Fülöp, az egynapos (ellen) pápa

A katolikus egyház vezetői között számtalan érdekes személyiséggel talákozhatunk, akik hosszabb vagy rövidebb ideig ültek a pápai trónuson. Voltak közöttük jók, sőt szentek is szép számmal, ugyanakkor voltak közöttük léha, nemtörődöm, sőt olykor botrányos pápák is.

A sok pápa (és ellenpápa) között mindenféleképpen említést érdemel Fülöp, aki 768. július 31-én (egy vasárnapi napon) lépett Szent Péter trónjára, hogy még aznap el is tünjön a történelem süllyesztőjében.

Életéről és származásáról szinte semmit nem lehet tudni. 767 nyarán az Esquiline-hegyen álló római San Vitus-templom káplánja volt, amikor elhunyt I. Pál és a helyére választották II. Konstantint a pápaválasztó zsinaton.

Az új pápát azonban a katonák választották meg, így a pápai hivatal egykori kancellárja Christophorus és Sergius a pápai pénztárnok a longobárdokat hívta segítségül az újonnan választott pápa eltávolítására. Desiderius, az utolsó longobárd király sereget küldött és egy lombard papot követként, Waldipertet, aki harcba szállt a pápával és hosszú csaták után végül lemondatta 768 júliusában.

Amikor elfogták Konstantint és lemondatták, valószínűleg a longobárd király utasítására tették.  Waldipert királycsináló akart lenni, így ő jelölte ki Fülöpöt az egyház fejének 768. július 31-én. Megkeresték a kolostorban és a Lateráni Bazilikába kísérték. Ott megtartották a szokásos imákat egy pspök vezetésével, majd Fülöp is celebrált. Közben azonban a kancellár közeledett a városkapuhoz és kijelentette, hogy addig nem lép be Rómába, amíg Fülöpöt el nem távolítják.

Mivel a klérus is hevesen ellenezte a választást, már aznap megfosztották a pápai tróntól Fülöpöt, aki visszatért kolostorába. A választást érvénytelennek nyilvánították és elvették tőle a pápai ruhákat is.

Fülöpről ezután szinte semmit nem tudni, egyes források szerint napra pontosan egy múlva hunyt el.

E kis közjáték után végül III. (IV.) István lett az új pápa.

Persze botrányokban ez után sem volt hiány!

djp