A kínai nevek titka

Miért osztozik 1,2 milliárd ember 100 vezetéknéven?

20190822kina3.jpg

Ha Kínában megállítunk egy embert az utcán, akkor nagyon jó esély van arra, hogy a vezetékneve Wang, Li, Csang, Liu vagy Csen legyen.

Ez az öt leggyakoribb név Kínában - a kormány adatai szerint több mint 433 millió ember, vagyis a lakosság 30% -a viseli ezeket. Kínában 1,37 milliárd ember él, az ország rendelkezik a világ legnagyobb népességével, de az egyik legkisebb név-választékával.

A kínai Közbiztonsági Minisztérium szerint csak mintegy 6000 név van használatban. És a lakosság túlnyomó többsége - csaknem 86% - csak 100 nevet használ.

Az Egyesült Államokban - Kína lakosságának kevesebb, mint egynegyede - 6,3 millió vezetéknevet jelentettek a 2010-es népszámlálásakor. E nevek jelentős része csak egyszer fordult elő.

Ennek több oka van: Kína a népesség szempontjából kevésbé sokszínű, mint az Egyesült Államok, ahol a kisebbségi csoportok növelik a név-sokféleséget.

A dolog a nyelvhez is kapcsolódik; nem lehet csak úgy, véletlenszerűen hozzáadni egy betűt egy kínai karakterhez, hogy új nevet hozzunk létre, mint ahogyan egy betűt is hozzáadhatunk az angol névhez, új nevet kreálva.

De van egy másik tényező is: ez a technológia.

Kína digitális forradalma átalakította a mindennapi életet, és sok rendszer a szabványosított kínai karakterek korlátozott listájára támaszkodik.

Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akiknek a nevében ritka karakterek vannak, és amelyek nem kompatibilisek a meglévő számítógépes rendszerekkel, lemaradhatnak - ezzel sokakat arra kényszerítenek, hogy a kényelem, vagy a munka érdekében változtassák meg nevüket, még akkor is, ha ez évszázados örökségük elhagyását jelenti...

Nem mindig volt ez így. Kína hosszú története során több mint 20 000 vezetéknevet jegyeztek fel, mondja Csen Jiawei, a Pekingi Egyetem docense, aki a kínai vezetéknevek terjedését kutatta, de egyes kutatók szerint összesen 23 000 név is lehetett az országban.

A kínai vezetéknevekről szóló első feljegyzések "a bronz, a bambusz és a selyem írásainak korszakába" nyúlnak vissza - utalva arra, amikor az emberek nyersanyagokra írtak a Sang és Csou dinasztiák idején, (Kr.e 1600-256), a papír feltalálása előtt.

A Szung-dinasztia (960–1279) idején jelent meg a „Száz családi vezetéknév” elnevezésű könyv, amely több száz leggyakoribb vezetéknevet sorol fel, és a gyermekek számára tanított klasszikus szöveggé vált.

Kína migrációval, politikai zűrzavarokkal és háborúskodásokkal teli története azt jelentette, hogy az emberek nevei gyakran váltakoznak - részben ezért sokan eltűntek. Az ókori uralkodók és klánok gyakran átvették államuk vagy hűbérségük nevét; másoknak új vezetékneveket adtak a császárok.

A dinasztiák felett az etnikai kisebbségek és a nomád csoportok is elfogadták a hán kínai neveket, amelyek konfliktusok, vagy intenzív "sinicizációs" kampányok idején nem adtak választási lehetőséget. Az emberek néha a kényelem kedvéért is megváltoztatták a nevüket - például egyszerűsítve a bonyolult karaktereket azáltal, hogy hasonló hangzásúakat alkalmaztak, kevesebb jellel. Máskor babonából tették, elhagyva egy nevet, amelyről úgy vélték balszerencsét hoz - mondta Csen docens.

A névkihalás egy természetesen előforduló jelenség, az úgynevezett Galton-Watson-folyamat, amely azt állítja, hogy a patrilineáris társadalmakban a vezetéknevek minden új generációval időről időre elvesznek, vagy kihalnak, amikor a nők felveszik férjük vezetéknevét. Például, ha egy vezetéknév egy adott területre koncentrálódott, és nem volt elegendő férfi leszármazott, a név természetesen eltűnhetett - mondta Csen.

Eközben a nagyobb forrásokkal rendelkező nagycsaládok több gyermeket tudtak szülni, így bővítve és terjesztve a családi vezetéknevet. A kutatók ennek a folyamatnak a közös példáját látják Kínában - részben azért, mert az ország hosszú története azt jelenti, hogy az idő múlásával több nevet veszített el, összehasonlítva a fiatalabb országokkal, vagy azokkal az országokkal, ahol a vezetéknevek nem váltak bevett gyakorlattá.

"A kínai lakosság kevesebb vezetéknevet használ, mint a kaukázoidok vagy a japánok, mert a nevek Kínában legalább 3000 évvel korábban jelentek meg, mint Európában vagy Japánban" - mondták a Stanford Egyetem és a Kínai Tudományos Akadémia kutatói egy 1992-es tanulmányban. "Azóta, - amikor a lakosság száma jóval kisebb volt, mint most-, sok vezetéknév kihalt."

Forrás: CNN