Azt hiszem a csirkefarhát volt az utolsó csepp, amikor úgy éreztem itt valami félrement. Az, hogy az állam beavatkozik a piaci árakba nem tudom, hogy jó megoldás-e egy problémára, vagy sem. De az mindenképpen furcsa jelen helyzetben, hogy minden támogatás most érkezik (szja visszatérítések, nyugdíj) meg és így is különböző ármaximalizálásokat kell bevezetnie a regnáló kormánynak. Ugyanakkor bennem, a kormányban való teljes bizalom hiánya miatt (megdolgoztak érte, hogy teljesen hiteltelenek legyenek számomra) az árSTOP mintájára egy másik lehetőség is felvillan, aminek semmi akadálya nincs az eddigiek logikája alapján.

Az egész ármegállítósdiről tegyünk egy gondolatkísérletet, hogy mit szólnánk hozzá, ha nem a mi javunkra történne. Hiszen minden esetben az állam egyoldalúan avatkozik be magánérdekekbe, magánszerződésekbe, kártérítés nélkül hagyva a beavatkozás elszenvedőjét. Ezzel a logikával mindenféle érdemi indoklás nélkül elvehetnék a lakásainkat mondjuk 4 hónapra.

Ezeknek az intézkedéseknek több problémás és azonos pontja is van (ezeket most az alapvető élelmiszerek ármaximalizálása kapcsán jelzem:

• egyeztetés nélkül történnek: egyeztetés esetén lehetőség lenne felkészülni és az érintettek, akár más, hatékony javaslatokat is megfogalmazhatnának. Ez számomra azt jelenti, hogy nem érdekel a másik fél a hatalom jobban tudja.
• hirtelen történnek: egyik napról a másikra, mindenféle előrejelzés nélkül történnek a bevezetések
• jellemző kommunikációs szöveg azzal kapcsolatban, hogy a károkat ki téríti meg, hogy: "A járvány mindenkitől rendkívüli erőfeszítést igényel, így „kompenzációra a közös felelősségvállalás jegyében nem kerül sor.": az állam ezeket a költségeket áthárítják a tulajdonosra, akik továbbháríthatják a vásárlókra (pl. más termékek árának emelése), amelyet azonban mindenki fizet.
• nincs elfogadhatóan, szakmailag alátámasztottan megindokolva: adott esetben 
• rövid ideig és ideiglenesen tartanak:
• Orbán Viktor jelenti be, aztán a részleteken még napokig gondolkodik mindenki, mire megjön a rendelet
• jellemző ok a bevezetésre, hogy pénzt hagyjanak az emberek zsebében
• el kell mondani, hogy a kormánynak köszönhető
• csak választások előtt történik
• teljesen indokolatlan, hogy miért ott húzzák meg a maximumot, ahol meghúzzák
• mindig a vásárlók fizetnek többet, jellemzően a megspórolt pénzt máshol fizetik meg, vagy mások (pl. a bankban minden költség nő a kamatstop hatására, így mindenki fizet

Képzeljük el, hogy ugyanezek az intézkedések fordítottan történnek, mit éreznénk, gondolnánk.

Mondjuk a kormány egyszercsak bejelenti, hogy a benzin minimum ára 700 Ft 4 hónapig, mert szeretne több bevételt. Vagy bejelenti, hogy minden kamatnak mostantól minimum 10%-osnak kell lennie. Vagy bizonyos élelmiszereknek a duplája kell, hogy legyen az ára. Az eddigi tevékenységeik mentén megtehetnék.

Ennek hatására több ember szenvedne kárt a magasabb árak miatt, hiszen akár olcsóbban is meg lehetne ezeket venni, ugyanakkor lennének, akik jól járnak a magasabb árakkal. De akiknek többet kell fizetni, ott senki nem támogatná ezt a többletköltséget.

Ugye, hogy nem olyan jó, ha valaki bármilyen formában belepiszkál magántulajdonokba és nem vállalja érte a felelősséget, kártérítést.

Mit szólnánk hozzá, ha az állam a mi vállalkozásunk kárára hozna ilyen döntést, legyen az bármilyen vállalkozás. Ki az, aki ilyen környezetben, ahol kiszámíthatatlanul borítják a nyakába a kötelező veszteséget szívesen vállalkozna bármire. 

Ki garantálja, hogy ez nem történhet meg, hiszen éppen a kormány bizonyította, hogy bármikor belenyúlhat folyamatokba és elrendelheti, hogy más viselje ennek a terhét.

Igazán érdekelne, ha most, amikor nagyon sokan plusz pénzekhez jutnak, indokolt bizonyos termékek árát maximalizálni, akkor mi lesz az a környezet, amikor ez nem lesz indokolt. Hiszen később már nem állnak rendelkezésre ezek a kiosztott pénzek, így ha drágulnának a termékek, akkor a mostani indoklás szerint újra be kellene vezetni az árstop-ot, mert a vásárlók még nehezebb helyzetbe kerülnek.