További elnevezései közül: Halottas-halom
Az Árpád-korban templom és temető volt ezen a helyen, a szájhagyomány szerint a török időkben talán még néhány kisebb csatározás is. Az 1990-es években homokbányászat során illegálisan elhordott halom környékét manapság is hófehér embercsontok tarkítják...
Koponyadarab és csontok a fűben - hogy kihez tartozhatott, sosem derül már ki:
Valószínűsíthetően Szent Demeter temploma, vagy Székegyház (Szőkeegyház) temploma állhatott ezen a helyen.
A halottaspart homokgödrének egyik partoldala, koponya, lábszár és egyéb csontokkal (2021):
Amennyiben ezen a helyen Szent Demeter temploma volt:
"...Szent Demeter mártír temploma még állt, de népe elszéledt a tatárok közeledésének hírére. Nem jöttek vissza.
Az elhagyott falu fele része Ceglédnek, másik fele Szelének jutott.
A puszta évszázadokon át őrizte a nevét.
1563. július 16-án Bécsben I. Ferdinánd király Zele, Feleghaz, birtokot Zenthkozma, Zenthdemeter stb. pusztákat Pest megyében új adomány címén Dobrawycky Albert, György, Miklós, Gerenc és Márknak adta..." (2)
A következő kép magában hordozza a hely nevét - Halottaspart:
A középkori település innen délre található.
"...A nép tudja, hogy itt falu volt hajdan, a török időkben.
„A Halottas-parton gyerekkoromban sok koponyát találtunk. Az öregek mondták, hogy a törökök idejibe háborúztak ott, valami vár vagy egyéb épület lehetett. Sok tégla, kődarabok, cserépdarabok voltak ott. Ez volt 1920-21-ben. A Halottas-halom Deák Györgyé.”.. (2)
Embercsontok és egy fél koponya a fűben, halomba rakva a part tetején (kép: 2021.):
A Halottaspart szinte észrevétlenül bújik meg a földeken, közelről is alig észrevehető:
"...Magam is bejártam a Halottas-partot, emberi csontok, darázskövek és tégladarabok borítják...." - áll Hídvégi múlt századi leírásaiban.
Ez hasonló még jelen éveinkben is - állkapocs fogakkal, koponyatöredék és lábszárcsont...stb. (kép 2021.):
Darázskő darabok szintén vannak elszórtan, feltehetően a templom köveiből (hasonló darázskő darabokat lehet találni többek között pl. Birincsek, Nyúlfülehalom, Kövespart és egyéb templomos helyeken is):
A kibányászott középkori temetőben egy madárfigyelő-les áll - ami ott állt már 2021-ben is, valamint legutóbb is, amikor visszamentem megnézni, azóta mi változott (kép 2021.):
A templom minden bizonnyal a képen balra lehetett, ott voltak a darázskő darabok is:
Cserepek, csontok, téglák, kövek már az 50-es években is kerültek innen elő (és ugye 1920 körül is).
Az itt található Árpád-kori templom maradványainak feltárására 1992-ben került sor (Tari Edit), akkor első ízben a templom 4 db. sírjával, melyek közül az egyik téglás sír volt.
1992-ben az Árpád-kori templom kiszedett alapozási árkának csak az alját találták meg, az alapozási árokban kőtörmelékkel, amiből kőalapozás valószínűsíthető.
1996 körül a dombot illegálisan elhordták, ezért leletmentő ásatást végeztek, melynek során további 57 sírt tártak fel.
Az régebben itt álló eredeti templom kisméretű volt, patkóíves szentélyű, téglalap alakú hajóval. (1)
Távlati kép:
Szarmata csontváz a templom romjai között:
A templomrom 1992 évi feltárása során a templomhajóban (a templom építése a sírt nem érintette) egy bolygatás nélküli szarmata férfi csontvázat találtak, amelynek mellékletei többek között egy aranyozott fibula, valamint egy rövidkard voltak. (Tari Edit)
"..A jobb comb külső oldala mellett egy gyűrűs markolatú rövidkardot találtak. Fahüvelyben volt, s a famarkolat lenyomata is megfigyelhető volt. Keresztvasa rövid..." (3)
1996-ban az ásatást pénzhiány miatt nem tudták tovább folytatni.
A későbbiekben amikor 2000-ben a régészek ismét megjelentek a helyszínen, azt tapasztalták, hogy akkorra a homokdomb nagy részét elhordták, a területen gépimunka nyomai voltak, továbbá kézzel ásott rablógödrök, melynek során tetemes mennyiségű embercsontot forgattak ki a földből.
Pénzhiány miatt a további leletmentő ásatás terve kudarcba fulladt.
A helyszín régi térképen (1800-as évek) - ezen a térképen látszik a nagyobb halom mellett (jobbra) lévő kisebb halom - a kisebb halom még most is ott van, a nagyobb halmot már elhordták:
Az egykor több száz éve itt található templomba 40-50 ember fért be, s ha többen voltak, a többiek kívülről hallgatták a szertartást, székek, padok nem voltak - írta 1992-ben Tamasi Tamás a hellyel kapcsolatban:
Bordák és ki tudja még milyen csontok lógnak ki a homokfal oldalából:
Innen nem messze a Kígyósnál:
"...A Kutyatejes-, másként Tejes-csatorna folyik rajta keresztül. Az XXX út mentén, a 13. kilométerkőnél, a Tejes-hídnál balkéz felé egy kardot ástak ki több más tárggyal együtt 1938-39-ben (Sárkány József múzeumigazgató feljegyzése, 1953. VI. 4.). (2) (blog: vagyis a közeli Ny-ra található Félegyházi-halom közelében, ami szintén templomos hely volt)
Kép 2021-ből:
A partoldal:
A Halottaspart közelében egy újkori kis kápolna áll (kb. 1 km-re).
A következő említés talán erre a közeli kápolnára vonatkozhat - 1930 évi kubikolás a közeli templomnál (kápolnánál):
"...A reformátusok kis templománál, az ottani tanya földjén temetőt bontottak föl a földmunkálatok alkalmával.
A jelenlevő Tóth Mihály és Visnyei István munka közben az egyik csontváz csuklójáról lehúzott egy arany karperecet. A borotvatokjában őrizgette, eldugta a sublót alá, de jöttek az orosz katonák, elvitték a sublótot, megtalálták a borotvatokot, azt is elvitték.
A halottak nem hanyatt, hanem hason feküdtek.
A kubikolás a harmincas években volt....." (2)
A külterületi kis kápolna - amire gondolok - térképen (1941) - jelenleg magánkézben van, képet nem teszek fel róla, pedig nagyon különleges és azt hiszem laknak benne (a kápolna mögött a fák között egyébként hosszasan egy domb húzódik):
XY egykori bűnügyi helyszínelő - a Halottaspartra vonatkozó - elmondása:
"Az évek alatt több bejelentést is kaptunk erről a helyről az itt található emberi csontokról. A bejelentést követően mindig megjelentünk a helyszínen, de tudomásunk volt róla, hogy itt egy középkori temető található, a csontok a temetőhöz tartoznak..." (2023)
Kép 2021-ből:
Még két éve, 2021-ben jártam a Halottasparton, amit harmadik alkalomra sikerült megtalálnom, majd nemrégiben visszamentem megnézni, mi változott azóta.
2021-ben a gödörből még hordhatták el a homokot, vagy szemetet vihettek oda, a gödörben autónyomok voltak.
A szétszórt csontokon kívül két, vagy három helyen is össze voltak hordva a csontok kis kupacokba. A csontok még most is ugyanazon a helyeken voltak, csak néhány darab hiányzott közülük.
A madárfigyelő bódé - ahogy 2021-ben is - azóta is ott van, mellette feltehetően utánfutóból odaborított szemétkupac, valamint a területen talajsimításokat is végeztek.
Szerintem érdemes lenne múzeumbarátoknak, közösségi civil régészeknek egyeztetést követően összeszedni a széthevert csontokat, valamilyen tartóba tenni és eltemetni a község valamelyik emlékműve mellé. (Ilyesmire Albertirsán volt példa évtizedekkel ezelőtt, kb talán 70-80 éve)
(Megj: Itt a gödör közelében szintén van egy kisebb szabályos domb (kb. 120 m-re). Onnan távolabb még egy (kb. 650 m-re) ...stb. Szerintem egy komplex hely.)
Továbbá érdemes lenne - ennél a helynél maradva - a közeli fehér színű tanyában további adatokat gyűjteni a helyről (múzeumbarátok, helytörténészek?), ahol egy idős néni is lakik, aki biztosan tudna emlékeket és történeteket mesélni a hely kapcsán (mezőőri javaslat). - Terveztem felkeresni, de elmaradt.
Az Árpád-kori Halottaspart jelenleg alkalmi szemétbánya, madárfigyelő hely, a középkorban elhunyt és ide eltemetett ismeretlen ősök felszínre került csontjai pedig szétszóródva a területen.
2023.05.31.
B.
Rövid videó a helyről (felvételek: 2021.):
További képek, egyéb:
Koponyadarab, ami már két éve ott hever:
Ezek mellől a csontok mellől a 2021-ben még itt lévő koponyatöredék és állkapocs már hiányzik:
A madárfigyelő les - előtte földbe szúrt karók, azokon madzag kifeszítve (2021):
A madárfigyelő bódé még most is megvan, de azóta itt talajsimítás volt:
Darázskő darabok:
Partoldal:
2023. - talán a templom helye:
A Halottasparton vajon milyen elnevezésű templom lehetett? Két elnevezés ami leginkább felmerül: Szent Demeter, illetve Székegyház (Szőkeegyház).
"1368-ban Cegléd határjáró oklevelében az északi oldalon említenek négy romos templomot, melyet határpontul vettek fel.
A templomok sora Cegléd-Birincsek lelőhely templomával kezdődik, folytatódik a Szent Demeter templommal, Székegyházzal és Külsőhegyessel.
Az oklevél szövege szerint végig ugyanabban az irányban haladva jelölték ki ezeket a határpontokat,
„ elérkeztek a Csekének nevezett, a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt, romos kőegyházhoz, amely észak felől szomszédos a Sőreg nevű birtok földjével.
Tehát keleti irányba fordulva innen, egyenesen jókora távolságra elmenvén, eljutottak egy másik, Szent Demeter mártír tiszteletére emelt egyházhoz, amely észak felől határos a Szele nevű birtok földjével.
Majd innen tovább ugyanabban az irányban haladva, érkeztek a harmadik, szintén romos, Székegyháznak nevezett kőegyházhoz, melyet hasonlóképpen határjelül kijelöltek.
Innen azután ugyancsak keleti irányban jókora távolságra egyenesen haladva, a negyedik, szintén romos, Külsőhegyes nevű kőegyházhoz jutottak, amelynek szomszédai kelet felől Rékas birtok földei. " (1)
Nézzük sorjában:
1. - Cseke (Birincsek) - Boldogságos Szűz templomrom, Árpád-kor - ez azonosítva lett és biztosnak mondható. Pont a településhatáron helyezkedik el. (blogok között szerepel)
2. Szent Demeter - Félegyházi-halom? (Fekete-halom) - Nem mondható biztosra. A Félegyházi-halom szintén templomos hely volt. Régi térképen (1777-ben is!) megtalálható, "Rudera Templi Félegyháza" néven. 1881-Fekete-halom néven. (blogok között szerepel) - a Félegyháza elnevezésű határrészben található. Csekétől a Félegyházi-halom nincs messze, pedig itt is jókora távolságot említenek. XV.századi leletek kerültek elő erről a helyről, többek között egy 1550-ben vert I.Ferdinánd érme.
"Petróci 1961. 7, 85, 28. jegyzet. Félegyháza egykori templomának köveit a tápiószelei templom átépítéséhez hordták el a földesúr engedélyével 1753-ban."
"...Oppel Jenő a Szent Demeter templomot Félegyháza templomának tartja (Oppel 1931, 16. old. Ugyanígy Petróczi 1961, 7. old.). A két helynév 1563. évi együttes említése azonban kizárja az azonosítás lehetőségét...." (2)
***Blog - vagyis: "1563. július 16-án Bécsben I. Ferdinánd király Zele, Feleghaz, birtokot Zenthkozma, Zenthdemeter stb. pusztákat Pest megyében új adomány címén Dobrawycky Albert, György, Miklós, Gerenc és Márknak adta..." (2)
"Káldy-Nagy 1985. 239-240. 175. sz. falu. 1546-ban említik papját. (Eszerint ekkor még működnie kellett templomának." ***Blog: - akkor hogyan lehet rom 1368-ban? Csak ha később ismét újjáépült.
"..Engel é. n. 6.: „Csak a 15. század végétől ismert, ekkor (1496, 1510, 1526, 1539) állandóan Szelének a sorsában osztozott..."
