Azzal, hogy nőnek születtünk, automatikusan jár a kiváltság, hogy a család és a párkapcsolat mozgatórugói vagyunk. A kezünkben van az az erő, aminek köszönhetően, ha mi magunk jól működünk, akkor a család minden tagja rendben lesz.

A férfiak nem gondolatolvasók

Sok nő gondolja úgy, ha szeret a párom, akkor tudja, mi a jó nekem, pedig ez sajnos egyáltalán nem biztos, hogy így van. A férfiak nem gondolatolvasók. Ha nem mondjuk el, mi bánt, és csak duzzogva várjuk, hogy majd rájöjjön, csalódás lehet a vége. Ha gördülékeny, jól működő, szeretetteljes kapcsolatra vágyunk, akkor fogalmazzuk meg, mit szeretnénk. Ha kérünk, akkor a férfi örömmel fogja teljesíteni, mert ettől fontosnak érzi magát amiért gondoskodhat rólunk.

A dirigálás nem kérés

A kérést ne keverjük össze a dirigálással. Bízzunk meg a párunkban és hagyjuk, hogy vezessen, hogy férfinak érezhesse magát. Így mi magunk is jobban tudjuk tisztelni őt. Minél inkább hagyjuk érvényesülni, annál gyakrabban fogja kikérni a véleményünket. Az erőszakmentes kommunikáció a megfelelő kommunikáció.

Az utasítgatás, a számonkérés, a negatív kritika mind a szóbeli bántalmazás kategóriájába esik. Ezen a módon nem lehet szeretetteljes kapcsolatot építeni. Aki tiszteletet ad, az tiszteletet fog kapni viszonzásul.

Kérjük ki a párunk véleményét: „Te mit gondolsz arról, vagy mit szólnál ahhoz, ha…”
Ha érzi, hogy fontos a véleménye, szárnyakat kap.

Az elvárásokat cseréljük elismerésre

Ne a hiány teréből szemléljük az életünket. A legtöbb férfi, ha megkérdezik, mi az a kapcsolatában, amin szívesen változtatna, a válasz szinte mindig az, hogy ne legyen piszkálva mindig valamivel, ami nincs kész vagy nem jó. Az utasítások mellett az elvárások is nagy ellenállást válthatnak ki a párunkból, mert ezzel megfosztva érzi magát a saját döntésektől. E helyett inkább beszéljünk arról, hogyan érezzük magunkat és mit szeretnénk, de követelőzés nélkül. Például, ha túl kevés az együtt eltöltött idő, akkor érdemes együtt keresni valami kellemes közös programot. A teljesült kérésekkel kapcsolatban mindig adjunk visszajelzést, legyünk hálásak.

Ha az elvárásokat elismerésre cseréljük, az gyógyító hatással lesz a kapcsolatunkra. A sok pozitív megerősítés garantálja, hogy egyre több dologban számíthatunk majd a párunkra.

Csak semmi spiritualitás

A spirituális utunk a miénk. Nem érdemes rátukmálni a párunkra a lélektársról, ikerlángról frissen megszerzett, vagy régi tudásunkat. A legtöbbjük falra mászik a témától. Ha nem egy jógi a kedvesünk, akkor jobb, ha békén hagyjuk e témában. A férfiak túlnyomó többsége racionálisan gondolkodik, tehát ezen a módon tudja a legkönnyebben befogadni az információkat. Sokkal könnyebb ehhez alkalmazkodni, mint átformálni, mert az erőltetés csak ellenállást és eltávolodást fog teremni.

Ne a szex legyen az utolsó a sorban

Nőként gyakran a háztartási feladatok, a munka és minden egyéb mögé soroljuk a szexet, az intimitást. Ezt a párunk minden bizonnyal zokon veszi.

Tudatosan figyeljünk rá, hogy ne legyen túl sok a visszautasításból. Az érintésből, a szenvedélyből érzik, hogy fontosak a számunkra, szeretjük őket és hozzánk tartoznak. A férfiak nagy részének ez a szeretetnyelve.

A jól működő szex gyógyító hatással van a kapcsolatra és könnyedebbé teszi az akadályokon való átjutást, bármi is legyen az.

Ne mentsük meg a férfit

Ha nehéz helyzetbe kerül a férfi, ne akarjuk minden áron megmenteni. A sajnálat egy felsőbbrendű nézőpont, ami miatt sérülhet a kapcsolat egyensúlya. Ha mégis egyértelműen segítségre szorul, akkor vele együtt cselekedjünk és ne helyette. A férfi helyett cselekedve tovább gyengítjük őt, teljesen erőtlenné téve. A legjobb, ha elérhető közelségben vagyunk, hogy egyenrangú partnerként együtt találjunk megoldást.

Mindezt nem mindig könnyű a gyakorlatban megvalósítani, de kis odafigyeléssel, tudatossággal sokat tehetünk a kapcsolatunk harmóniájáért. Ha tanácsra van szükségünk, kérjük párkapcsolati tanácsadó szakember segítségét.