Ha az orvost nem tudjuk elérni, válaszol az alkalmazás

A szakértők a webináriumon kiemelték, a digitalizáció nemcsak az orvosi rendszereket, hanem a betegek szerepét is átalakítja. „Míg korábban a páciensek inkább passzív résztvevői voltak az egészségügyi ellátásnak, ma már aktív egészségfogyasztókká válnak. Egyre többen használnak digitális egészségügyi szolgáltatásokat, ezzel a tudományos kutatásokat is elősegíthetik, ugyanakkor a piacon elérhetők elenyésző hányadát ismerik” – emelte ki Zrubka Zsombor, az Óbudai Egyetem Egyetemi Kutató és Innovációs Központjának főigazgatója, az MKT Egészség- és Egészségügy-gazdaságtani Szakosztályának titkára. Megjegyezte, a kérdés azért aktuális, mivel az Egységes Európai Adattérről szóló rendeletet idén márciusban fogadták el. Az unióban 2014-ben volt az utolsó egészségműveltségi felmérés, a digitális megoldásokkal változott a lakossági attitűd. 

Szerencsés Dóra, az Inspira Research társtulajdonosa, egészségipari piackutató rámutatott, hogy a magyarok nagyon kevés életmód- és egészségügyi applikációt használnak, pedig ezek jelentős egészségnyereséget biztosíthatnának. Az általa bemutatott kutatás szerint

A legnépszerűbb alkalmazások az EESZT és az EgészségAblak a lakosság fele hallott róla és 34 százalékuk rendszeresen használja. A testmozgást támogató applikációk is viszonylag nagy, 31 százalékos ismertséggel bírnak, de csupán 6 százalék használja ezeket a mindennapokban, az alvásfigyelőket minden 5.magyar, életmódkövetőt kevesebb mint 10-ből 6-an ismerik, a felhasználók aránya egyik esetben sem haladja meg az 5 százalékot. Ahogy a ChatGPT használata sem terjedt el a 40 év felettiek körében, a 2024 májusában megkérdezettek csupán 4 százaléka alkalmazta általános információgyűjtésre. Megemlítette, hogy a lakosság elektronikus egészségértésének monitorozását folytatják. 

Negatív életmódbeli tendenciák

Szerencsés Dóra megjegyezte, az egészségügyi statisztikák aggasztó képet festenek a magyar lakosság életmódbeli szokásairól. A WHO ajánlása szerint napi legalább 5 adag zöldség és gyümölcs fogyasztása javasolt, de ezt a lakosságnak mindössze 6 százaléka teljesíti, 16 százalék egyáltalán nem, 61 százaléka pedig csak 1-2 adagot eszik naponta. A mozgásszegény életmód is jellemző: a népesség csupán 28 százaléka végez heti 5 alkalommal legalább 30 perc aktív testmozgást. Az alacsony végzettségű falvakban élők sportolnak legkevésbé a felmérés szerint. 

A túlsúly és az elhízás szintén komoly probléma, a BMI alapján a magyar lakosság 60 százaléka túlsúlyos, a válaszadók 34 százaléka sorolta magát ide, a tartomány alsó határának számító 26,6 százalékos testtömeg-index jelenti az átlagot. Kiemelten érintettek a férfiak és az idősebb 50–69 éves korosztályok. Az ülő életmód terjedése is riasztó, hiszen a lakosság egyötöde napi 8 óránál többet tölt ülve, míg a megkérdezettek fele 4–8 órát ül naponta.

Az életmódból eredő kockázati tényezők jelentősek a magyarok körében. Míg az unióban a lakosság negyede, a magyarok harmada dohányzik, ez leginkább a falvakban élők, a fiatal, 18–29 év közötti felnőttek és az alapfokú végzettségűek körében elterjedt, 39 százalékuk cigarettázik. Az alkoholfogyasztás helyzetét katasztrofálisnak nevezte: 

A férfiak 12 százaléka hetente legalább három alkalommal iszik alkoholt, a fiatal felnőttek körében a havi rendszeres alkoholfogyasztás aránya 24 százalék.

A válaszadók 40 százaléka pedig extrém magas stressz-szintről számolt be, köztük a krónikus, főként szív- és érrendszeri betegek és a nők voltak többségben. Mint kiderült, ők az online térben többet foglalkoznak egészségügyi állapotukkal. 

Ha az orvos nem ér rá, jöhet a chatbot

A kutatások szerint a magyar lakosság nyitott az egészségügyi digitalizációra, de a bizalom mértéke attól függ, hogy milyen adatokról van szó. Probléma esetén, bár kevésbé elutasítók a chatbotokkal, de túlnyomó többség szakemberhez fordulna. Különös módon a robotokhoz való hozzáállás negatívabb azoknál, akik egészségügyi információszerzésben aktívabbak. Az emberek 50-55 százaléka hajlandó lenne alapvető egészségügyi adatait megosztani egy mobilalkalmazásban, de ha érzékeny diagnosztikai információkról van szó, ez az arány 30 százalékra csökken. A legnagyobb bizalom a magyar egyetemi klinikai kutatókat övezi, minden második ember osztaná meg velük egészségügyi adataikat, míg a külföldi gyógyszergyártó vagy techcégek esetében már csak minden nyolcadik lenne erre hajlandó. 

