Hol voltál a holdra szálláskor?

Bár néha úgy érzem, már ismerem az összes vietnami témájú játékfilmet, időről időre belefutok egy-egy addig ismeretlen produkcióba. Ilyen volt a Szerelem és becsület is, melyre az imdb.com-ot böngészve találtam rá.

1969 júliusa. A világ nagyobb része az Apollo 11 fellövésére és a holdra szállásra figyel, ám eközben néhány szerencsés amerikai katona éppen a hongkongi reptéren várja, hogy szélnek eresszék őket és belevessék magukat az egyhetes eltávozás örömeibe. Egyikük, Dalton viszont más tervet forgat a fejében: barátnője nemrég levélben szakított vele, ő pedig nem tudja ezt feldolgozni. Elhatározza, hogy suttyomban hazarepül és személyesen beszél vele. Barátja, Mickey pedig vele tart.

A forgatókönyv állítólag igaz történeten alapul, bár ezt nehéz elhinnem. Persze ha háborúban és szerelemben mindent szabad, akkor ez duplán áll a háborús-romantikus filmekre (legalábbis az elmúlt évtizedek termése alapján ennyiben nyugodtan megállapodhatunk). Szóval bocsássuk meg a már önmagában is kissé naiv és hősszerelmeshez illő felütést, és koncentráljunk a nagy egészre.

Sajnos a film inkább csak egy könnyed romantikus szösszenetként állja meg a helyét, de így is inkább azok szemében, akik vagy nem ismerik a kérdéses korszakot, vagy nem zavarják őket a múltidézéssel járó hiányosságok. Ugyanis a készítők hiába próbálták a hatvanas évek végének forrongó világát felidézni, amit itt látunk, inkább csak nagy általánosságban hasonlít rá. Gyanítom, ez részben az alacsony költségvetés számlájára írható - például még a legnagyobb tömegjelenet sem igazi tömegjelenet, bár a fényképezéssel igyekeznek ilyen benyomást kelteni, de a frizurák, a jelmezek és a kellékek sem a leghitelesebbek. Mondjuk az sem kizárható, hogy a forgatókönyvírót és a rendezőt sem ez a kérdés izgatta, inkább az alapsztori, és nem sokat törődött a háttérrel. Ettől függetlenül még elvárhatnánk olyan apróságokat, mint rendes párbeszédek vagy klisémentes fordulatok, de ilyen téren se tették magasra a lécet. A jellemrajzoktól se fogunk hátast dobni: a karakterek olyannyira közhelyesek, hogy szinte az elejétől borítékolható minden reakciójuk, mélységet pedig kár lenne várnunk tőlük. Egyszerűen minden vonalon azt éreztem, hogy egy egyszer nézhető háborús-romantikus filmecskénél senki nem akart többet, de a tetejébe ezt még nyakon is öntötték a "nehogy-valakinek-baja-essen-és-nehogy-valakire-rosszat-mondjunk"-hozzáállással, próbálván maximálisan megszelídíteni a történéseket és mindkét oldal, a becsületes kiskatonák és az igazságot kereső háborúellenes demonstrálók előtt tisztelegni. Hogy ez utóbbi tisztelgés mennyire sikerült, kitalálható a fentiekből.

A direktorról, Danny Mooneyról még elárulom, hogy ezenkívül csak három kisfilmet rendezett, de producerként és színészként ennél aktívabb volt. A színészekről szólván a két főszereplő említendő, először is Liam Hemsworth, akit láthattunk Az éhezők viadalában vagy a Feláldozhatók 2-ben. Kollégája, Austin Stowell a Kémek hídjában és a 12 katonában tűnt fel, de a nemrég bemutatott új sorozatban, A 22-es csapdájában is szerepelt. Teresa Palmerhez A fegyvertelen katonában vagy a Holtpontban lehetett szerencsénk.

A filmet hazánkban nem forgalmazták, bár nem kizárt, hogy egyes tévécsatornákon leadták.

Szerelem és becsület
(Love and Honor)
Deep Blue Pictures 2013 (100 perc)
Rendező: Danny Mooney
Főszereplők: Liam Hemsworth, Austin Stowell
Zene: Alex Heffes