A Szövetségi Statisztikai Hivatal a pünkösdi ünnepek előtt nyilvánosságra hozott közleményében – csalódást keltő módon – lefelé korrigálta a német gazdaság első negyedévi fejlődésére vonatkozó első, április végén közzétett adatait.  

A tehát kb. egy hónappal korábban nyilvánosságra hozott első jelentés szerint a idei első háromhavi teljesítménye a 2022 utolsó negyedévi szinten alakult, így a negyedik negyedévi fél százalékpontos visszaesés ellenére úgy tűnt, hogy az októbertől március végéig tartó „téli félévben” sikerült elkerülni a recessziót. A május végén nyilvánosságra hozott korrekció – az egy hónappal korábbi számításokat felülírva – a GDP 0,3 százalékos csökkenését mutat, azaz a német gazdaságnak – a nyugat-európai partnerországokkal ellentétben – nem sikerült megúsznia a GDP két egymást követő negyedévben bekövetkezett visszaesését. Ezen túlmenően, a múlt év január és márciusi közötti időszakhoz képest – változatlan áron számolva, a naptárhatás figyelembevételével – a visszaesés mértéke eléri a fél százalékot.

A német gazdaság idei első negyedévi fejlődését a fogyasztási kiadások

csökkenése és azzal egyidejűleg a beruházások emelkedése jellemezte. Az áremelkedések tartósan magas szintje nyomán a lakosság fogyasztási kiadásai reálértéken, azaz az ár-, a szezonális és a naptári kiigazítások után 1,2 százalékkal csökkentek. A magánháztartások a korábbinál kevesebbet költöttek élelmiszerekre és italokra, továbbá ruházati termékekre, cipőkre és lakberendezési cikkekre, mint az előző negyedévben. Emellett kevesebb új személygépkocsit vásároltak, ami valószínűleg a plug-in hibridek után járó környezetvédelmi prémium megszűnésével és a tisztán elektromos meghajtású autók vásárlása után járó prémium az év elején bevezetett csökkentésével magyarázható. A kormányzat fogyasztási kiadásai is érezhetően, 4,9 százalékkal csökkentek az előző negyedévhez képest.

Ezzel szemben több beruházás történt, mint 2022 negyedik negyedévében: a múlt esztendő gyönge második felét követően az építési beruházások volumene 2023 első három hónapjában jelentősen, 3,9 százalékkal emelkedtek, ami az enyhe, csapadékmentes időjárásnak is köszönhető. Emellett jelentősen, 3,2 százalékkal nőttek a gépek, berendezések és járművek beszerzésében testet öltő beruházások.

Pozitív impulzusok érkeztek a külkereskedelemből is: 2022 negyedik negyedévéhez képest a német gazdaság szereplői 0,4 százalékkal több árut és szolgáltatást exportáltak, ezen belül különösen a műanyag- és a fémtermékek kivitele bizonyult erőteljesnek. Ezzel szemben a behozatal összességében 0,9 százalékkal csökkent, ami többek között az ásványi eredetű termékek (kőolaj és a kőolajtermékek), valamint a vegyi termékek forgalma csökkenésével magyarázható.

A bruttó hozzáadott érték az előző negyedévhez képest összességében 0,9 százalékkal nőtt a múlt év utolsó negyedévhez képest. A legerőteljesebb, 6,1 százalékos növekedés az építőiparban történt. Ezzel szemben a feldolgozóiparon belül az élénk évkezdetet számos ágazatban lerontotta a márciusi lassulás, mégis – ugyancsak az ár-, szezonális és naptári hatásoktól megtisztítva - 2023 első negyedévében összességében mégis jelentős, 2,0 százalékos növekedést regisztráltak az előző negyedévhez képest. A szolgáltatási ágazatok gazdasági teljesítménye nagyon heterogén, de összességében gyengébb volt, mint az iparban.

Az első negyedévi a gazdasági teljesítményt mintegy 45,6 millió németországi munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló állította elő, ami 446 ezer fővel, azaz 1,0 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A munka termelékenysége – ugyancsak az előző év azonos negyedévéhez képest 1,0 százalékkal csökkent.

A német gazdaság gyönge első negyedévi teljesítményét tovább árnyalja, hogy az Európai Unió többi nagy tagállamában, illetve az EU egészében összességében 0,2 százalékkal, ezen belül Spanyolországban és Olaszországban 0,5, míg Franciaországban az EU átlagával azonos mértékben, 0,2 százalékkal bővült a GDP az előző év utolsó három hónapjához képest. Az Egyesült Államokban 0,3 százalékos növekedést mutattak ki.

