Ha esetleg eljutnánk a mexikói Chihuahua állam délkeleti részén fekvő Naica városába, nem sok érdekességet látnánk a sivatag által körülölelt, alig ötezer ember által lakott településen. Nem úgy a föld alatt, a közeli bányában!
Az észak-mexikói Chihuahua állambeli Naica városának látképe. Kevesen gondolnák, hogy a sivatagi táj alatt több száz méterrel igazi kincsesbánya bújik meg. (forrás: Wikipedia)
Következzen barangolásunk a Kristálybarlangban!
Már a 19. század végén megkezdődött a Naica melletti hegység gazdag ólom-, cink- és ezüstlelőhelyeinek kiaknázása. A föld alatti kutatómunkának köszönhetően 1910-ben a bányászok rábukkantak egy száz méter hosszú kamrára, amelyben méteres gipszkristályok meredtek ki. Ennek köszönhetően nevezték el a helyet a Kardok barlangjának (Cueva de las Espadas).
Egy darab gipszkristály. (forrás: Wikipedia)
A következő évtizedekben tovább folytatódott a bányászat, amelyet a bányásztársaság már nagyüzemi körülmények között végzett. Az 1980-as években nagy mennyiségű vizet szivattyúztak ki a hegyből, hogy csökkentsék a talajvízszintet - akkor még nem tudták, hogy ennek később mekkora jelentősége lesz...
A Naica alatti bányában felfedezett két jelentősebb barlang, a Kardok (sárgával) és a Kristályok (zölddel) barlangjának elhelyezkedése. (forrás: Wikipedia)
...ugyanis 2000 áprilisában egy bányász testvérpár, Juan és Pedro Sánchez a hegy alatt háromszáz méter mélységben rábukkant egy addig soha nem látott természeti képződményre, a korábbi szivattyúzásoknak köszönhetően szárazra került, több méter hosszúságú kristályokkal ékesített barlangra, amelyet találóan el is neveztek Kristálybarlangnak (Cueva de los cristales), vagy Kristályok barlangjának.
A gipsz egyik fajtájából, szelenitből felépülő kristályok kialakulásában a nedves környezet és az igen magas - 40-45 Celsius fokos - hőmérséklet is szerepet játszott.
Az egész barlangot hatalmas, több méteres kristályok töltik ki. Kialakulásukban fontos szerepet játszott a magas hőmérséklet, amely viszont az itt folytatott kutatómunkát nehezítette meg (a közel száz százalékos páratartalommal együtt). (forrás: Wikipedia)
2000-ben még további kisebb barlangokat is felfedeztek a sivatag alatt, nemzetközi hírnévre azonban a Kristálybarlang tett szert, amelyet a világ minden tájáról érkező kutatók tártak fel a gyakran életveszélyes körülmények között: a magas hőmérséklet mellé ugyanis közel 100%-os relatív páratartalom társul a barlangban, ahol még speciális felszerelésben (hűtőcsöveket vezettek a ruházatba) is csak néhány tíz percet lehet tartózkodni.
A Kristálybarlangot csak megfelelő védőfelszereléssel lehetett megközelíteni. (forrás: elmundo.es)
A Kristálybarlangban bukkantak rá az eddig ismert legnagyobb kristályképződményre, amelynek tizenegy méteres hossza mellé közel 55 tonna tömeg társul. A képződmény kialakulása becslések szerint félmillió évet vett igénybe.
A kristályok növekedésben voltak egészen a talajvíz szivattyúzásának kezdetéig.
Feltételezhető, hogy a barlang túlsó végén további kamrákba vezető járatok vannak, azonban ezek feltárása csak a meglévő kristályok egy részének eltávolításával válna lehetségessé, így a további kutatómunkát elnapolták. 2015 októberében a területet birtokló bányavállalat felhagyott a kitermeléssel a Kristálybarlang környékén, így a barlang megközelíthetőségét biztosító talajvíz-szivattyúzással is leálltak, ami elérhetetlenné tette a helyet.
Zárásként itt egy rövid videó az egyik barlangi expedícióról:
