy kémként alkalmazták Európában;

a CIA tisztje, E. Howard Hunt fedte fel a titkot egy szenátusi meghallgatáson.

Fodor 1949-ben még Párizsban alapította az utazásokra, turizmusra szakosodott Fodor’s kiadót, mely a következő évtizedek alatt mintegy 300 könyvet adott ki, ma a brandhez tartozó weboldalnak havi 2 millió látogatója van. Óriási előrelépést jelentett a Fodor’s útikönyveknél az évenkénti frissítés, ellenőrzés, újrakiadás, így valóban aktuális információkhoz jutottak a vásárlók.

 Forrás: Greek Reporter; Néprajzi Lexikon

Fotó: Pexels.com

süti beállítások módosítása