Toxoplazmózis a macskáknál: a csendesen támadó parazita emberekre is veszélyes

A toxoplazmózis a Toxoplasma gondii egysejtű parazita által okozott betegség. Ez az egyik leggyakoribb parazita betegség, és szinte minden melegvérű állatot megfertőz, sőt még az embereket is. Sajnos a macskák a parazita életciklusának szükséges részét képezik, ám szerencsére ritkán okoz náluk klinikai betegséget.

Az Amerikai Egyesült Államok nemzeti Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ kormányhivatala a közelmúltban az öt legelhanyagoltabb parazitafertőzés egyikeként azonosította.

A fertőzés terjedése

A macskák elkaphatják a parazitát, ha fertőzött rágcsálókat, madarakat vagy más kisállatokat esznek, vagy bármit, ami egy másik macska ürülékével szennyezett, amely már hordozója a mikroszkopikus méretű élősködőnek. Miután egy macska megfertőződött, akár 2 héten keresztül is szórhatja a parazitákat. Az élősködő 1-5 nappal azután válik ragályossá, hogy a macska székletével a külvilágba jutott. A parazita sok hónapig élhet még az új környezetében és szennyezheti a talajt, a vizet, a gyümölcsöket és zöldségeket, a homokozókat, a füvet, az alomtálcákat, tehát minden olyan helyet, ahol a macska mint hordozó székletet ürített.

Tünetek

A legtöbb T. gondii-val fertőzött cica semmilyen tünetet nem mutat. Alkalmanként azonban előfordul a toxoplazmózis nevű klinikai betegség, amikor a macska immunválasza nem tudja megállítani a tachyzoita alakok terjedését. A betegség nagyobb valószínűséggel fordul elő fiatal cicáknál, valamint sérült immunrendszerű állatoknál, beleértve a leukózissal vagy a macska-AIDS-szel fertőzött egyedeket.

A toxoplazmózis leggyakoribb tünetei a láz, az étvágytalanság és a letargia. Más tünetek is előfordulhatnak attól függően, hogy a fertőzés akut vagy krónikus, és hogy a parazita hol helyezkedik el a cica szervezetében. A tüdőben jelenlévő élősködő tüdőgyulladáshoz vezethet, a májat érintő fertőzések sárgás árnyalatot okozhatnak a bőrön és a nyálkahártyán. A toxoplazmózis a szemet és a központi idegrendszert is érintheti, gyulladást okozva a szivárványhártyában, a retinában vagy a lencse és a szaruhártya közötti részben. A teljesség igénye nélkül így okozhat fényérzékenységet, vakságot, zavart a koordinációban, görcsrohamokat vagy a széklet- és vizeletürítés feletti kontroll elvesztését.

Kezelése

A kezelés általában egy antibiotikum-kúrát jelent; önmagában vagy szteroidokkal kombinálva, ha jelentős szem- vagy központi idegrendszeri gyulladás áll fenn. A kezelést ideális esetben a diagnózis után azonnal el kell kezdeni, és a tünetek megszűnése után még néhány napig folytatni kell. Ha 2-3 napon belül nem tapasztalható klinikai javulás, a toxoplazmózis diagnózisa megkérdőjelezhető.

A diagnosztizált cicák prognózisa az érintett szervektől vagy szervrendszerektől, a fertőzés és a kezelés között eltelt időtől, valamint a terápiára adott kezdeti válaszoktól függ. Általában a központi idegrendszeri és szemtünetekkel küzdő macskák lassan reagálnak a terápiára, de az esélyeik kedvezőbbek. A májat vagy a tüdőt érintő megbetegedéseknél sajnos a kilátások rosszak.

Megelőzés

Az egyik leghatékonyabb módja a fertőzés visszaszorításának, ha cicádat kizárólag üzemben előkészített, száraz, konzerves vagy tasakos eledellel táplálod és teljesen kiiktatod a nyers húsokat. A benti cicák maradjanak bent, vagy ha kint töltötök időt, figyelj, hogy ne kerüljön kontaktusba kisebb rágcsálókkal.

Az alomtálca ürítését egyébként is javasoljuk naponta egyszer, de a toxoplazmózis elkerüléséhez ez különösen fontos. Húzz kifejezetten erre a tevékenységre rendszeresített gumikesztyűt, és nagyon alaposan moss kezet fertőtlenítő szappannal a művelet után!

Csak azért, mert esetleg cicádról kiderült, hogy fertőzött, még nem kell egyből arra gondolnod, hogy közös utatok ezzel véget ér. A parazitákkal fertőzött macska érintésével nagyon apró az esély arra, hogy te magad is megfertőződhetnél, sőt, a benti cicáknál is nagyon kicsi az esély arra, hogy hordozókká válnak.

Azonban a terhes nők és az immunrendszert érintő betegségekben szenvedő egyének különös odafigyelést igényelnek, ugyanis az esetükben a legnagyobb a kockázata a toxoplazmózisnak. Mindenképpen azt javasoljuk, hogy ha csak a fertőzés gyanúja is felmerül benned, babát tervezel vagy immunrendszert érintő betegséget diagnosztizáltak nálad, konzultálj egy állatorvossal a további teendőket illetően!