A kamarai szövetség továbbra is nulla éves növekedést valószínűsít

 A német gazdaságban „folytatódik az év eleje óta félő oldalazó mozgás”, fogalmazott - Ilja Nothnagel, a kamarai szövetség gazdasági elemzésekért felelős igazgatósági tagja az ipari és kereskedelmi kamarák mintegy 21 ezer ipari, építőipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalat megkérdezésén alapuló kora nyári konjunktúra-előrejelzése május utolsó napjaiban, de még az első negyedévi növekedési tényszámok nyilvánosságra hozatalát megelőzően tartott bemutatásakor. „A szélesebb körű élénkülés jelei továbbra sem látszanak”, tette hozzá a kamarai szakértő.

Bár a magas energiaárak, az emelkedő kamatlábak és az ukrajnai háború ellenére a vállalatok „figyelemre méltó ellenállóképességről” tettek tanúbizonyságot. „A következő tizenkét hónapra vonatkozó általános kilátások továbbra is borúsak – különösen azért, mert a keresleti oldalon a beérkező megrendelések érezhetően gyengülnek.” Így a DIHK - tartva magát a korábbi, év eleji előrejelzéséhez -, továbbra is a gazdasági teljesítmény stagnálásával, azaz nulla növekedéssel számol, szemben a szövetségi kormány 0,2-ről a közelmúltban 0,4 százalékra emelt növekedési prognózisával.

A felmérésnek az év elejinél valamivel jobb eredményei ellenére a németországi vállalatok gazdasági helyzetét illetően továbbra is hiányzik a lendület, mondta Nothnagel, megjegyezve, hogy „a vállalatok ciklikus kockázatai mellett továbbra is a gazdaságot érintő hosszú távú, strukturális kihívások kerülnek előtérbe."

A vállalatok tevékenységük legnagyobb kockázatának továbbra is az energia- és nyersanyagárakat tartják, bár az ezt kockázati tényezőként megjelölő vállalatok aránya az év eleji 72 százalékról 65 százalékra mérséklődött. Ugyanakkor egyre inkább az előtérbe kerül a szakképzett munkaerő hiánya, amit a korábbi 60 százalékkal szemben most már 62 százalék nevezett meg üzleti kockázatként. Ez olyan magas érték, amilyenre korábban csak egyszer, 2018 őszén volt példa. Megjegyezve, hogy – tevékenységük jellegénél fogva - a szolgáltatási tevékenységet folytató vállalatok körében a szakképzett munkaerő hiánya, mint kockázati tényező, ismét megelőzte az energia- és nyersanyagárakat, azaz ebben a körben elsőszámú kockázati tényezőnek számít. 

A korábbi 49-ről 53 százalékra, azaz minden korábbinál magasabb szintre emelkedett a munkaerőköltségek magas szintjét üzleti kockázatként megjelölő vállalatok aránya. Az átlag alatti bérszínvonallal rendelkező szolgáltatási ágazatok (vendéglátóipar, személyszállítás, biztonsági ágazat) pedig, amelyek a koronavírus-járvány idején nagyobb létszámot veszítettek el, s most nagy a munkaerőigényük, gyakran éppen a munkaerő-költségeket nevezték meg elsőszámú üzleti kockázatként. 

Aktuális üzleti helyzet, üzleti várakozások

A vállalatok aktuális üzleti helyzetükre vonatkozó értékelése nem változott az előző felméréshez képest. Az év elejéhez hasonlóan a vállalatok 34 százaléka nevezte jónak, 51 százaléka kielégítőnek, 15 százaléka pedig rossznak a maga üzleti helyzetét; a „jó” és „rossz” válaszok 19 százalékpontos különbsége továbbra is a 21 pontos sokéves átlag alatt van. E tekintetben figyelemre méltó a fogyasztói hangulatnak az infláció, az ellátási láncok teljesen le nem még küzdött zavarai és a magas beszerzési árakból adódó költségnyomás miatt tapasztalható óvatossága.

Az üzleti várakozások a nyár elején valamivel jobbak, mint az év elején voltak, de összességében még mindig nagyon visszafogottak. Mindazonáltal az üzleti várakozások jobbra fordulására, illetve romlására számító vállalatok arányának különbsége az év eleji mínusz 14-ről mínusz 5 százalékpontra emelkedett. „Az enyhe javulás az energiaárak stabilizálódásának, sőt az utóbbi időben bekövetkezett csökkenésének, valamint a szűk kínálati keresztmetszetek okozta feszültségek enyhülésének köszönhető”, mondta Nothnagel. A kora nyári felmérés mínusz 5 százalékos különbsége ugyanakkor még mindig jóval elmarad a hosszú távra számított plusz 5 százalékpontos átlagtól, azaz ennyivel még mindig több a pesszimista, mint a derűlátó vállalkozás. 

 A kamarai szakértő szerint részint a világgazdaság fejleményei, részint a belső kereslet visszafogottsága folytán „a német gazdaságból ez idő szerint hiányzik a lendület. Meg kell erősíteni a feltételeket Németország, mint üzleti telephely számára. Sürgősen új impulzusokra van szükség a magán-beruházásokhoz és az infrastruktúra fejlesztéséhez is. A tervezési folyamatokat fel kell gyorsítani. A legnagyobb probléma, amit a vállalatok a felmérés során szabadon megnevezhettek, a bürokrácia. Ezek mind olyan keretfeltételek, amelyek a saját kezünkben vannak, s ahol a politikának kell lépnie.”

Merre tovább, német gazdaság? Hogyan alakulnak a német-magyar gazdasági kapcsolatok? Nézze meg a május 24-én készült, korábban blogunk által is beharangozott felvételt a beszélgetésről! Juhász Imre ny. gazdasági szakdiplomata, a Magyar Közgazdasági Társaság Európai Uniós Szakosztályának titkára, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja és nem mellesleg jelen elemzés szerzője, illetve Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályvezetője. A beszélgetést Ferkelt Balázs, a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának docense, az MKT Nemzetközi Gazdaság Szakosztály elnökségi tagja, a Magyar-Bajor Barát Társaság alelnöke moderálja.

 

Exportkilátások, beruházási tervek, foglalkoztatási kilátások

A magas inflációs ráták és a főbb gazdaságok restriktív monetáris politikája, valamint a geopolitikai kockázatok miatt a világgazdaság lehűlt, melynek nyomán a német exportőrök között nagy bizonytalanság alakult ki a fontosabb értékesítési piacok idei fejlődésével kapcsolatban. Az Egyesült Államokban a Fed, míg az euró-övezetben az Európai Központi Bank által végrehajtott kamatemelések fékező hatást gyakorolnak a gazdasági növekedésre, míg Kínában a megbetegedések a koronavírus leküzdését szolgáló korlátozások megszüntetése utáni emelkedése, az ebből fakadó termeléskiesés és a globális ellátási láncok zavarainak kockázatát hordozzák magukban, ami az elmúlt hónapokban jelentősen enyhült. S bár az energiaárak az utóbbi időben csökkentek, a nemzetközi összehasonlításban magas energiaköltségek még mindig terhet jelentenek a német vállalatok nemzetközi versenyképességére.

A továbbra is fennálló bizonytalanságok ellenére a német külkereskedelem várhatóan stabilabban alakul annál, mint azt az előző felmérésben várták. A vállalatok exportvárakozásai kis mértékben javultak, de még mindig a pesszimista hangok vannak enyhe többségben. Számokban kifejezve: a koranyári felmérés alapján a vállalatok 23 százaléka az elkövetkező tizenkét hónapban az export növekedésére számít, a kivitel csökkenésétől tartóké viszont 24 százalék, (megjegyezve, hogy a 2022 őszi felmérés során az export csökkenésétől tartók aránya még elérte a 40 százalékot). Így a magasabb és alacsonyabb exportvárakozást tápláló vállalatok arányának egyenlege még mindig éppen a negatív tartományban van, mínusz 1 pont, s jóval elmarad a 17 százalékpontos sokéves átlagtól.

S bár a külföldi megrendelések volumene az elmúlt hónapokban csökkent, az előző felmérés 37 százalékos arányánál kevesebb, 33 százalék tekinti üzleti kockázatnak az alacsony külföldi keresletet. Az árfolyam-ingadozást a kockázati tényezők közé soroló vállalatok aránya a 2022 őszi 11-ről 6 százalékra csökkent, s ezzel jóval a 13 százalékos hosszú távú átlag alá esett vissza. A 2022 szeptemberi mélypont elérése után az euró ismét felértékelődött az amerikai dollárral szemben. Bár az erősebb euró csökkenti a harmadik országokba irányuló német export versenyképességét, a stabilabb árfolyam növeli a tervezési biztonságot a nemzetközi üzleti tevékenységet folytató vállalatok számára, és mérséklően hat az euróövezeten kívüli nyersanyagok és beszállítások árának alakulására.

