Az állatvilágban gyakori, hogy egy adott faj tagjai territóriumokat jelölnek ki, s ezt körbejelölve fajtársaik tudtára adják, hogy itt bizony ki az úr. A civilizációnak köszönhetően az emberek is kialakították saját "territóriumaikat", s meghatározták ezek határait.
Észak-Botswanai naplementés panoráma. (forrás: Wikipedia)
A modern kori verzió az államhatár, amely - nevéhez hűen - az egyes államokat hivatott elválasztani egymástól. Mai posztunkban a jelenlegi egyik legrövidebb ilyen produktumot, a botswanai-zambiai államhatárt (vagy határocskát) mutatjuk be röviden!
Birodalmi gondolkodás
A modern afrikai államok őseit a 19. századra kialakult (kialakított) európai gyarmatokban kell keresnünk: az angolok, franciák, portugálok, németek és olaszok felosztották egymás között a kontinens nagy részét; az egyes érdekszférák között európai mintára határokat jelöltek ki, amelyek a 20. században függetlenné váló új államok hivatalos határai lettek.
Többé-kevésbé legalábbis.
A gyarmati múlt örökségének tekinthető a Namíbia, Botswana, Zimbabwe és Zambia közötti négyeshatár. (forrás: Wikipedia)
Afrika déli részén előbb a hollandok, majd az őket váltó angolok és a 19. század végén felbukkanó németek alakítottak ki gyarmatokat. A Zambézi folyó egy szakasza mentén találkoztak az angol gyarmatok (Becsuánaföld, valamint Észak- és Dél-Rodézia) Német Délnyugat-Afrikával, pontosabban annak északkeleti "nyúlványával", a Caprivi-sávval.
A Caprivi-sávot Leo von Caprivi német kancellárról nevezték el, aki a 450 kilométer hosszú, legfeljebb száz kilométer széles földsáv ötletével és annak angolok és portugálok általi elismerésével biztosította Német Délnyugat-Afrika kijáratát a Zambézi folyóhoz.
Leo von Caprivi német kancellár, aki tevékenyen hozzájárult mai posztunk témájának létrejöttéhez. Ezúton is köszönjük neki! (forrás: Wikipedia)
Az első világháború során az egykori német gyarmatot a britek által támogatott Dél-Afrika szállta meg, majd népszövetségi mandátumterületként (1945 után ENSZ-gyámsági területként) igazgatta. Ekkor még különösebb jelentősége nem volt a képzeletbeli vonalaknak, amelyeket távoli, füstös európai tárgyalóhelyiségekben húztak meg a térképen...
Kicsit erős képzavar, elnézést.
Kazungula
A Namíbia és Botswana közötti határt jelentő Chobe folyó beletorkollik a Zambézibe. (forrás: Wikipedia)
Az 1960-as években a térség államai egymás után nyerték el függetlenségüket: Észak-Rodézia Zambia néven 1964-ben, Becsuánaföld Botswana néven 1966-ban, miközben Dél-Rodézia is kikiáltotta függetlenségét egyszerűen Rodéziaként 1965-ben (amit aztán senki nem ismert el). Zambia és Botswana függetlenségének elnyerésekor a két állam megajándékozta a Földet a világ második legrövidebb államhatár-szakaszával: a Zambézi folyón, Kazungula zambiai városnál - a namíbiai-botswanai határt jelentő Chobe folyó torkolatától nem messze - találkozik ugyanis a 135 méter (!) hosszú (széles) botswanai-zambiai határ.
Négy ország egy légifotón. (forrás: Wikipedia)
A botswanai oldalon szintén van egy Kazungula.
A Chobe folyó partján épült Kasane botswanai városa nem messze fekszik a négyeshatártól. (forrás: Wikipedia)
Ez a 135 méter választja el egymástól a függetlenségét 1990-ben elnyerő Namíbiát a Rodézia helyén 1980-ban megalakuló Zimbabwétől - ha keresztben felhúznánk egy futballstadiont ezen a vékony földsávon, a két kapu mögött szurkolók két külön országból buzdíthatnák kedvenceiket. Létét annak köszönheti, hogy korábban Becsuánaföld számára is biztosítani kívánták a Zambézihez való kijutást. A fehérek által uralt Dél-Afrika (Délnyugat-Afrikán keresztül) és Rodézia az 1960-as és 1970-es években nem ismerte el a zambiai-botswanai határ létezését - a rodéziai hadsereg egyszer el is süllyesztette a kazungulai komphajót, mondván, hogy az katonai célokat szolgál.
A híres-nevezetes kazungulai komp, amelyet egyszer a rodéziai hadsereg süllyesztett el. (forrás: Wikipedia)
A fenti futballhasonlat egyébként erős csúsztatás volt, ugyanis a legrövidebb szakasz a Zambézi folyó medrébe esik, ahol legfeljebb kajak-kenu-pályát lehetne kialakítani...
A Zambiát Botswanával összekötő vadonatúj kazungulai közúti-vasúti híd. (forrás: Wikipedia)
A Zambézi folyó zambiai és botswanai partja között hosszú időn keresztül kizárólag komp biztosította az összeköttetést, ezt azonban megváltoztatta a 2021 májusában elkészült, részben japán tőkével finanszírozott Kazungula-híd (Kazungula Bridge) átadása. A vegyes (közúti-vasúti) híd összesen 923 méter hosszú, s már az elmúlt néhány hónapban hozzájárult a négy ország közötti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez, minden bizonnyal mindenki legnagyobb örömére.
A híd teljes mértékben tiszteletben tartja a zimbabwei és namíbiai felségterületet. (forrás: Wikipedia)
Panorámakép a négyeshatárral és az új híddal. (forrás: Wikipedia)
És hogy ezek után mi a világ legrövidebb államhatár szakasza? Ezt a büszke címet Spanyolország és Marokkó mondhatja magáénak: a névleg Spanyolországhoz tartozó (Marokkó által egyébként vitatott), alig két hektáros Peñón de Vélez de la Gomera nevű félszigetet ugyanis egy 75 méter hosszú határ választja csak el az észak-afrikai királyságtól.
A világ legrövidebb határa a spanyol félsziget és a marokkói szárazföld találkozásánál. Marokkó nem ismeri el a földdarab feletti spanyol fennhatóságot. (forrás: Wikipedia)
