2022. május 28. 09:00 - Danube Institute

CatalanGate 2.0. – és ami valójában mögötte van

Ahogy arról mi is beszámoltunk korábban, Spanyolországban egy igen komoly lehallgatási botrány robbant ki, amelynek a CatalanGate nevet adták az ügy katalán szereplői miatt. Most azonban új hírek láttak napvilágot, amelyek szerint egy külső szereplő a madridi kormány tagjai, köztük Pedro Sánchez miniszterelnök után is kémkedett. Minderről Guy Hedgecoe értekezik a Politico európai kiadásának a hasábjain.

catalangate_nyito.jpg

Legutóbbi cikkünk óta a spanyol hírszerzés, a CNI vezetője részben elismerte az ellenük felhozott vádakat egy parlamenti meghallgatáson. Nem sokkal ezután a szocialista kormány menesztette is az igazgatót. A lépést sokan politikai gesztusként értékelték azon katalán pártok felé, amelyek személyesen is érintettek voltak a lehallgatásban. A madridi kormányzatnak ugyanis továbbra is szüksége van az elszakadást támogató pártokra, hogy meg legyen a többsége a spanyol alsóházban. Magyarán mondva a szocialisták a saját országukat is szétszakító erőkkel is összefognak, de ez nem újkeletű dolog, 2019 óta teszi ezt a helyi baloldal.

De visszatérve a megfigyelési botrányra! Úgy tűnik, mintha valami mentőövként került volna elő és derült volna ki, hogy itt nem csak katalán politikusokat hallgattak le, hanem bizony egyesek a szocialista politikusok telefonbeszélgetéseire is kíváncsiak. Az eset mögött sokan Marokkót sejtik, de egyes rossz hangok szerint a madridi vezetés erről már régen tudott.

Az ügyet pedig csak azért hozták nyilvánosságra pont most, hogy kifogják a szelet a katalánok vitorlájából, s ne csak ők tűnjenek áldozatnak.

Igaz, hogy a katalánok is politikai célból hozták nyilvánosságra az esetet, így joggal tehetjük fel a kérdést, hogy akkor a szocialisták miért ne tehetnének hasonlóan?

A katalánok valószínűleg ezt jól tudják, így nem elég nekik a CNI vezetőjének menesztése. Pere Aragones, Katalónia elnöke és az ERC nevű párt elnöke szerint további felelősöket kell keresni, s emiatt indokolt lenne a szocialista védelmi miniszter lemondása is. Az ERC mellett furcsamód a kormánypárti, szélsőbaloldali Podemos is kiállt. Emögött főleg az állhat, hogy a Podemos igyekszik minél inkább meggyengíteni saját szövetségesét, hogy jobb pozícióba kerüljön a 2023-as parlamenti választások közeledtével. A katalán elnök nemrég arról beszélt, hogy a CNI vezetőjének menesztése szükségesség volt, de ettől még nem oldódott meg a krízis. Szakértők szerint ebben a retorikában ismét csak a politikai haszonszerzést kell keresni: Aragones ugyanis ezzel akarja megmutatni saját szavazóinak, hogy neki és pártjának igenis van befolyása Madridban is, s hogy a központi kormány egyenlő félként tekint rájuk.

A jobboldal a fenti eseményeket mindeközben sokkolva nézi. Az ő szemszögükből ugyanis a szocialisták készek kiszolgáltatni mindent (például titkosított iratok nyilvánosságra hozását) csak azért, hogy megtarthassák a hatalmat.

Ők csak az látják, hogy a szocialisták azt a baszk Bildu nevű pártot próbálják lekenyerezni, amely az ETA nevű terrorszervezetből nőtte ki magát.

Ezeket az aggályokat természetesen nem csak a pártok, hanem szavazók milliói is osztják. Mindez pedig megmutatkozik a közvélemény-kutatásokban is, hiszen a jobboldali Spanyol Néppárt (PP) nemrég ismét átvette a vezetést, miközben a konzervatív Vox is folyamatosan tör előre, s közösen egy új választás alkalmával már kellő mandátummal rendelkeznének, hogy átvegyék a hatalmat a szocialistáktól és szélsőbaloldali szövetségeseiktől.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása