Volt egyszer egy beatkorszak

Szerelem az első orrvérzéstől – Demjén Ferenc dalai a Hogyan tudnék élni nélküled? című filmben

2025. január 16. - beatkorSzaki

Viszonylag ritkán készülnek Magyarországon hagyományos értelemben vett filmmusicalek, mint az Óz, a csodák csodája, az Ének az esőben, vagy a közelmúltból a Wonka és a Wicked. Ennek az lehet az oka, hogy egyrészt költséges zsánerről van szó, másrészt nálunk a vígjátéknak és a melodrámának van nagyobb filmtörténeti hagyománya.

Tovább

Volt egyszer egy Budapest Sportcsarnok – emlékidézés Kövér Péterrel [Podcast]

Túlzás nélkül állítható, hogy megnyitásától 26 évvel ezelőtti leégéséig – amit állítólag egy elektromos karácsonyi gyertya okozott – a Budapest (Nagy) Sportcsarnok, azaz a BS volt a hazai rendezvények és koncertek csúcshelyszíne. És túlzás nélkül állítható az is, hogy Kövér Péter, aki a kezdetektől a füstölgő végig művészeti vezetője volt a háznak, legalább annyira különleges szereplője, szemtanúja és formálója a magyar rockkorszaknak, mint maga a legendás műintézmény.

Tovább

Dobszólók és kiégő biztosítékok – az Ifjúmunkás Matinék

A romániai magyar Ifjúmunkás Matinék (délelőtti műsoros rendezvény) kezdetét 1967. március 26-tól számíthatjuk, amikor Matekovics János az Ifjúmunkás folyó­irat (A romániai KISZ Központi Bizottságának magyar nyelvű lapja) szerkesztője megszervezte Marosvásárhelyen az első, a fiatalok erkölcsi nevelését szolgáló rendezvényt. Ezt követték a külön­böző tartományi és rajoni találkozások az ottani fiatalokkal.

Tovább

Örömtánc rossz közérzettel – A meghasonlott beatgeneráció tragikomédiája Szörény Rezső BUÉK! című filmjében

A kádári konszolidáció és konszenzus ígéretének jegyében a hatvanas évek magyar filmművészete számos optimista és reményteli cselekvő vagy kérdező filmet termelt ki magából. A fiatalokról (Szabó István: Álmodozások kora, Apa, Gaál István: Sodrásban) vagy a középnemzedékről (Jancsó Miklós: Oldás és kötés, Herskó János: Párbeszéd) szóló történetek hősei egyaránt aktív, tetterős, cselekedni vágyó karakterek, akik hittek benne, hogy jobbá lehet tenni a világot (a rendszert).

Tovább

„Édes italt rejtő kis boros pohár” – magyar beat- és rockdalok meg az alkohol

Sokszor eszembe jut Presser Gábor egy régi története, és mindig nagyon mosolygok rajta. Egy tévéműsorban mesélte sok évvel ezelőtt. Kerestem a neten, mert nem minden részletére emlékszem, de nem találtam meg. Szóval a lényeg, hogy az LGT a Szovjetunióban koncertezett, és valamelyik helyszínen a betervezettnél csak egy órával később tudtak kezdeni.

Tovább

Vitatkozó, jólfésült elvtársak – Az Magyar Hanglemezgyártó Vállalat működésének szakaszai

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő időszak sok tekintetben megváltoztatta nemcsak Magyarország nemzetközi megítélését és a hazai közéletet, de a kultúrpolitikát is. Utóbbi vonatkozásában talán a legjelentősebb, hogy – okulva a Rákosi-rendszer törvénytelenségei következtében a társadalomban keletkezett feszültségek 1956-os drasztikus levezetéséből – a korábbi „két T” (támogatás, tiltás)[1] helyett bevezették a „három T” elvét, helyet adva a „tűrt” kategóriának is, amelyet szürkezónaként a másik két halmaz közötti átmeneti, képlékeny, ámde annál népesebb táborként értelmezhetünk. Az új kultúrpolitikai hozzáállás egyértelműen korszakhatárt jelöl ki a magyar művelődéstörténetben, mivel létrehozott egy olyan lehetőséget a nem marxista művészeknek, amellyel őket sem zárták ki teljesen az alkotó tevékenységből és az első nyilvánosságból, amire az 1956 előtti időkben nem volt példa a Rákosi-rendszerben.

Tovább

Erősítők az őskortól a hőskorig

Színpadtechnikai eszközök evolúciója az 1960-as és 1970-es évek Magyarországán

A magyar beatzene kezdeteit a rocktörténeti közmegegyezés a hatvanas évek első felére teszi, a pontos dátum azonban meghatározhatatlan. Dolgozatomban leginkább ettől az időszaktól kezdődően szeretném bemutatni a Magyarországon használt színpadtechnikai eszközöket, ám egy kis kitekintést mindenképpen eszközölni kell, hiszen a magyar beatzene nem volt előzmények nélküli.

Tovább

A Trabanttól az űrutazásig – szocialista vágyálmok és szabadidő a Kádár-kor dalaiban

A dolgozóknak jártak a szabadnapok. Ilyenkor a munkavállaló papírjaguárba ült vagy az IBUSZ valamelyik buszára szállt, hogy maga mögött hagyja a szürke hétköznapokat. A dalokban szereplő különféle közlekedési eszközökről korábban értekeztem már, így ezúttal azt vizsgálom meg, miként jelennek meg a hosszú műszakokat követő, pihenéssel és rekreációval tölthető órák a könnyűzenei szerzeményekben.

Tovább

Egy ismeretlen legenda nyomában – A Boldog Idő sztori

A nyolcvanas évek első felében őrült zenekaralapítási hullám söpört végig hazánkban. Míg az előző évtized a korábbi beat-bummhoz képest már-már kissé lagymatagnak volt mondható, 1980-tól egyre többekhez ért el a punk és az újhullám. Ugyan a csöves kultúra és a rock még vastagon jelen volt a társadalomban, már formálódott az új generáció. Egy részük identitásukat éppen megtaláló (kis)kamaszokból állt, és hozzájuk csapódtak a volt csövesek ‒ többek között azok, akik kezdtek kiábrándulni korábbi ikonjaikból, mert szerintük kifulladtak, unalmasak lettek, ismételték önmagukat.

Tovább

„Végtelen úton hajszol a távoli cél” – 55 éve jelent meg az Illés együttes Nehéz az út című nagylemeze

Az Illés zenekar Nehéz az út című nagylemeze 1969 tavaszán került a boltok polcaira. Az album az Illés első olyan LP-je volt, amin kizárólag az ő dalaik szerepeltek, mégsem tekinthető vadonatúj nagylemeznek, mert – négy dal kivételével – 1966 és 1968 között készült kislemezfelvételekből válogat.

Tovább
süti beállítások módosítása