Juhász Attila egészséginformatikai szakértő szerint a digitális egészségügy sikere nemcsak a technológiai fejlesztéseken múlik, hanem azon is, hogy mennyire tudjuk elnyerni az emberek bizalmát, és biztosítani az adatok védelmét. Polereczki Zsolt kutató-vállalkozó, a NeuronLab ügyvezetője hozzátette, az unióban az utolsók között vagyunk abban, hogy a digitális megoldásokat a mindennapokban használja a lakosság, annak ellenére, hogy internet-hozzáférésben jól állunk a régióban. „Az EESZT-nél van egy bizonyos kényszerítő erő, az egészségügyi információinkhoz itt férünk hozzá” – értékelte a kutatás eredményét.

Hangsúlyozta, hogy olyan társadalomban, ahol az egészségtudatosság alacsony, kérdéses a megtérülés, de a digitális egészségügyi technológiák elterjedéséhez megfelelő edukációra van szükség. „A délkelet-ázsiai régió várható élettartama közel a duplájára emelkedett az 50-es évek óta, ami mögött erős állami edukációs stratégia állt, hasonlóan a skandináv vagy balti államokhoz” – mutatott rá.

Validáció, szabályozás, veszteségek

Mezei Fruzsina egészséggazdaságtani elemző, digitális egészségügyi szakértő elmondta: dolgoznak a digitális egészségügyi megoldások európai uniós egységesített szabályrendszerén, hogy olyan értéket képviselő applikációk kerüljenek a régiós piacra, amelyek valóban egészségnyereséget eredményezhetnek. „Németországban, Belgiumban vagy Finnországban már létezik ilyen keretrendszer, sőt az ebbe illeszkedő applikációkat receptre is írhatják orvosok” – emelte ki, hozzátéve, ahhoz, hogy általánossá váljanak ezek, fontos az edukáció. 

A német lakosok és az egészségügyi szakemberek is alig ismerték ezeket két évvel azután, hogy a társadalombiztosító 2019-be néhány applikáció mögé állt. Az elemző szerint az emberek egészségügyi adataik megosztásához kapcsolódó bizalmatlansága miatt sem terjedt el ezek használata. Mezei Fruzsina ugyanakkor úgy véli, az innovációk elterjedésének akadálya lehet a szigorú szabályozás is: ha a piaci szereplők nem tudják gyorsan bevezetni fejlesztéseiket, az innovátorok más piacokra vándorolhatnak, például az Egyesült Államokba vagy Ázsiába.

Juhász Attila megjegyezte, az orvostechnikai eszköznek minősülőknél fontos a validáció, a pontosság és az adatbiztonság, de például a dohányzás elhagyását támogató alkalmazásoknál nincs ilyen szigorú szabályozás. Példaként említette, hogy a radiológiában a diagnosztikai döntéstámogatásra alkalmazott mesterséges intelligencia megbízhatóságát klinikai vizsgálattal igazolni kell, csak akkor kerülhet ilyen szoftver a piacra. Megjegyezte, az MI orvostechnikai alkalmazásában nemrégiben még szigorúbbak lettek az uniós szabályozások. 

Az egészségmegőrzést támogatják

A viselhető egészségügyi eszközök, például az okosórák és fitneszpántok is egyre fejlettebbek. Hazánkban inkább a sporttevékenységhez használnak alkalmazásokat, de egyre népszerűbbek a testsúlycsökkentést támogató kalóriaszámlálók is. 

A szakemberek szerint a digitális egészségügyi megoldások kulcsszerepet játszhatnak az egészségmegőrzésben és a betegellátás javításában. Az innovatív technológiák révén csökkenthető lenne az elhízás, a mozgásszegény életmód és a dohányzás okozta betegségek előfordulása. Mindemellett úgy vélik, a sikerhez elengedhetetlen az oktatás és az egészségügyi szakemberek megfelelő felkészítése. 

Szerencsés Dóra egészségügyi piackutató szerint a felhasználói élményre is fontos a fejlesztőknek fókuszálni az emberek hosszú távú elköteleződéséhez, ami az egészségügyi applikációknál élettani előnyökkel járhat. Az egészséginformatikai szakértő, Juhász Attila meglátása szerint a lakossági technológiáknál fontos lenne eligazodást adni a hasznosságukat illetően. 

(Borítókép: FreshSplash / Getty Images)