A kormány döntése miatt ömlik az emberek pénze az államhoz

További Gazdaság cikkek
-
Tragikus adatok érkeztek, Németország elkezdte földbe döngölni Orbán Viktor ígéretét
- Töredékáron adják a vármegye matricát a hibás M30-as miatt a borsodiaknak
- Donald Trump üzent Európának: népszerű alkoholos italok kerülhetnek veszélybe, ha nem lesz változás
- Nem enged a GVH: folytatódik a vizsgálat Bige László cégének kartellje ügyében
- Veszélyes vágyálmok terjednek, így vágtatnánk az államcsőd felé
Januárban az államháztartás központi alrendszere 67,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 166,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 35,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 62,9 milliárd forintos többletet mutattak.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 12,5 százalékkal magasabban teljesültek.
Itt érdemes azonban megjegyezni, hogy automatikus, inflációkövető adóemelést vezettek be Magyarországon. 2025 elejétől a szeszes italok és járműüzemanyagok jövedéki adója, valamint a gépjárműadó, a regisztrációs adó és a gépjárműátírási illeték tekintetében. 2026-tól ezeket követi a dohánytermékek jövedéki adója és a cégautóadó.
Adott év elején az előző évi júliusi infláció mértékével növekszenek az említett adómértékek, 2025-ben ez 4,1 százalékos adóemelést jelent. Ennek következtében a jövőbeli adóemelésekhez nem lesz szükség újabb törvénymódosításra.
Jól pörög a babaváró
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint „az aktív korúak mellett a nyugdíjasok is több pénzből gazdálkodhatnak” idén. A kormány a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében idén 3,2 százalékkal emelt nyugdíjat fizet ki a szépkorúak számára, így januárban 499,2 milliárd forintot fordít nyugellátásokra.
A kormány azt is kiemelte, hogy a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést, az év első hónapjában a kormány 224,4 milliárd forintot fordított erre a célra. Ezen kifizetések összességében 51,1 milliárd forinttal múlták felül az előző évben azonos jogcímeken teljesített kifizetéseket.
Babaváró támogatásokra összesen 21,6 milliárd forintot költött a kormány januárban, ez 3,4 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábban folyósított forrásokat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a kormány a fiatal munkavállalók életkezdésének támogatása érdekében akár 4 millió forintos, szabadon felhasználható, kamatmentes munkáshitel-konstrukciót dolgozott ki állami kezességvállalás mellett. Erre a konstrukcióra a 2025. évben összesen 10,5 milliárd forint előirányzattal számol a kormány.
Ezek lesznek a főbb számok idén
Varga Mihály november 11-én nyújtotta be a főbb sarokszámok ismertetése mellett a 2025-ös költségvetési törvénytervezetet az Országgyűlés számára. Az Index egy hosszabb elemzésben vette górcső alá a parlament honlapján is elérhető főbb számokat, amelyek dióhéjban az alábbiak:
- Maradnak a rezsivédelmi intézkedések, amire 880 milliárdot fordítanak 2025-ben. Megszűnik a rezsivédelmi alap, az ezáltal felszabadult források a minisztériumok számláin landolnak.
- A nyugdíjcélú kifizetések 7200 milliárd forintot tesznek ki, ami 650 milliárd forinttal több, mint idén. Garantálják a 13. havi nyugdíjat és az infláció mértékével megegyező nyugdíjemelést. Idén elmarad a nyugdíjprémium, jövőre – amennyiben a várakozások felett alakul a gazdasági növekedés – a nyugdíjasok részesülhetnek prémiumban, jelezte a tárcavezető.
- Oktatásra 500 milliárd forinttal többet, 3876 milliárd forintot fordítanak.
- Egészségügyre 3717 milliárd forint megy jövő évben, ami 330 milliárd forintos növekedést jelent.
- A központi alrendszer összes bevételi előirányzata 39 042,9 milliárd forint, amely a 2024. évi előirányzatnál 802,5 milliárd forinttal több.
- A költségvetési tartalékot 100 milliárd forintban határozták meg.
- A nominális GDP 88 ezer milliárd forintot tesz ki 2025-ben.
A számok impozánsak. A gazdaság növekszik, az infláció alacsony szinten marad, lesz reálbér-növekedés, és minden területre nominálisan több forrás jut, mint 2024-ben. Ám ne feledjük, az idei költségvetést is újra kellett írni. A legfőbb lépés a költségvetési hiány felfelé történő módosítása volt, amit 2,9-ről 4,5 százalékra emeltek. A kormány 2026-ra vállalta a költségvetési hiány uniós elvárás szerinti, 3 százalék alatti szintre faragását.