Ismerkedek egy nővel már jó ideje, én 29 vagyok, ő pedig 31. Még nem történt sok, mindössze kevés csókváltás volt köztünk, többet nem engedett, de még így is azt mondom, érdemes érte fellépcsőzni a negyedikre olykor. Azt tudni kell, hogy én nagyon óvatosan közeledtem felé, amúgy sem vagyok az a nyomulós. Voltak előítéleteim az irányába, mert elmondta, régebben mennyi pasija volt és miket csinált. Ezért is fura, hogy ilyen velem. Amúgy nagyon kedves, vár rám, szívesen lát, főz nekem. Csak nem tudom, mire vár? Megmondhatná, mert másban mondjuk szól: sokszor tapasztaltam, hogy ha nem olyan a beszélgetés köztünk, amilyennek elvárja, akkor képes félbeszakítani, hogy bocs, de unom már. Néha nagyon kritikus és szókimondó, amit jó tulajdonságnak értékelek nála.        

               Mindeközben sűrűn találkozunk, ide-oda elmegyünk. Szóval igazából olyan, mintha együtt is lennénk. Beszámol nekem a napjáról és én is neki, arról, ami érdekelheti.
Amiért írok az a következő: A fentiek miatt ő úgy van a fejemben, hogy nem egy zárkózott típus, akkor miért várat engem? Viszont ha nem keresem, ő sem keres engem, de mikor írok, általában sokat ír vissza, tehát érdeklem, és mintha szívesen is tenné, nincs ignorálás.
Van egy fiú haverja. Elmondta, hogy nem volt köztük soha semmi, de eddig sokszor kisegítette anyagilag, amikor rosszul állt. Mutatott róla képet is, és úgy láttam, nem olyan típusú ember, aki ne fűzte volna őt soha...persze féltékenynek lenni, amikor még kevés történt köztünk, hülyeség, de mégis megmaradt bennem. Nem tudom, mennyire hihetek neki, vagy első körben simán fogadjam ezt el?