Posztolónk mindig is irigyelte azokat, akik sosem várnak két kapcsolat között, hanem egyikből gördülékenyen átlépnek egy másikba. Sokat randizik, magával egyidőseket keres, és nincsenek illúziói. Ha nem adnak neki esélyt, és megkérdezi, mi a baj, rendszerint azt a választ kapja, hogy semmi... De akkor miért nincs folytatás?
Fedezd fel és használd! Ha lazán ismerkednél, barátkoznál, de nyitott vagy egy kis extra kényeztetésre is, akkor a Barátság Extrákkal kapcsolat passzol hozzád. Aki még nem tudja: a Csajok és Pasik társkereső egy igen népszerű ismerkedős oldal. Ha végeztél a sztorival és szívesen keresnéd te magad is a nagy Őt, nézz be hozzánk! A regisztráció ingyenes és azonnal kipróbálhatod.
38 éves férfi vagyok és 2 éve nem találok senkit magamnak. Tény, hogy nem vagyok nagyon izgalmas, mértékkel iszom, tudatmódosítókat sose próbáltam, nem járok vadvízi evezésre, meg hegymászó se vagyok, küzdősport sem érdekel. Odafigyelek a testemre, önmagam adom, de ami elegendő volt úgy 10 éve, az most már kevés.
Ha megkérdezem nyíltan, hogy mi baja velem, akkor a válasz mindig az, hogy semmi. De ha így van, akkor miért nem ad esélyt?? Miért kell ez a konfliktuskerülő udvariaskodás, mondja meg, nem lesz baja, talán én is tanulok belőle és változtatok azon. Mert van kifogása velem kapcsolatban, csak nem mondja meg, és ez a legrosszabb, amit tehet velem.
De udvariasan végighallgatom a hosszú szövegét, bele is kérdezek, tanácsot is adok, ha tudok, érdeklődöm...Valahogy ha egy nő órákig képes velem beszélgetni, én azt biztatásnak veszem, hogy érdeklem. Ez hiba? Nem tudom, hol rontom el akkor. Azt látom, hogy tetszik nekik, ha el vagyok bűvölve tőlük és kedves vagyok velük.
Velem kb. egyidőseket keresek, nincsenek illúzióim, de még azt se tudom ez alapján eldönteni egy- egy találkozón, hogy most túl fiatal, vagy túl idős vagyok neki. Mert a velem egyidősek, vagy házasok, vagy épp most válnak.
Most egyedül élek, amit nehéz megszokni, de keresem az új kapcsolatokat, lehetőségeket és életbeni egyéb feladatokat. Nem a csalódottságot keresem. Mindig is irigyeltem néhány nő azon képességét, hogy sosem várnak két kapcsolat között, hanem már egyikből rögtön és simán átlépnek egy másikba. És azt ne kutassa a férfiember, hogy mikor ismerte meg az új balekot, mert a válasz ugye csúnyán egyértelmű...de neki csak egy párkapcsolatra alkalmas másik ember kell, érthetően. Bocs, ha általánosításnak tűnik mindez, de most így érzem / amúgy a férfiak is nagyon sokszor tudnak általánosítani saját neműkkel kapcsolatban is.