Az üzleti várakozások enyhe javulása annyiban jótékony hatással van a vállalatok beruházási terveire, hogy a mostani, koranyári felmérés során valamivel kevesebb vállalat jelezte a beruházások visszafogását, mint az előző felmérés során. A bizonytalanság azonban továbbra is nagy. Az olyan ciklikus kockázatok mellett, mint a csökkenő bel- és külföldi kereslet, vannak olyan, a beruházási szándékokat érintő strukturális kockázatok is, mint a szakképzett munkaerő hiánya vagy a magas munkaerő- és energiaköltségek. Emellett sok vállalat költségvetését még mindig magas energia-, anyag-, munkaerő- és újabban hitelköltségek terhelik, s az érintett vállalatok közül sokan kénytelenek beruházásaikat elhalasztani. Mindezek hatására a következő tizenkét hónapban a beruházásaik növekedését tervező vállalatok aránya kis mértékben, 24-ről 27 százalékra emelkedett, míg a beruházásaik csökkentését váróké 34-ről 26 százalékra mérséklődött. Így a pozitív és negatív várakozásokat tápláló vállalatok arányának különbsége mínusz 10-ről plusz 1 százalékra emelkedett.

 Az üzleti várakozások enyhe javulása a vállalatok foglalkoztatási terveiben is visszatükröződik. A korábbi, őszi felmérésben tapasztalt csökkenés után az elkövetkező tizenkét hónapban ismét több vállalat tervez létszámbővítést, arányuk 13-ról 17 százalékra emelkedett, míg a létszámcsökkenést várók a 2022 őszi 20-ról 15 százalékra mérséklődött. Ennek megfelelően a foglalkoztatás pozitív és negatív fejlődését váró vállalatok arányának különbsége a korábbi mínusz 7-ről plusz 2 százalékpontra emelkedett.  

Fél év folyamatos emelkedést követően májusban romlott az Ifo-index

A müncheni gazdaságkutató intézet által 9 ezer vállalat megkérdezése alapján számított és a vállalati-vállalkozói szféra üzleti légkörét visszatükröző ún. Ifo-index hat hónap folyamatos emelkedése után májusban egyértelműen romlott, az áprilisi 93,4-ről 91,7 pontra mérséklődött. Kis mértékben az aktuális üzleti helyzet megítélése is romlott, de az üzleti várakozások megítélése sokkal rosszabb az egy hónappal korábbinál, az áprilisi 91,7-ről 88,6 pontra visszaesett. „A német gazdaság szkeptikusan tekint a nyárra”, írták az Ifo szakértői. 

 A főbb gazdasági tevékenységek közül a feldolgozóiparban tapasztalt üzleti légkör egyértelműen, ezen belül – az általános képpel egyezően – az üzleti várakozások megítélése különösen romlott. Hasonló mértékű visszaesés utoljára 2022 márciusában, az Ukrajna elleni orosz agresszió megkezdése után fordult elő. A várakozások romlása szinte valamennyi ágazatra kiterjed. Az aktuális üzleti helyzet megítélése is negatív irányban változott, melynek oka – többek között - a beérkező rendelések volumenének csökkenésében keresendő.    

A szolgáltatási szektor az a terület, ahol az Ifo-index „rá eső része” nem változott: az aktuális helyzet megítélése ugyan valamennyit javult, de a következő hónapokra a vállalatok borúlátóbban tekintenek.

München (kép forrása)

A kereskedelem jelzőszáma öt hónap pozitív irányú fejlődése után májusban egyértelműen romlott, ezen belül a közeljövőre vonatkozó várakozások az aktuális helyzet megítélésénél kedvezőtlenebbül alakultak. Az építőipar hangulata szintén romlott, ami az aktuális helyzet rosszabb megítélésére vezethető vissza, miközben az üzleti várakozásokat a korábbihoz hasonló borúlátás jellemzi.   

Az Ifo felmérése szerint a német exportőrök várakozásai májusban figyelemre méltó mértékben, 2022 novembere óta a legalacsonyabb szintre estek vissza. A volumenhordozó ágazatok közül a korábbi időszak figyelemre méltó bizakodása után az autóiparban a várakozások romlását sejtetik a vállalatok, emellett a fémiparban és a textiliparban is csökkenő exporttal számolnak az érintett cégek. A vegyiparban és az elektromos felszereléseket gyártó ágazatokban pozitív és negatív várakozások egyaránt megfigyelhetők, míg az adatfeldolgozó készülékek gyártói, valamint a ruházati üzemek kimondottan derűlátóak exportforgalmuk kilátásait illetően.

Az összefoglalót Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata, a Magyar-Bajor Baráti Társaság elnökségi tagja készítette, az írást az ő szíves engedélyével közöljük. 

Szakmai hírekért, újdonságokért, programajánlókért, üzletfejlesztéssel, német & osztrák piacralépéssel kapcsolatos hírekért kövessen minket a Facebookon is!