Leletek: XV. századi leletek kerültek elő erről a helyről, többek között egy 1550-ben vert I.Ferdinánd érme.
3. - Székegyház (Szőkeegyház) - Halottaspart?
"1368: „. . . ad terciam ecclesiam lapideam similiter ruptam Zewkeghaz nominatam ...”
1412: Zewkeeghaz (OL Dl. 9950; Bakács 1982, 1272. reg.: Zeukeeghaz alakban).
1470: Szőke-egyház (Oppel 1931, 32. old." (2)
Felmerülhet, hogy esetleg ez lehet a Halottaspart. Viszont a Halottaspartot az elérhető térképek egyáltalán nem jelölik, nem tudni, miért. A Halottaspart szintén a Félegyházi határrészben található. Ha a Halottaspart Szőkeegyházzal azonos, akkor a következő abonyi Hegyes-halomig nagyon nagy a távolság.
Leletek: XII. századi, felirat nélküli aprópénz. III. Béla rézpénz.
(Szőkeegyházat valahogy mégis inkább máshová gondolnám.) Halottaspart Szent Demeterrel, vagy Szőkeegyházzal lehet azonos.
4.- Külsőhegyes - az abonyi Hegyes-halommal lehet azonos, Árpád-kori templomos hely, jelenleg dögkút van a helyén. Szőkeegyháztól "..ugyancsak keleti irányban jókora távolságra egyenesen haladva.." (blogok között szerepel) - Megjegyzendő, hogy a Hegyes-halom a jelenlegi határvonaltól igencsak távolabb van, viszont Külsőhegyes akkoriban Cegléd határához tartozott: - "Az 1368-as határjárás (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.) szerint Cegléd Külsőhegyesnél Rékassal, Székhalomnál pedig Tószeggel volt határos..."-(2)
Távolságok:
Cseke - Félegyházi halom : ~3,3 km
Félegyházi-halom - Halottaspart : ~2,7 km
Halottaspart - Hegyes halom ~7,7 km
A Halottaspart és az abonyi Hegyes-halom között a legnagyobb a távolság: ~7,7 km.
C és D között még ott található - szinte rajta a vonalon - a Holló-halom (szintén a Félegyházi határrészben) külterületi beépült kertes lakóövezetben. Hogy a Holló-halmon a régi időkben mi lehetett, nem tudni, nincsenek rá adatok, szerintem határhalom - a kertek végében szét kellene nézni, mi kerülne ott elő.)
Ez térképre vetítve kb. így néz ki:
Ami tudható: a szóban forgó határrészen 1368-ban 4 romos kőtemplomot vettek fel mint határjelet. Itt a határvonal mentén 4 templomromot találtak és tártak fel eddig: Birincsek, Félegyháza, Halottaspart, Hegyes-halom.
De az is lehet, hogy Félegyháza kiesik a sorból, mint 1368-ban romos kőtemplomként felvett határjel, mivel 1546-ban még említik papját, tehát akkor még a templom működött. Ebben az esetben a Halottasparton Szent Demeter temploma volt, viszont akkor Szőkeegyház még hiányzik a sorból, az még nem került elő.
Pedig érdemes lenne egyszer a pontos elnevezéseket kibogozni.
Egyéb:
Karanthka - Birincsek és Szentdemeter között
"Az 1701-es határjárási jegyzőkönyv több korábbi határjárást is közöl, így az 1563., 1566. és 1635. évit is. Az első kettő felsorolja a ceglédi részen lévő Berencsik, Karanthka és Szentdemeter prédiumokat. Karanthka a felsorolás sorrendjéből következtetve a Kígyós területén lehetett..."
A Kígyós (a Félegyházi-halom és a Halottaspart között):
"...A Kutyatejes-, másként Tejes-csatorna folyik rajta keresztül. Az XXX út mentén, a 13. kilométerkőnél, a Tejes-hídnál balkéz felé egy kardot ástak ki több más tárggyal együtt 1938-39-ben (Sárkány József múzeumigazgató feljegyzése, 1953. VI. 4.).
Úton a Halottaspart felé:
Források
(1) Tari Edit: Pest megye középkori templomai
(2) Hídvégi: Pusztabokrok
(3) Istvánovics Eszter - Kulcsár Valéria: A Kárpát-medencei szarmaták gyűrűs markolatú kardjai
régi térkép: mapire